Betegség az internetről

Egy laktató vasárnapi ebéd után erős fájdalmat érzünk a mellkasunkban, azonban ahelyett, hogy kipihennénk a nehéz menüt, inkább leülünk a számítógép elé, és beütjük a keresőbe tünetünket. Az első ezer találat szerint szívrohamunk van. Ha ekkor erős félelem lesz úrrá rajtunk, majd kétségbeesetten keressük vélt betegségünk gyógymódjait, valószínű, hogy a cyberchondria csapdájába estünk.

Hipochondria a 21. században

A pszichológusok 2000-ben figyeltek fel először a tünetböngészés jelenségére, amit a London Sunday Times szakorvosa nevezett el cyberchondriának. Definíciója szerint mindenki, aki az internet segítségével állít fel magáról diagnózist, és ez alapján úgy véli, hogy egyszerre több betegségben is szenved, az cyberchondriás.

Későbbi tanulmányok rávilágítottak, hogy a cyberchondria szoros összefüggésben áll a hipochondriával. A Columbia Egyetemprofesszora, dr. Brian Fallon kutatásai szerint a hipochonderek 90 százalékának rosszabbodik az állapota az internet-hozzáférés révén.

„A világháló nyújtotta lehetőségek valóban gerjesztik a hipochondriás tüneteket. Bárkiből azonban nem váltják ki ezt a hatást, kell hozzá ilyen hajlam” – magyarázza dr. Eszik János pszichiáter, pszichoterapeuta.

Betegség mint mentsvár

A hipochondria alapja a figyelem és a szeretet utáni vágy, az önbecsülés hiánya, a felelősségtől való félelem. Betegnek lenni egyfajta szokás, egyszerűbb ezt választani, mint bevallani magunknak, hogy valami nem stimmel. Ráadásul a környezet is elfogadóbb a betegekkel szemben. Ezek az érzelmek lassan irányításuk alá veszik a hipochondriás beteget, aki félreértelmezi teste jelzéseit.  

„Szervezetünk normális működése is számos tünettel jár, ami teljesen természetes. Ilyen például a gyomorkorgás, a vérnyomás vagy a vércukor szintjének hullámzása. A hipochondriára hajlamos embernek azonban alacsonyabb az ingerküszöbe, és kórosnak ítéli meg ezeket, szorongása pedig újabb, fokozott testi érzeteket vált ki” – mondja dr. Eszik János.

A háló csapdájában

A cyberchondria jelensége olyan hirtelen jelent meg a köztudatban, hogy egy vezető szoftvergyártó cég 2008-ban kifejezetten ebben a témakörében tanulmányozta a világháló keresőprogramjait. Alkalmazottait arra kérte, hogy a neten keressenek rá egy-egy aktuális panaszukra. A megkérdezettek 90 százaléka a tünetböngészés során egy hétköznapi fájdalomból kiindulva fél óra alatt eljutott egy súlyos betegségig. A keresőprogramok például ugyanolyan arányban dobták ki a fejfájásra az agydaganatot, mint a koffeinfüggőséget.

A kutatás arra is fényt derített, hogy tünetböngészés közben hajlamosak vagyunk megfeledkezni az információforrásáról, és inkább magára az információra koncentrálunk.

Vajon miért nem tudunk józanul szelektálni az elénk tóduló adatok között?

Ezt a jelenséget nevezték el a brit kutatók a cyberchondria paradoxonjának: egy fizikális panasz esetén, hogy a félelmünket vagy a frusztrációnkat enyhítsük, információra vágyunk, ezért elkezdünk tünetet böngészni az interneten. Az újabb és újabb találatok, ismeretlen betegségek azonban csak még több szorongást keltenek bennünk.

Tudatos böngészés

Ha megfogadod a tanácsainkat, elkerülheted a cyberchondria csapdáját:
A tünetkereső programok helyett használj tünetellenőrző alkalmazásokat, amelyek jobban lokalizálják a panaszokat, ezáltal szűkítik a találatok számát, és általában hétköznapi betegségeket, problémákat sorolnak fel megoldásként.
Ha tünetböngészés során feszültséget érzel, tudatosítsd magadban, hogy a neten való keresgéléssel ezt a belső szorongást igyekszel enyhíteni, így leszámolhatsz a cyberchondriáddal.

„A diagnózis felállítása csak orvosi kompetencia lehet! Minden egyéb gondolat, érzés, sejtés súlyos tévutakra vezethet. Ha az orvosi vizsgálatok kizárták a fizikális betegséget, mégis betegnek érzed magad, érdemes pszichiáterhez fordulnod” – tanácsolja pszichiáter szakértőnk.

Ha valamilyen betegségről, panaszról az  interneten tájékozódnál, keresd fel az ezzel kapcsolatos hivatalos egészségügyi szervezetek oldalait.

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja Psziché április–májusi számában jelent meg.

Már kapható a Nők Lapja Psziché június–júliusi száma!
A tartalomból:

• Női agy, férfiagy – Mi az oka a különbségnek?
  
• Harmincasok problémája – Miért hagy el, ha komolyra fordul?
  
• Igaz történetek – Amikor a terápia segített
  
• A boldogság művészete – interjú Csíkszentmihályi Mihállyal
  
• Mit csináljak nyáron a gyerekkel?
  
• Magamra találtam az óceánon – Rácz Zsuzsa írása
  
• Vásárolni mindhalálig
  

Ha előfizetnél a magazinra, itt és most megteheted!