Tovaszállt az ünnepek varázsa, a karácsonyi költekezés miatt lehet, hogy kicsit szorosabbra kell húzni a derékszíjat, újra elkezdődtek a dolgos hétköznapok, egyre nehezebb betartani az újévkor tett fogadalmakat, egyre inkább nyilvánvalóvá válik, azzal, hogy december 31-én éjfélt ütött az óra, attól önmagában nem változik semmi, nem fordul ki sarkaiból a világ, ráadásul a télből, vagyis a hideg, szürke napokból viszonylag sok van még hátra. Nem csoda, hogy sokan úgy gondolják, úgy érzik, a januárnál kevés lehangolóbb hónap van az évben, és most tekintsük el attól, hogy idén még amiatt is aggódhatunk, hogy még mindig tombol a koronavírus-járvány, és a negyedik hullámból azonnal átcsúsztunk az ötödik hullámba.
Mondhatjuk, hogy az év első hónapjának nem annyira jó a PR-ja, és ezen nem segített az, hogy az utóbbi években sokszor lehetett találkozni azzal a kijelentéssel, hogy január harmadik hétfője az év legdepressziósabb napja, ez a blue monday, azaz szó szerinti fordításban szomorú hétfő, de van, ahol kék hétfőként emlegetik, mert a blue szónak ugye van egy ilyen jelentése is.
Blaumontag, azaz korhelyhétfő
„Kékhétfő volt hajdan a hamvazószerdát megelőző hétfő neve, mert akkor a templomot kéken vonták be. Míg eleinte ezen napon csak azon mesterlegények szüneteltek és pihentek, kiknek vasárnap délelőtt is dolgozniok kellett; az ily szünetelés később annyira szokássá vált, hogy böjti időben és általában minden hétfőn a fél vagy az egész munkát tétlenség v. dőzsölés váltotta föl. A gyakori visszaélés miatt a k.-h. megtartása azonban lassankint egészen megszűnt” – olvasható a Magyar Lexikon 1882-es kiadásában.
Vannak, akik ezt a napot inkább korhelyhétfőként ismerhetik, és az előző magyarázat alapján nem nehéz kitalálni, mi lehet ennek a szónak az eredete, és ez lett a neve minden hétfőnek, amelyet a céhek idejében a céhlegények a vasárnap mellett ugyancsak munkaszüneti napként pihenésre, főleg pedig mulatozásra fordítottak, olvasható a Magyar Néprajzi Lexikon bejegyzésében.
„Egyéb nevei: Blaumontag, heverő nap, heverdelnap, Szent Heverdel napja… A Blaumontag elnevezésével, a »blau« etimológiájával, a hétfő eredetével sokan foglalkoztak a szakirodalomban. Dömötör Tekla szerint a szokás kialakulásában a vízkereszt utáni hétfő, az év első hétfője juthatott szerephez… Európa egyéb részeiben, főleg német nyelvterületen, de a franciáknál is a vízkereszt utáni hétfő azonos módon volt az új, a megválasztott tisztségviselők hivatalba lépésének napja. Később a cselédek ezen a napon jelentek meg munkaadóiknál, hogy évi szolgálatukat elkezdjék” – írják.
A szomorúság képlete
A fentiek alapján nem nehéz elhinni, hogy igen, valóban ez az a nap, amikor az emberek többsége meglehetősen letargikusan érzi magát, hogy sokakon eluralkodik a mélabú. Az igazság azonban az, hogy bármennyire tűnik úgy, hogy a szomorú hétfő egy valós jelenség, tudományosan ezt nem sikerült igazolni, a szomorú hétfő valójában egy PR-fogás volt, mégpedig egy brit utazási ügynökség, a Sky Travel részéről, ami egyébként néhány évvel a szomorú hétfőről szóló első, 2005-ben megjelent sajtóközlemény után meg is szűnt. De ne rohanjunk ennyire előre.
