Mindenki arról beszél, hova nem szabad menni, mit nem szabad és mit kötelező csinálni, jogos-e a para vagy felfújták. Arról viszont valahogy nincs szó, hogy mit tehetünk otthon, a háztartásunkban. Érthető: szeretjük azt hinni, hogy, ha hazaértünk és magunkra zártuk az ajtót, biztonságban vagyunk, a veszély kizárólag odakint leselkedik ránk, de a a COVID-19 sajnos nem marad udvariasan és előzékenyen odakint, ugyanúgy behordhatjuk a lakásunkba, házunkba, mint bárhova máshova.
Pánikot kelteni (illetve a már meglévőre rátenni pár lapáttal) persze nem szeretnénk, de azért érdemes végiggondolni, elég-e, ahogy és ahányszor eddig takarítottunk, vagy újra kell terveznünk életünknek ezt a macerás és kellemetlen, de sajnos (most végképp) megkerülhetetlen részét. Különösen azoknak a családoknak lehetnek fontosak az alábbiak, ahol legalább az egyik családtag rendszeresen megy tömegbe, főleg fedett helyre, vagy akikhez rendszeresen érkeznek vendégek.
Először is: az egész csak akkor ér valamit, ha tényleg rászoktattunk otthon mindenkit a rendszeres kézmosásra (tudjátok: minden irányba, körbe-körbe, forró vízzel, bő szappannal, legalább húsz másodpercig), arra, hogy sose köhögjön, tüsszögjön a levegőbe, a koszos zsepit ne zsebre dugja, hanem dobja ki (tudom-tudom, pazarlás és környezetszennyezés, de ennyi most bőven belefér, főleg, hogy a sok-sok elmaradt rendezvény és az általános otthon maradás nagyon jót tesz a klímának), és főleg: ne piszkálja az arcát, ne nyúlkáljon a szájába. Itt jönnek a képbe az arcmaszkok, amelyeket otthon, családi körben viselni abszurd és nem túl életszerű, mégis érdemes elgondolkodni rajta. Már csak azért is, mert van a maszkoknak egy nagyon fontos tulajdonságuk, amiről valahogy senki sem beszél:
A maszkoknál hatékonyabban semmi nem szoktat le arról, hogy a szádba nyúlkálj és az arcodat piszkáld.
Ha ez megvan, át kell ismételnünk, mit tudunk a koronavírusról.
Idősotthont fertőtlenítenek a tüdőgyulladást okozó koronavírus terjedését megakadályozandó a görögországi Návplióban. Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Evanglosz Bugiotisz
A COVID-19 vírus hivatalosan cseppfertőzéssel és testi érintkezéssel terjed. Úgy tűnik azonban, hogy nem ússzuk meg ennyivel: a vírus levegőben és tárgyak felszínén is túlél egy ideig. Erről a kormányzati tájékoztatás annyit mond, hogy nem tudni, meddig, de külföldi (szigorúan nem fake news) oldalakon olvashatók az erről szóló kutatások, amelyek alapján a helyzet nem éppen rózsás. A Princeton Egyetem tesztjei szerint
a vírus három óráig képes túlélni a levegőben, tárgyak felszínéhez tapadva pedig akár három napig is.
Hasonló eredményre jutottak egy montanai állami virológiai laborban is. Itt már hozzátették, hogy a vírus kedvence a rozsdamentes acél és a műanyag, ezeken bír ki három napot, míg egy egyszerű kartondobozon legfeljebb egy napot. Szerencsére ez nem jelenti azt, hogy sokkal gyorsabban és agresszívebben terjed, mint amiről eddig tudtunk, csak azt, hogy nem zárható ki, hogy a cseppfertőzésen és a közvetlen testi érintkezésen kívül a levegőből és a tárgyakról is megfertőzhet.
A fertőtlenítés működhet
A jó hír az, hogy bár a vírus rendkívül agresszív és ellenálló, csak addig nagy a szája, amíg békén hagyjuk. Abban a pillanatban, hogy akár a legegyszerűbb fertőtlenítő szerrel is érintkezik, elpusztul. Ezért írja a hivatalos kormányzati tájékoztató a következőket:
A koronavírusok hatástalanításához virucid (vírusölő) hatású fertőtlenítőszerek alkalmazhatók. (…) Felmosáshoz, takarításhoz is használjon fertőtlenítő tisztítószert!
Hogy mit jelent a fertőtlenítő tisztítószert? Pont azt, amit eddig is használtunk. Azaz nem kell bevásárolnunk ipari kemikáliákat, elég az, ami otthon eleve (jó esetben) van: a hipó, bármi a színes-szagos Domestos-Flóraszept tengelyről, vagy akár a bio-natúr termékek és házi megoldások. Ha az utóbbiakra esküszünk, és nem hagyjuk, hogy a koronavírus eltántorítson zero waste fogadalmunktól, akkor külön figyeljünk arra, hogy hatásában tényleg ne maradjon el az előbbiektől. (A szerkesztőség állásfoglalása: ne legyen lelkifurdalásod, ha most egy kicsit visszatérsz a bolti cuccokhoz!)
