Az alvásigény változása az évszakokkal

Több oka is van annak, hogy a téli hónapokban sokkal fáradtabbnak, kimerültebbnek érezzük magunkat, hogy reggel alig tudunk kikelni az ágyból, és este másra se tudunk gondolni, csak arra, hogy végre álomra hajthassuk a fejünket. Az egyik magyarázat szerint az a baj, hogy a napi rutinunk és a belső óránk nincsen szinkronban, mert évszaktól függetlenül próbáljuk tartani a megszokott időbeosztásunkat.

Nemrég egy újabb kutatás is napvilágot látott a témában, a Frontiers in Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány arról számol be, hogy télen másképp alszunk, vagy másképp kellene aludnunk, mint nyáron. A berlini kutatócsoport összesen 188 emberen végzett poliszomnográfos vizsgálatokat, akiknél annak ellenére, hogy a városi környezetben éltek, ahol alacsony a természetes fény és magas a fényszennyezés, ami befolyásolhatná a fény által szabályozott szezonalitást, a tudósok apró, de mégis egyértelmű szezonális változásokat fedeztek fel.

Bár úgy tűnt, hogy a teljes alvási idő télen körülbelül egy órával hosszabb, mint nyáron, a különbség nem szignifikáns, a gyors szemmozgásos szakasz, vagyis REM-fázis azonban 30 perccel hosszabb volt télen, mint nyáron, és ez már mindenképpen érdekes adat. Mint ismert, egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, ez alatt négy NREM és egy REM fázis különíthető el egymástól. Utóbbi szakaszban a legaktívabb az agyunk, ami vélhetően arra használja ezt az időt, hogy feldolgozza az információkat, amiket ébren gyűjtöttünk, eldöntse, hogy mi az, amire szükség van, és mi az, amit nem kell elraktározni. 

Illusztráció: Marie-Louis-Pierre Vidal/Getty Images

Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány szerzői szerint további kutatásokra van szükség, érdemes lenne ellenőrizni az eredményeiket egy nagyobb, alvászavarokkal nem küzdő emberekből álló mintán is, de úgy vélik, az évszakos változások az egészséges populációban is jelen vannak, és talán esetükben még hangsúlyosabban mint az általuk vizsgált embereknél. 

A kutatók hozzátették, bár az iskola vagy a munka miatt nem a napi rutinunk bizonyos pontjain nem tudunk változtatni, de úgy vélik, az egész társadalom tudna profitálni abból, hogy az adott évszakhoz tudnánk igazítani az alvási szokásokat, ameddig pedig erre nincs lehetőség, addig annyit tehetünk, hogy telente korábban fekszünk le. 

De miért fontos ez?

Az alvás minősége és mennyisége a testi és lelki egészségünkre is hatással van. Egyre több kutató osztja például azt az elméletet, amely szerint a szezonális depressziónak is az lehet az egyik oka, hogy mi emberek – szemben a többi élőlénnyel – olyan életmódot folytatunk, ami nem veszi figyelembe, hogy testünkben zajló folyamatok igazodnak évszakok váltakozásához. És sajnos ez más következményekkel is járhat.

„Az úgynevezett hosszútávú cirkadián deszinkronizációnak, vagyis annak, ha nem a természetes fény-sötét ciklus mentén éljük az életünket, bizonyítottan sok negatív hatása van, sőt, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a fényszennyezés bizonyítottan a potenciális rákkeltő tényezők közé tartozik. Vagyis a cirkadián ritmustól való eltérés például növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát, de felborul a cukorháztartásunk is, így ez összefüggésbe hozható a diabétesz kialakulásával is. Ilyenkor a koncentrációs képességünk is zavart szenved, ami miatt hibázhatunk a munkahelyünkön, de a balesetek rizikója is megnő ebben az időszakban”

– nyilatkozta az nlc-nek korábban  dr. Kiss Krisztián aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos.