Kérdezd meg a legtöbb embert, hogy szeretnének-e még sokáig élni, és igent fognak mondani – de csak akkor, ha egészségesek maradnak. Ez jogos vágy: az életkor előrehaladtával a krónikus betegségek előfordulása gyakoribbnak számít, egyre többen lesznek elégedetlenek az egészségükkel. Míg a 15–17 évesek 94, addig a 65 évesek és annál idősebbek 25 százaléka tartotta jónak vagy nagyon jónak a saját egészségi állapotát. A férfiak korcsoporttól függetlenül derűlátóbbak az egészségi állapotukat illetően a nőknél – derült ki a KSH adataiból.
De mi lenne akkor, ha a 90-es éveinkben is olyan energiával és kitartással rendelkeznénk, mint évtizedekkel fiatalabban? Mi lenne, ha még lefuthatnánk a maratont, nem ráncosodna a bőrünk, őszülne a hajunk és homályosodna el a látásunk? Dr. David A. Sinclair, a genetika harvardi professzora, a Meddig élünk?: Miért öregszünk és miért nem kellene, nemrég magyarul is megjelent című bestseller szerzője és a hosszú élettartam egyik vezető szaktekintélye évtizedek óta teszi fel ezeket a kérdéseket, a válaszok pedig most már elérhető közelségben vannak.
A sydney-i születésű kutató-influenszer, aki a Time magazin szerint a világ 100 legbefolyásosabb embere közé tartozik, azt állítja, hogy végre megvannak az eszközök, amelyekkel tudományosan kezelhetjük az öregedést mint betegséget. „Határozottan visszautasítom, hogy az öregedés egy olyan dolog, ami már csak így megy. Igenis megelőzhetjük és kezelhetjük, mint minden más betegséget, amely ellen küzdöttünk, és ami az antibiotikumok és a közhigiénés intézkedések óta a legnagyobb hatással lehet az emberi egészségre.”
David A. Sinclair (Fotó: Craig F. Walker/The Boston Globe via Getty Images)
A kulcs az újonnan felfedezett gének, az úgynevezett sirtuinok aktiválása, amelyek egy ősi túlélési kör leszármazottai, és Sinclair szerint az öregedés okai és a visszafordításának kulcsai is. A sirtuinok bekapcsolhatók életmódbeli változtatásokkal, például időszakos böjtöléssel, valamint olyan lenyelhető anyagok fogyasztásával, amelyek fokozzák a NAD+-t (nikotinamid-adenin-dinukleotid), a koenzimet, amely központi szerepet játszik az anyagcsere működésében.
Böjtölés az öregedés ellen
A MIT kutatói arra keresték a választ, hogyan hat a böjt a bélrendszerre, és meglepő felfedezésre jutottak. A kor előrehaladtával az emésztőszervek őssejtjei egyre nehezebben regenerálódnak, ami kihat az egész szervrendszerre, és ezáltal lassabban halad a felépülés a különböző betegségekből. Egy 24 órás böjt azonban képes visszafordítani ezt a folyamatot, és növeli az őssejtek megújulóképességét. A kalóriacsökkentés hatására a sejtek glükóz helyett a zsírsavak lebontásába kezdenek, ez a váltás pedig stimulálóan hat az őssejtekre.
Sinclair nem gondolja, hogy az öregedés önmagában rossz, inkább annak elkeserítő hatásai azok, így a gyengeség, a mozgási nehézségek, az olyan betegségek, mint a rák és az Alzheimer-kór. A szépség számára nem valamiféle fiatalos ideál hajszája, hanem az egészséggel egyenértékű, a ragyogó bőrrel, a fényes hajjal és a rugalmas, erős testtel. Ő és más tudósok szerint a legjobb orvosság a betegségekre az lenne, ha nem, vagy csak igen lassan öregednénk. Az öregedés radikális lassítása érdekében – mondja – a kutatóknak nullázniuk kell az öregedés kilenc fő okát, köztük a telomerek (a kromoszómák végén található „sapkák”) rövidülését, a mitokondriumok (akkumulátorok) által okozott energiaveszteséget a sejtben, az őssejtek elvesztését és az úgynevezett öregedő sejtek felhalmozódását (nem működő „zombi” sejtek, amelyek a bőrben és más szövetekben maradnak meg).