A képletet, amivel kiszámolták, hogy melyik a legszomorúbb nap az évben, az állításuk szerint a Cardiff Egyetem munkatársa, Cliff Arnall alkotta meg, és nem nehéz kitalálni, hogy mi volt vele a céljuk, az, hogy minél több embert vegyenek rá arra, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásaikat, hiszen a rosszkedvre jó gyógyír lehet, ha az ember új célokat tűz ki, hogy szervez magának valamilyen programot, amit olyan izgalommal várhat, mint mondjuk az ünnepeket, és egy kellemes utazás ennek a célnak tökéletesen megfelel, segít elmenekülni a csúf valóság elől.
A képlet, amivel gyakran találkozni a közlemény emlegetésekor, egy laikusnak első blikkre nagyon hitelesen nézhet ki:
[W + (D-d)] x TQ
M x NA
Bár lehet, hogy többen fognak gyanút, amikor elolvassák, hogy a betűk pontosan milyen tényezőket jelölnek: a W az időjárás, a d az adósság, a D havi fizetés, a T a karácsony óta eltelt idő, a Q az újévi fogadalmak kudarca óta eltelt idő, az M a motivációs szint és az Na a cselekvési hajlam. És igen, vannak szempontok, amiknél azért elég nehéz lenne hiteles mértékegységet megadni, nehéz azokat számszerűsíteni, de nemcsak ez az egyetlen baj vele, és az évek során több elemzés is jelent meg arról, hogy tudományosan miért nem megalapozott ezt a képletet használni. Megalapozott vagy sem, később mások is marketingfogásnak használták az év legdepressziósabb napját, ügyvédi irodáktól kezdve alkoholos italokat gyártó cégek is felhasználták ezt reklámkampányukban, és egyesek, hogy még hitelesebbnek tűnjenek, azt állították, hogy a dátum megállapításához elemzik a közösségi médiában megjelenő posztok trendjeit.
Fotó: Getty Images
A Guardian cikke szerint egyébként mielőtt megjelent volna, a sajtóközleményt lényegében előre megírt formában a PR-ügynökségen keresztül számos akadémikushoz eljuttatták, és pénzt ajánlottak fel azoknak, akik a nevüket adják hozzá, Arnal igent mondott. Egykori munkáltatójának, a Cardiff Egyetemnek pedig később nem volt más választása, közleményben tudatta a világgal, hogy Arnal ugyan korábban részmunkaidős előadó volt náluk, de csak rövid ideig.
És mit gondol Cliff Arnall az egész ügyről? Nos, más hasonló megbízásokat is elvállalt, egy jégkrém-gyártó reklámkampányához például „kiszámolta”, hogy melyik az év legboldogabb napja, ami – megdöbbentő – pont júniusban van. Később két légitársasággal összefogva próbált azért kampányolni, hogy a januárhoz ne negatív érzések társuljanak, hanem úgy tekintsünk rá, mint egy remek időszakra, az újrakezdés és a változás lehetőségére. Állítja, a szomorú hétfővel is ez volt a célja valójában, és igen, a Stop Blue Monday mozgalom, aminek állítólag ő is tagja volt, sem volt más, csak egy kampányfogás, a téli vakációzást akarták így népszerűsíteni.
„Megkértek, hogy számítsam ki, melyik nap a legideálisabb arra, hogy lefoglalják az emberek a nyaralásukat. Ahogyan elkezdtem gondolkozni azon, hogy az emberek mi alapján döntenek ebben, figyelembe véve azt, hogy a különböző stresszkezeléssel vagy a boldogsággal foglalkozó workshopokon mit mondtak nekem az emberek, akkor egyre világosabbá vált, hogy január harmadik hétfője különösen lehangoló egy nap. Persze annak, ha azt mondjuk, hogy tessék, ez a legdepresszívebb nap, annak van hátulütője, hiszen önbeteljesítő jóslatként tud működni”
– nyilatkozta a Telegraphnak. Egy másik, a CNN-nek adott interjúban arról mesélt, nem gondolta volna, hogy a szomorú hétfő ilyen figyelmet generál majd, de nem bánta meg, hogy vállalta ezt a feladatot, hiszen az a célja, hogy minél többet, minél nyíltabban beszéljünk a pszichológiai kérdésekről, mert véleménye szerint a szakmailag lektorált publikációkkal, a túlzottan tudományos megközelítéssel nem lehet elérni az átlagembereket.
