Ahogy múlik az idő a koronavírus megjelenése óta, egyre többet tudunk meg a betegség működéséről. A Scientific American tudományos folyóirat tegnap számolt be róla, hogy a terjedésben fontos szerepet játszhatnak az úgynevezett szuperterjesztők, akik a vírust rendkívül sok embernek képesek továbbadni. A jelenlegi ismereteink szerint a szuperterjesztők, bár csupán az összes fertőzött 10-20 százalékát teszik ki, az új fertőzések 80 százalékáért lehetnek felelősek.
Erre példákat is hoz a folyóirat: még februárban a Biogen nevű biotechnológiai cég 175 vezető munkatársa vet részt egy bostoni konferencián. A két napos rendezvény vendégei között legalább 99 új covid-19-fertőzést regisztráltak. Egy Washington államban élő beteg pedig egymaga 52 embernek adta tovább a fertőzést egy két és fél órás énekkari próba során.
Az ehhez hasonló eseteknek kulcsszerepe volt abban, hogy a koronavírus-fertőzések világjárvánnyá alakulhattak. Samuel Scarpino, a Northeastern University hálózati kutatója szerint a hasonló esetek megelőzésével sokat tehetünk a koronavírus megállítását illetően. Ettől függetlenül, a jelenlegi tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy legalább ilyen fontos szerepe van a nagy tömegben összegyűlő embereknek, különösen, ha mindezt rosszul szellőző, zárt térben teszik.
Megfelelő körülmények között egy szuperterjesztő is rengeteg embert tud megfertőzni (Fotó: Getty Images)
A járványügyi kutatók azonban nem csak a tömeg létszámát és a reprodukciós számot – azaz, hogy egy beteg hány embert fertőz tovább – veszik figyelembe, hanem az úgynevezett diszperziós faktort, amelyet k-val jelölnek. Ha a k értéke alacsony, ez azt jelenti, hogy kevés beteg fertőz meg sok embert, míg a magasabb k-érték ennél kiegyenlítettebb terjedésre utal.
Hongkongban például a kutatók számításai szerint a koronavírusos páciensek esetében a k-érték 0,45 körül alakult, ami magasabb, mint a SARS és a MERS koronavírusok, jóval alacsonyabb azonban az 1918-as spanyolnátha terjedési tényezőjénél. Az amerikai járványügyi központ, a CDC pedig arra figyelmeztetett, hogy a fertőzések nagyjából 40 százaléka a koronavírus tüneteinek kialakulása előtt történik, ez elősegíti, hogy a kórokozó a szuperterjesztőkön keresztül sok emberhez eljusson.
Ehhez a már említett tényezők, mint a rossz szellőzés is hozzájárul, japán kutatók szerint ilyen helyszíneken 18-szor magasabb a fertőzés kockázata. Egy másik, egyelőre megnem erősített londoni kutatás szerint pedig a fertőzések túlnyomó többsége zárt térben következett be, vagy olyan helyszínen, ahol a kültéri és beltéri helyiségek között ingáztak az emberek. Ilyenek például az idősotthonok, a templomok, az élelmiszer-feldolgozó üzemek, iskolák, bevásárlóközpontok, kollégiumok, börtönök és a sok utas befogadására alkalmas hajók.
A tömeg létszáma mellett az ott töltött idő is kockázati tényező: a CDC 15 percnél húzta meg a határt, azonban Syra Madad, az NYC Health + Hopsitals fertőző betegségeket kutató szakértője tíz percet használt a kontaktuskövetési (contact tracing) vizsgálatok során. Az olyan létfontosságú szolgáltatásokat ellátók, mint a bolti eladók vagy az idősotthonok ápolói kifejezetten veszélyeztetettek, ezért fontos, hogy a jövőben a hasonló munkakörben dolgozók nagyobb védelmet kapjanak és a munkahelyüket is úgy kell átalakítani, hogy kevésbé legyen alkalmas a vírus terjesztésére.
A cseppfertőzéssel kapcsolatban is gyarapodtak az ismereteink a koronavírus miatt: ma már tudjuk, hogy az egyszerű beszéd is több részecskét juttat a külvilágba, mint a sima lélegzés, ennél is több folyadékcseppecske szabadul el például hangos éneklés közben, ami magyarázza, hogy a fent említett énekkari próbán miért lehetett olyan magas a fertőzések száma. Azt is megállapították, hogy akadnak olyanok is, akik beszéd közben válnak szuperterjesztővé, egyelőre a kutatók sem tudják, ez mitől függ, mivel a megfigyelt esetek között egyelőre nem tudtak párhuzamokat felfedezni.
„Az eddigi adataink szerint gyorsan és hatékonyan csökkenthető a terjedés a szuperterjesztő helyszínek, események korlátozásával” – magyarázta Scarpino.
„Egy virus terjedési képessége nem teljes mértékben az adott kórokozó sajátossága” – tette hozzá Christopher Moore, aki a Santa Fe Institute munkatársaként járványok modellezésével foglalkozik. „Sok múlik azon, hogy milyen kapcsolat van a virus és a társadalom tagjai között, vagyis, hatalmunkban áll befolyásolni a koronavírus terjedését.”
További cikkeink a koronavírus járvánnyal kapcsolatban:
- Koronavírusos kismama adott életet koraszülött babájának a Semmelweis Egyetemen
- Müller Cecília arra figyelmeztet, hogy még tart a járvány
- Már decemberben felbukkanhatott a koronavírus Olaszországban