A tudósok nemcsak azon dolgoznak, hogy genetikai átprogramozással megállítsák ezeket a folyamatokat, hanem bizonyos fajoktól, például a turritopsis dohrnii-től, egy „halhatatlan medúzától” is gyűjtenek információkat, amelyek hatékonyan megnyomják a reset gombot, és visszaállíthatják a fejlődés egy korábbi állapotát. (A Turritopsis dohrnii-nak stresszhelyzetben megfiatalodnak a sejtjei, majd az egyed klónozza magát, több száz genetikai utódot hozva létre.) Sinclair úgy gondolja, hogy ez a gomb az emberek számára is létezik – csak meg kell találniuk. Szerinte az öregedés egy karcos CD-hez hasonlatos – a zene még mindig ott van a DNS-ünkben, de sejtjeink már nem olvassák le. „A jó hír az, hogy a zene megmarad, és el tudjuk tüntetni a karcolásokat is” – mondja. Ezt bizonyítja az is, hogy nemrég Sinclairnek és kollégáinak sikerült teljesen helyreállítaniuk idős vak egerek látását a laborjukban. „Ez azt jelenti, hogy még az olyan bonyolult dolgokat is, mint a látás, vissza lehet állítani, csiszolni, hogy úgy működjön, mint korábban – mondja lelkesen, hozzátéve: – Nincs okunk azt gyanítani, hogy ez egy emberi testben másképp lenne.”
A megfiatalodó Turritopsis dohrnii (Fotó: Ian Gavan/Getty Images)
100 évesen is egészségesen
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon Japánban a legmagasabb a várható élettartam. A férfiak esetében ez 85 év, míg a nőknél 87,3. Japánban él a legtöbb százéves is, több mint 452 jut belőlük minden egymillió lakosra egy 2014-es kutatás szerint. A Japán déli részén található szigeten pedig a legalacsonyabb az egész országban a szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkező halálozások aránya, amiben fontos szerepet játszik az étkezés. A helyieknek minden alapanyaguk növényi eredetű, és 206-féle különböző alapanyagot fogyasztanak; a 100 éves kort megélők tizennyolc különböző ételfajtát ettek naponta. De nemcsak a táplálkozás játszik szerepet a hosszú életkor megélésében, hanem a testmozgás, a hobbik szenvedélyes követése, vagyis az értelmes élet (japánul ikigai), a lelki rugalmasság, a közösségi élet is.
Forrás: Ikigai – A hosszú élet japán titka
Az Oxford Economics és az AARP globális előrejelző cég jelentése szerint részben a Sinclairhez hasonló kutatások miatt nő a hosszú élettartam ágazata több billió dolláros iparággá, mivel a pénz elkezdett özönleni az olyan technológiai óriásoktól, mint a Google és az Amazon. A kiváló korkutató, S. Jay Olshansky, PhD, a chicagói Illinoisi Egyetem epidemiológia és biostatisztika professzora úgy véli, hogy egy izgalmas közegészségügyi áttörés küszöbén állunk. „Valószínűnek tűnik, hogy a ma élő emberek közül sokan egy vagy több ilyen beavatkozást alkalmaznak majd, hogy csökkentsék az összes súlyos halálos és súlyos betegség kockázatát” – mondja.
Sinclair nemcsak professzor, de egyben tesztalanya is kutatásainak: 50-es évei ellenére meglehetősen fiús külsejű, arca sima, nem őszül és kopaszodik, tele van energiával. Ha az öregedés, mint állítja, betegség, akkor az embereknek pontos biomarkerre van szükségük a diagnózis felállításához. A Horvath BioAge Clock néven ismert új teszt, amelyet a leltárról és Steve Horvath UCLA professzorról neveztek el, nyálat vagy néhány csepp vért használ a DNS-ben lévő vegyi anyagok mintázatának elemzésére, és kiszámítja az alany biológiai életkorát és jövőbeli egészségi állapotát. 500 dollár vagy még ennél is magasabb áron ezek a készletek azonban drágának számítanak. A Sinclair laboratóriumában bekövetkezett áttörés két számjegyűre csökkentette a költségeket; 2022 elejére a kutató azt tervezi, hogy elindít egy olcsó öregedési óratesztet, amely nemcsak tudományosan alátámasztott eredményekkel szolgál, hanem egyedi tervet is készít az öregedés lassítására. Megtudhatjuk, mikor esünk át a menopauzán vagy leszünk terméketlenek, mikor ráncosodunk, sőt azt is megjósolhatjuk, mikor halunk meg.