A szakma szerint persze nagyon káros lehet ez a megközelítés.
Nem ez a megfelelő módja a figyelemfelkeltésnek. Azzal, hogy minden bizonyíték nélkül azt állítjuk, hogy ez az egyetlen nap az év legdepresszívebb napja, bagatellizáljuk, hogy a depresszió milyen súlyos betegség lehet.
– hívta fel a figyelmet Dr. Antonis Kousoulis, akinek véleményét nagyon sokan osztják. És talán most, hogy a járvány miatt megnőtt a lelki és mentális problémákkal küzdők száma, talán még fontosabb, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, hogy leszámoljunk a tévhitekkel, a káros sztereotípiákkal, hogy tudatosítsuk, milyen tényezők vannak, amik depresszióhoz vezetnek, hogy az, hogy szomorúnak érezzük magunkat, hogy rossz passzban vagyunk, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy orvosi értelemben is depressziósak vagyunk, és emiatt nem sokat használ, ha valakinek, aki tényleg ilyen problémákkal küzd, azt mondjuk, ó, elmúlik majd.
Azt mondani a depresszióban szenvedőknek, hogy nem kellene panaszkodnia, mert ön is volt hasonló helyzetben és túljutott rajta, kicsit olyan, mintha egy amputált embernek azt mondaná, hogy ugyan ön egyszer megvágta magát egy papírral, de az magától begyógyult
– fogalmazott meg egy nagyon érdekes hasonlatot Dean Burnett, a Guardian tudomány rovatának szerzője, aki egyik cikkében azt is levezette, hogyan lehetne megállapítani, hogy tényleg van-e olyan nap, amikor (majdnem) mindenki lehangoltnak érzi magát, és arra a következtetésre jutott, hogy esetleg egy nagyon komoly, több évtizeden át tartó kutatás tudna erre a kérdésre válaszolni.
Vonnegut a slágerlisták élén
1983-ban jelent meg a New Order nevű zenekar egyik legismertebb dala, a Blue Monday. Hogy pontosan miről is szól a szövege, arról többféle elmélet is van, és a banda tagjai közül sem mindenkinek sikerült ezt megfejteni. „Nem hiszem, hogy sok mondanivaló van a dalszöveg mögött, ha nagyon őszinte akarok lenni. Barney (Bernard Sumner, énekes és gitáros) csak úgy megírta, a többi pedig már történelem” – nyilatkozta egyszer Peter Hook basszusgitáros. Arról viszont, hogy honnan származik a sláger címe, már jóval több információnk van, akkoriban, amikor a dal született, a dobos, Stephen Morris éppen A bajnokok reggelije című regényt olvasta Kurt Vonneguttól. Ebben a könyvben van egy illusztráció egy bombáról, amire a regény főszereplője, Dwayne Hoover a Robo-Magic cég mottóját festette fel, a jelmondat pedig így szól: Goodbye Blue Monday, azaz Isten veled, bús hétfő!.
Egy későbbi fejezetben van utalás arra, miért pont ezt a mondatot választotta a cég. „A régi Robo-Magic mosógép jelmondata ravaszul összekevert két különböző elképzelést, amelyet az emberek a hétfőről alakítottak ki. Az egyik elképzelés az volt, hogy az asszonyok hagyományosan hétfőn szoktak mosni. A hétfő ettől csak mosási nap lett, de nem különösebben nyomasztó nap. Azok az emberek viszont, akik hétköznap szörnyű munkát végeztek, annak idején »bús hétfőnek« nevezték a hétfőt, mert a pihenőnap után nem szívesen mentek vissza dolgozni. Amikor Fred T. Barry fiatal korában megalkotta a régi Robo-Magic jelmondatát, úgy tett, mintha a hétfőt azért hívnák »bús hétfőnek«, mert a mosás undorítja és kimeríti az asszonyokat. És a Robo-Magic majd felvidítja őket.”
