Pintér Sándor a parlament kulturális bizottságának meghallgatásán hétfőn elmondta, 2024 egyik fontos témája lesz az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozása, és ennek érdekében a kormány nevelési kormánybizottságot hoz létre, amelynek vezetője a miniszterelnök lesz, írja a Telex.
Ami az idei évet illeti, szerinte egy nagyon intenzív időszak van hátuk mögött, többek között bevezették az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Mint elmondta, iskolaigazgatóknak, és egy-egy tanárnak is vizsgáznia kell az új köznevelési törvényből, hogy a minisztérium felmérje, mennyire sajátították el annak tartalmát.
Pintér Sándor szerint a közoktatásban az elmúlt évben az is kihívást jelentett, hogy 5200 tanköteles ukrán gyermek érkezett Magyarországra a háború miatt, illetve megosztotta azt is, hogy a PISA-eredményeket kedden hozzák nyilvánosságra. Szerinte a koronavírus-járvány miatt mindenképp rosszabb lesz az idei teljesítmény, de még így sem lesz olyan mértékű a romlás, mint az európai átlag.
Pintér szerint jövőre további cél lesz még:
- a tanárok teljesítményértékelésének felülvizsgálata,
- a tankerületi intézményrendszer felülvizsgálata, hogy „mindenhol egyforma legyen a rendszerirányítók képessége”,
- a wifi bevezetése minden iskolában,
- az intenzív kapcsolattartás: még idén kérdőívet fognak kiküldeni a szülőknek, tanároknak a bizottsági ülésen felmerült témákról.
Kálmán Olga, a DK képviselője a meghallgatáson azt mondta, hogy KRÉTA-rendszerben hamisítják a helyettesítéseket, mert nincs elég szaktanár, amire a belügyminiszter azt válaszolta, hogy aki hamisít, az bűncselekményt követ el.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője arra volt kíváncsi, hogy az idén távozó 4314 pedagógus közül miért nem kapta meg mindenki a nekik járó végkielégítést. Pintér szerint 1200 pedagógus kérte az új státusztörvény miatt munkaviszonya megszüntetését, nem 4314. Tehát ilyen végkielégítési problémája nem lehet 4314 főnek – mondta.
A momentumos Tóth Endre arról kérdezte Pintért, hogy mit tegyenek azok a tanárok, akik nem értenek egyet az oktatás irányításával. Eddig a polgári engedetlenséggel tudtak tiltakozni, de a pedagógus-kirúgások után ezt az eszközt már egyre kevesebben választják. Pintér szerint a kirúgott tanárok ügyében majd a bíróság fog dönteni, de „aki a fegyelmezettséghez, rendhez szokott, annak nincs problémája”.
Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatásán az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén az Országházban 2023. november 28-án. (Fotó:
MTI/Máthé Zoltán)
Amikor pedig rákérdezett arra, hogy miért titkolják a pedagógushiány adatait, neki sem árulják el a pontos számokat, Pintér Sándor többek között azzal reagált, hogy Magyarországon kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint az EU-s átlag, és éppen azért vezették be a teljesítményértékelést, hogy a pedagógusok munkáját jobban tudják értékelni.
Szóba került a közétkeztetés színvonala is. A belügyminiszter úgy látja, a jelenlegi élelmiszerárak emelkedése miatt elképzelhető, hogy még jobban meg fogják emelni a közétkeztetés árát, de bízik abban, hogy a pénzügyminisztérium elegendő forrást biztosít a diákok megfelelő színvonalú étkeztetéséhez
Szabó Szabolcs, a Momentum képviselője felszólalásában arra volt kíváncsi, hogy ha a miniszterelnök megkérdezné, hogy külön minisztériuma legyen-e az oktatásnak, akkor Pintér Sándor javasolná-e ezt. A belügyminiszter szerint nem ez a lényeg, hanem az, hogy az adott minisztériumot hogyan vezetik, és milyen eredményeket érnek el.
