Már Olaszországban és Svájcban is felfedezték az indiai kettős mutáns vírusvariánst. Várhatóan mennyi idő kell ez után ahhoz, hogy hazánkban is kimutassák?
Az is elképzelhető, hogy már itt van. Ha egy vírusmutáció valahogy bejutott a kontinensre, az általában két-három héten belül nálunk is megjelenik. Én úgy gondolom, hogy május első felében nálunk is kimutatásra kerül. Attól viszont nem tartok, hogy ez egy újabb járványhullámot indítana el. Egyrészt azért, mert a legjobb tudomásunk szerint az eddig kidolgozott és alkalmazott vakcinák ez ellen a mutáns ellen is nyújtanak legalább részleges védelmet, vagyis súlyos megbetegedést a beoltottakban nem fog okozni, másrészt pedig nem fertőzőképesebb, mint a brit variáns, így valószínűleg nem tudja majd kiszorítani azt. Indiában azért lehet domináns ez a vírusváltozat, mert ott korábban nem terjedt el annyira a népességben a brit variáns, így immunitást sem tudott széles körben kialakítani, illetve a vakcinázottság sem olyan széles körű, hogy az számottevően csökkentette volna a helyi változat terjedését.
Rusvai Miklós virológus a Jövő Tv vendégeként (forrás: YouTube)
Sok helyen olvashattuk korábban, hogy hosszú távon az a vírusmutáns maradhat fenn, amelyik nagyon gyorsan terjed, viszont nem okoz olyan súlyos megbetegedést. Ehhez képest most azt látjuk, hogy a gyorsan terjedő és súlyos megbetegedést okozó brit, indiai és dél-afrikai változatok terjednek a legjobban. Miért alakult így?
Ez a folyamat egy vírus esetében tíz év vagy több is lehet, ennyi idő alatt zajlik le a szelídülés. Rövidtávon ennek éppen az ellenkezője, az úgynevezett felpasszálódás jellemző, ami azt jelenti, hogy a vírusok a virulenciájukat és megbetegítő képességüket tekintve erősebbek lesznek, erősebb változatok ütik fel a fejüket. Később zajlik csak az összeszokási folyamat, amikor a vírus egy kicsit megszelídül, a gazdafaj pedig hozzászokik az adott vírusfertőzéshez. Ez evolúciós mértékkel mérhető csak, általában évtizedek kellenek hozzá.
Eddig úgy fest, hogy a jelenlegi védőoltások is megvédenek minket a különféle mutációktól. Szükséges lesz őket a későbbiekben a vírus új variánsaihoz igazítani?
Feltétlenül, és ez a folyamat már most is zajlik. Úgy gondolom, hogy a mostani járványhullám megfékezése után, vagyis nagyjából ősztől a frissen előállított vakcinák már az új mutánsokkal szemben erősebben védő komponenseket is tartalmaznak majd. Kezdetben összetett, úgynevezett polivalens vakcinák lesznek forgalomban, melyek a koronavírus különböző törzseit tartalmazzák majd, és az addig ismert mutánsok ellen nyújtanak erősebb védelmet. Később kis mértékben mindig módosítani és az új mutánsokhoz igazítani kell őket, hasonlóan az influenza elleni védőoltásokhoz. Ez a folyamat már megindult a nagy vakcinagyártóknál.
A mutációkat mindig valamilyen nemzethez kötjük: brit mutáns, brazil mutáns, dél-afrikai mutáns… A nevüket az alapján kapják, ahol először azonosították őket?
Igen, a köznyelvi elnevezésnél az a meghatározó, hogy hol mutatták ki az adott variánst először. Ezt tükrözi ez a rövid, szlengesített név. A virológiában azonban olyan kódokkal tartják nyilván őket, mint a P.1-es vagy B.1.7.7-es, de ezek nehezen megjegyezhetők, emiatt a köznyelvben és az újságírói szlengben nem működnek jól. Jelenleg 15 ezer különböző kódokkal ellátott mutáns létezik, de ezek közül csak néhány olyan akad, amelyik hírnévre tett szert, és aminek jelentősége van. Ezeket pedig egyszerűbb így, az első kimutatás helyére utaló névvel illetni. Ez mindaddig jól működhet és egyértelműen szolgálhatja a tájékoztatást, amíg például ugyanabban az országban meg nem jelenik egy újabb mutánsfajta.
Indiában több kórházban is kifogytak az orvosi oxigénből az indiai mutáns elszabadulása következtében (fotó: Shaukat Ahmed/Pacific Press/LightRocket via Getty Images)
Túl kis ország vagyunk ahhoz, hogy egy magyar mutáns létrejöjjön?
Már most is vannak magyar mutánsok, csakhogy ezek nem különböznek olyan mértékben az eredeti vuhani törzstől vagy a brit variánstól, hogy ennek külön nevet kellett volna adni a köznyelvben. Ha a pécsi egyetemen vagy az NNK-ban kimutatott vírusvariáns genetikai változása nagymértékben érintette volna a tüskefehérjét – ami a vírus legfontosabb fehérjéje a fertőzőképesség szempontjából – , akkor ezeket már elnevezték volna magyar mutánsnak. Ilyen változást azonban a nálunk kimutatott vírusokban még nem sikerült azonosítani.
Egy olyan nemzetközi tömegrendezvény, mint mondjuk a labdarúgó Európa bajnokság meccsei mennyire növelik meg annak az esélyét, hogy egy magyar variáns megjelenjen nálunk?
A járvány minden fellángolása magában hordozza egy új mutáció kialakulásának veszélyét. Ha valami a járvány újbóli fellángolásához vezet, az mindenképpen kockázattal jár. Azonban ha megfelelő intézkedések születnek, és jól működik a járványvédelem, akkor egy ilyen esemény nem vezet a járvány fellángolásához és nem lesz baj. Amennyiben mégis egy új hullámot indít meg a bajnokság Európa szerte, akkor természetesen fennáll az új mutációk kialakulásának esélye. Ugyanakkor ez a veszély jelenleg is fennáll bárhol a világon, ahol nincs kontroll alatt a járvány és a vakcinázás nem elég széleskörű. Azért is kell a védőoltást minél előbb és minél szélesebb körben, globálisan elérhetővé tenni, hogy csökkentsük a vírus szaporodásának lehetőségét.
