Ezt bánják meg a legtöbben a haláluk előtt

Ugyan érthető okokból próbálunk minél kevesebbet gondolni a halálra, ennek ellenére sokakat foglalkoztat a gondolat, hogy vajon milyen érzés lesz, sőt, mi vár ránk a halál után? 

Sarah Wells 20 évig dolgozott palliatív orvosként, így már körülbelül 2000 embernek nyújtott támogatást életük utolsó szakaszában, és szemtanúja volt a haláluknak is. Jelenleg a Marie Curie Hospice orvosigazgatójaként dolgozik.

Miután évtizedeken keresztül dolgozott a szakmában, a Telegraphnak elmondta, hogy a halált már természetesnek, normálisnak, de olykor még szépnek is tekinti. Az orvos az emberek utolsó óráit különlegesnek és alázatosnak írná le. Tapasztalatai alapján vannak annak, akik rettegnek a haláltól, hiszen szemtanúi voltak, ahogyan szeretteik hasonló betegségben hunytak el. 

„Megnyugtattuk őket, hogy a haldoklás általában békés folyamat, amelynek során az emberek elálmosodnak a szerveik lassabb működése miatt. Nem sokkal később eszméletüket vesztik, hallják és érzik a kéz érintését, de nem tudnak kommunikálni.”

A legszívszaggatóbb pillanat a felismerés, amikor a betegek a halálos ágyukon visszagondolnak az életüket meghatározó pillanatokra, ezzel együtt pedig elgondolkodnak azon, hogy vajon mit csinálhattak volna másképp. Tapasztalatai szerint a legtöbben azt bánják, hogy nem töltöttek elég időt a szeretteikkel.

„Emlékszem egy orvosra, aki arról beszélt, miszerint megbánta, hogy végigdolgozta a karácsonyt, és elhalasztotta, hogy a szeretteivel töltse az ünnepeket, csak azért, hogy a munkájának szentelje az idejét.”

Az orvos hozzátette, hogy ugyan nem vallásos, azonban a munkája megerősítette a túlvilágba vetett hitét. A betegei ugyanis nem istenről beszélnek, hanem azokról az elhunyt rokonaikról, akiknek érzik jelenlétét a halálos ágyuk mellett.