Sinclair szerint számos tudományosan alátámasztott életmódbeli változtatást tehetünk az öregedés lassításáért, elsősorban tegyük azt, amit sok orvos javasol: együnk kevesebbet, sportoljunk rendszeresen, tartsuk távol magunkat a cigarettától és aludjunk eleget. És törekedjünk a főként növényi alapú étrendre, ugyanis átlagosan havonta csupán ötször esznek húst azokban a régiókban, ahol a legtovább élnek az emberek, mint például Nicoya, Costa Rica; Szardínia, Olaszország; és Okinawa, Japán.
Gyógyítható az öregedés? A harvardi professzor David A. Sinclair szerint igen (Fotó: Rick Friedman/Corbis via Getty Images)
Sinclair az egészséges életmód mellett naponta három különböző „hosszú élettartamú molekulát” is bevesz, amelyek szerinte befolyásolják az öregedést: az első a rezveratrol, egy drogériákban kapható olcsó kiegészítő, amely egy vörösborban található vegyületből áll, amelyről kimutatták, hogy csökkenti a vércukorszintet és a gyulladást. A következő a metformin, egy elterjedt cukorbetegség elleni gyógyszer (az orvosok az öregedés miatt is felírhatják), amely a vércukorszint szabályozásában segíti a kalóriakorlátozás betegségvédő és élettartam-meghosszabbító előnyeit. A tudósok először 2014-ben kezdtek felfigyelni a metforminra, amely a goat’s rue/orvosi kecskeruta nevű gyógynövényből származik, amikor egy több mint 180 000 ember bevonásával készült brit tanulmány megállapította, hogy azok, akiknek cukorbetegségét ezzel a gyógyszerrel kezelték, jelentősen tovább éltek, mint azok, akik nem használták ezt a gyógyszert. Azóta a metformin mint öregedésgátló csodatabletta hírnevet szerzett. Tanulmányok kimutatták, hogy képes megőrizni a kognitív funkciókat, és úgy tűnik, hogy csökkenti az életkorral összefüggő betegségek előfordulását, a szívbetegségtől a demenciáig. Az Alabama Egyetem új tanulmánya szerint a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő, metformint szedő embereknél a COVID-19 betegségben szenvedő betegek halálozása háromszorosára csökken. Sinclair kollégája, Nir Barzilai, az Albert Einstein Orvostudományi Főiskola Öregedéskutató Intézetének igazgatója, hat éven át tartó, országos klinikai vizsgálatra készül, amely az első olyan kísérlet lesz, ami közvetlenül az öregedésre összpontosít. Ha az eredmények sikeresek, „a metformin lesz az első olyan tabletta, amely két-három évvel meghosszabbítja a jó egészségi állapotot, ami elég sok” – mondja Dr. Barzilai.
A Sinclair által naponta szedett harmadik kiegészítő az NMN, amit Victoria Beckham is szed. Az NMN-ről kimutatták, hogy megfordítja az egerek korát Sinclair laboratóriumában. Megjegyzi, hogy egy NMN-t kapott idősebb egér nemcsak új ereket növesztett, hanem rohanni kezdett, mint egy mániákus a futópadon, „valójában megelőzve a fiatal egereket”. Ezek a természetes molekulák nemcsak felpörgetik a sirtuin géneket, mondja Sinclair, hanem akkor is bekapcsolhatók, ha a szervezet fenyegetést észlel – éhes az időszakos koplalás, intenzív edzés vagy hideg hőmérséklet miatt. De nem kell olyan szélsőségesnek lennünk, mint ő, és ennyi mindent magunkba tömnünk. Még az olyan dolgok elvégzése is, mint például az otthoni hőmérséklet állandó 20 fokon vagy az alatt való tartása, növelheti a hosszú élettartamot, állítja a tudós.
Sinclair ragaszkodik ahhoz, hogy nem akar örökké élni. „Ez a hosszan tartó vitalitásról szól – szögezi le. – Nemcsak több évet szeretnék, hanem olyan éveket, amelyek aktívak, egészségesek és boldogok.”
