Női fórumokon gyakran alakult ki parázs vita, hogy melyik a jobb menstruációs eszköz, a tampon vagy a betét. Hosszú évtizedek alatt ennek a kérdésnek sikerült nyugvópontra jutnia, a salamoni megoldás az lett, hogy mindenki használja azt, ami bevált. A környezetvédelmi szempontok fősodorba kerülésével azonban, a témára érzékeny nők újabb véres frontot nyitottak, így jött létre az eldobható kontra textilbetét kérdés, és még újabb elemként képbe került az intimkehely is.
Én a magam részéről mindig úgy gondoltam, hogy mindenki azt használjon, amit kényelmesebbnek talál, pont elég baj, hogy havonta több napig vérzünk, ne nehezítsük már meg egymás dolgát azzal, hogy különböző elvárásokat támasztunk a mások etikus menstruációjával szemben. A Covid-járvány következtében megüresedett óráim egyikében éppen ennek a véleményemnek adtam hangot komment formájában, amikor is egyszer csak megjelent egy nagyon érdekes hozzászólás: sem betét, sem tampon, de még csak intimkehely sem kell, mert lehet menstruálni mindenféle védőeszköz nélkül. Az oldal neve: Piros pöttyös napok.
Piros pötty patakvér helyett? Hát ez érdekes.
Tulajdonképpen nincs szó semmi ördöngösségről vagy spéci technikáról, egyszerűen az ösztönösen bennünk lévő tudást használjuk – kezdi a magyarázatot Árokszállási Edit. Az egész úgy kezdődött, hogy hét évvel ezelőtt már épp a háta közepére kívánta a menstruációját, úgy érezte, legszívesebben addig ülne a vécén, amíg el nem múlik az egész. Ösztönösen elkezdte mozgatni a hüvelyizmait és azt vette észre, hogy a menstruációs vér készségesen távozik belőle, majd utána jó ideig semmi sem megy a betétbe. Elkezdte figyelni magát, a testét és rövidesen olyan szintre fejlesztette a dolgot, hogy ma már gyakorlatilag nincs szüksége semmilyen menstruációs eszközre: ugyanúgy, ahogy a vizelési ingert, azt is érzi, hogy mikor kell kimenni a vécére kiengedni a menstruációs vért.
Ha ez ilyen egyszerű, akkor a többség miért szorul rá mégis a tamponra, betétre, kehelyre – adódik a kérdés. Árokszállási Edit végzett erről egy felmérést, aminek az lett az eredménye, hogy a legtöbb nő nem is tud róla, hogy másképp is lehet. „Úgy tanuljuk, hogy a menzesz rossz, kellemetlen dolog. Megtanuljuk kikapcsolni a testet és nem figyelni rá. A tampon erre különösen alkalmas, mert alig kell figyelni rá. Érthető: van egy csomó feladatunk, a menstruációval már végképp nem érünk rá külön foglalkozni” – magyarázta Edit.
Megtanulják érezni, ha itt az idő
Pedig tényleg meg lehet tanulni a vécébe menstruálást, erről egyre többen számolnak be az oldal követői közül. Különösen azok „ügyesek”, akiknek volt olyan szülésélményük, amikor hagyták, hogy a test tegye a dolgát és történjen, aminek történnie kell, ahelyett, hogy orvosi esetként kezelték volna a folyamatot. Ők általában hamarabb megtanulják érezni a hasukban és a fejükben a jelzést, hogy mikor kell kimenni a vécére menstruálni. Ehhez persze meg kell tanulni kommunikálni a testünkkel, használni a záróizmokat és a „gondolati izmokat” is. Leginkább az EC-zéshez lehet hasonlítani, ahhoz a módszerhez, amikor az egészen pici – általában hordozott – csecsemőkre nem kell pelenkát adni, mert az anya megérzi, hogy mikor van itt a biliidő.
Sőt, abban is hasonlít a két módszer, hogy ahogy a kisbaba sem fogja tudni visszatartani a pisit, hanem időben rá kell ültetni a bilire, úgy a menstruációs vért sem lehet visszatartani. „Ha valaki utazik vagy a munkája olyan, hogy nem tud bármikor kimenni a mosdóba, akkor nincs más megoldás, tényleg szükség van betétre vagy tamponra. Nem az a cél, hogy visszatartsuk a menstruációs vért, ez nem is igazán lehetséges, hanem hogy betét helyett a vécébe menjen.”