Szezonális szomorúság
Az elmúlt években persze rengeteg olyan kutatás és felmérés készült, ami a szomorúság, a depresszió vagy éppen a boldogság, a jóllét időbeni és térbeli változását vizsgálta különböző tényezők segítségével, maga az ENSZ például évente készít egy listát az országokról az ún. boldogságindex alapján. Utóbbinak kiszámításához olyan szempontokat szoktak figyelembe venni, mint az anyagi jólét az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) alapján, hogy az egyének mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek, a születéskor várható egészséges élettartam hossza, mekkora szabadságot élveznek, mennyire nagylelkűek, és mekkora a korrupció mértéke a társadalomban.
És persze vannak olyan adatok, amelyek arra utalnak, hogy a január valóban megvisel minket, ahogyan a hétfő is komoly hatással lehet a lelki állapotunkra, egy korábban készített japán kutatás szerint az országban a hét első napján sokkal több férfi vetett önkezével véget az életének, mint a többi napon, de ezt a megállapítást nyilván nem lehet értelmezni a helyi társadalmi és gazdasági viszonyok ismerete nélkül, a japánok szó szerint halálra dolgozzák magukat, bár az utóbbi években voltak törekvések arra, hogy csökkentsék a munkaórák és a túlórák számát.
Nem éppen a legtudományosabb megközelítés, de valamelyest igazolta a hétfővel kapcsolatos ellenérzéseinket Christopher Ingraham, a Washington Post egyik szerzője, aki 2014-ben a Google segítségével vizsgálta meg, hogy mikor keresnek rá a legtöbben az olyan kifejezésekre, hogy depresszió, szorongás, fájdalom, stressz és fáradtság. Nem meglepő módon az emberek hétköznap rosszabbul érzik magukat a bőrükben, mint hétvégén, és úgy tűnik, kedd és a szerda holtversenyben a hét legnyomorúságosabb napja, a hétfő és a csütörtök pedig nem sokkal marad le mögöttük. Érdekes, hogy van eltérés abban, hogy az öt kifejezésre mikor melyik napon keresnek rá a legtöbben: a fájdalom és a szorongás hétfőn, a stressz és a depresszió kedden, a fáradtság pedig szerdán éri el a csúcsot.
Ami a szezonális ingadozást illeti, a keresések száma tavasszal és ősszel emelkedik, a nyári hónapokban csökken, az ünnepek alatt pedig bezuhan, és az év legkevésbé nyomorúságos napja a szenteste, és nem sokkal marad le mögött a szilveszter, és ami a legmegdöbbentőbb, egy április végi szerda lett az év legrosszabb napja. Figyelemre méltó trend még, hogy a hétvégék és a hétköznapok közötti különbség a nyári hónapokban csökken. Azt egyébként maga Christopher Ingraham is megjegyzi, hogy azért fogadjuk némi kétkedéssel ezeket az adatokat, a Google-t használó emberek nem számítanak reprezentatív mintának, és a kereséseket befolyásolhatják különböző fontos kulturális, gazdasági és társadalmi történések is, például nagyon sokan kerestek rá a depresszió szóra Robin Williams halála után.
Ha vannak is bőven áltudományos vizsgálódások, a szezonális depresszió vagy a szezonális affektív zavar (SAD) egy létező jelenség, de ez nem keverendő össze a bizonyos évszakokhoz, időszakokhoz köthető lehangoltsággal, ahogyan egy korábbi cikkünkben írtuk, előbbi egy egészségügyi probléma, utóbbi pedig szinte természetes velejárója az életünknek, az, hogy rövidülnek vagy hosszabbodnak a nappalok, az mindannyiunk szervezetére hatással lehet. A szezonális affektív zavart először Norman E. Rosenthal és kollégái írták le még 1984-ben. Rosenthalt saját tapasztalati ihlették meg, és elmélete szerint a télen a természetes fény hiánya okozhatta nála (és persze a másoknál) a depresszív hangulatot. Fontos megjegyezni, hogy a SAD nemcsak a téli időszakhoz köthető, van egy általánosabb definíció mely akkor beszélünk szezonális affektív zavarról, ha a tünetek bizonyos évszakokban jelennek meg, és ez lehet akár a tavasz és a nyár is.