Ne told túl a fertőtlenítést!
A másik jó hír, hogy már otthon lévő termékekből nem kell többet használni, pont elég az, amit megszoktunk. Nem kell tehát tiszta hipóval fellocsolni a lakást, és vegyvédelmi ruhában, mániákusan sikálni a konyhapultot a bűzös lével. Inkább az alaposságra figyeljünk. Íme tehát tippjeink pontokba szedve.
- A szokásosnál legyünk körültekintőbbek és igenis nyúljunk be azokba a résekbe, sarkokba is, amelyekre egyébként (teljes joggal) csak legyintünk, hogy „mindegy, jó az úgy, majd legközelebb”.
- Mármint tényleg nyúljunk be. Egyszerű konyhai fertőtlenítővel lefröcskölt ronggyal menjünk végig minden élen és sarkon. Több éves kutatómunkával (szó szerint, vagyis, alighanem én vagyok a világon az egyetlen férfi, akit az akkori barátnője arra kért, hogy ne takarítson ilyen lelkiismeretesen, mert ez már túlzás) arra jutottam, hogy a legjobb a Sanytol univerzális spricni. A szokásosnál kevésbé átható a szaga, nem hagy foltot, és nem kell utána háromszor végigmenni a felületen vizes ronggyal.
- A fürdőszobára, vécére külön figyeljünk: ha valaki nem elég alaposan mos kezet, simán összevírusozhat egy csomó felületet. Pár mozdulattal naponta-kétnaponta töröljük át a csapot és környékét, és a tükröt is tartsuk tisztán. Erre is nagyon jó a Sanytol, legalábbis jobb, mint a fertőtlenítő kendők.
- Ugyanez vonatkozik a kilincsekre, kapcsolókra is! Őszintén, mikor fertőtlenítettél kilincset és lámpakapcsolót utoljára? Na ugye…
- A törölközőket cseréljük és mossuk kicsit gyakrabban. Ha már itt tartunk…
- …mossunk gyakrabban és minél nagyobb hőfokon. Gondoljunk bele: a vírus a testhőmérsékletünket szereti a legjobban, ha tehát meg akarjuk ölni, 37 foknál feljebb kell tekernünk a gépet. (Ahogy a láz is teszi a testünkkel.) A 30 fokos mosás nem elég, legalább 40 fokon mossunk, és így is gyakrabban a szokásosnál, hiszen még ez a hőmérséklet sem pusztítja el az összeset.
- Az ágyneműt, törölközőt 60 fokon mossuk, ha eddig nem így tettük.
- A szárítógép segít, de az igazi vírusbiztos megoldás egy időigényes, de legalább ismerős elfoglaltság: a vasalás! Ha alaposan csináljuk, esélye sincs a koronavírusnak. Ideje tehát visszahozni ezt a nemes hagyományt – ezt most inkább magamnak mondom, meg is nézem, működik-e még egyáltalán a tavalyi esküvőszezon óta a polcon rohadó vasalóm.
- Használjunk külön zsákot, kosarat a szennyesnek és a tiszta ruháknak. A szennyest ne a kezünkben szorongatva, vagy – ami még rosszabb – magunkhoz ölelve vigyük a mosógépig. Semmiképp se használjuk ugyanazt a kosarat szennyesszállításra, mint amivel a frissen mosott ruhákat visszük teregetni!
- Az utóbbi években elterjedtek a kétszázezer forintos Roombáknál sokkal butább, cserébe sokkal olcsóbb robotporszívónk. Ezeket persze használhatjuk, de a szokásosnál sokkal komolyabb fenntartásokkal, például ne akarjuk felváltani vele az igazi, rendes kézi porszívózást! Ami még ennél is fontosabb: a felmosást se! A robotporszívókat előszeretettel reklámozzák úgy, hogy ezt is tudják, de amit ezek a szerencsétlen kis eszközök felmosás címen művelnek, az teljesen komolytalan (tisztítani sem igen tisztítanak, fertőtleníteni pedig végképp képtelenek, legfeljebb összemaszatolják a padlót némi vízzel), még úgy is, hogy tisztítószert teszünk a víztartályba. Nincs mese: vödör, felmosórongy, forró víz, Domestos!
- Szellőztessünk nagyon sokat! Említettük, hogy a vírus képes a levegőben is terjedni, de csak ezért nincs értelme csukva tartani az ablakokat. Az, hogy valaki így fertőződjön meg, inkább elméleti eshetőség, bizonyított eset még nem volt. Maradjunk tehát abban, hogy a szellőztetés sokkal nagyobb eséllyel viszi ki a bent lévő kórokozókat, mint hozza be a kint lévőket. Plusz nagyon jót tesz az immunrendszerünknek.
Az immunrendszerünkre márpedig, úgy tűnik, nagyobb szükségünk lesz a következő hónapokban, mint valaha.
Rettegsz a koronavírustól? Akkor olvass a fertőtlenítésről:
Az orvosok ezzel fertőtlenítik a rendelőt
Így tuti ne fertőtlenítsd a pénzed!