Na de mi van akkor, ha éjszaka kell menstruálni? Ettől valóban sokan tartanak, de az igazán tapasztaltak egyszerűen ugyanúgy felébrednek, mint amikor pisilni kell. Attól sem fél senki, hogy bepisil éjjel, ehhez szintén hozzá lehet szokni – magyarázza Edit.
Igaz, az első napok éjszakáján ez nem túl kényelmes megoldás, mivel ilyenkor a szervezet akár óránként is jelezhet, hogy itt az idő, ki kell menni. A harmadik naptól azonban sokan éjjel már egyáltalán nem véreznek és nappal is csak 3-4 óránként szólít a természet.
Vannak, akik ösztönösen tudják, csinálják
Ha ilyen magától értetődő, és természetes dologról van szó, miért nem csinálják így sokkal többen? Kíváncsiságból körbekérdeztem az ismerőseim között, és arra jutottam, hogy a (megkérdezettek közül) a legtöbben érzik, hogy mikor jön a vér, habár szabályozni valóban nem tudják. Az azonban abszolút működik, hogy – ha már úgyis a vécén ülnek – az izmok segítségével megszabadulnak, amitől csak lehet és utána valóban kevesebb kerül a betétbe. Sőt, volt, aki határozottan azt válaszolta, hogy persze, szerinte mindenki úgy csinálja, hogy amikor úgyis a vécén ül, akkor rányom néhányat, hogy a vér is távozzon, csak senki nem beszél róla, mert a menstruáció egyszerűen nem téma.
Valójában éppen ez a cél – magyarázza Edit:
minél több kerül a vécébe, annál kevesebb a betétbe. Ez nem verseny, nem teljesítménytúra, senki sem fogja számonkérni az eredményeket, azok is nyugodtan elkezdhetik, akik nem hiszik, hogy valaha is sikerülni fog teljesen betét nélkül végig csinálni egy menstruációt.
Habár, mint az élet minden más területén, általában azok járnak sikerrel, akik nyitottan és kíváncsian állnak hozzá és nem utasítják el csípőből, hogy ezt nem lehet.
Ez tényleg tisztább, szárazabb, fájdalommentesebb érzés
Adódik viszont a kérdés, hogy miért is lesz könnyebb az élet akkor, ha most már a menstruációra is oda kell figyelni ahelyett, hogy betennénk valamit és menjen, aminek mennie kell? Edit szerint a betétet, tampont csak megszokjuk, de valójában egyáltalán nem komfortos (bizonyára vannak még emlékeink az első menstruációinkról vagy az első tamponhasználatról). Azt viszont tudjuk, hogy igénybe vett betétben ücsörögni nem túl tiszta és kellemes érzés, akármit is akarnak a fejünkbe sulykolni a reklámok, kelyhet üríteni a munkahelyen pedig… á, inkább ne is beszéljünk róla. A vécébe engedni viszont nemcsak sokkal higiénikusabb, de a legtöbb nőnek a kellemetlen kísérőjelenség: a hasgörcs is elmúlik.
„Van, akinek az első alkalommal is volt olyan sikerélménye, hogy egy-két tisztasági betét elég volt és szenzációs léptékben halad a betét nélküli menzesz felé. Van, akinek tényleg több idő kell, de a kisebb sikerélmény is sikerélmény. Van, akinek »csak« annyi először a sikerélmény, hogy örömmel várja a következő menzeszt, mert kíváncsi, mi lehetséges vele. Van, akinek a hasgörcse enyhül első alkalommal. Van, aki életében először beszél a testével és kéri meg, hogy hadd legyen könnyebb. Mindenki különböző tempóban halad, és azt gondolom, tapasztalom, hogy mindenkinek hamar működik az, hogy valamilyen szinten könnyebb, egyre könnyebb lesz” – magyarázza Edit.
Ami pedig az extra bónusz: sok nőnek akár több nappal is lerövidül a menstruáció egyszerűen azáltal, hogy nemcsak a gravitációra bízzuk a dolgot, hanem az izmainkkal rásegítünk a folyamatra.