Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Életmód

Belefulladunk a műanyag zacskókba

A magyarok napi egymillió szatyrot vesznek, és hiába adnak sok helyen biológiai úton lebomló zacskót, ezek nem is olyan környezetbarátok, mint hinnénk.

Belefulladunk a műanyagzacskókba?A zacskók annyira részeivé váltak a mindennapi életünknek, hogy még a filmtörténetnek is van híres szatyros jelenete az Amerikai szépségnek köszönhetően: ebben a szomszéd fiú egy elhajított, széllel száló szatyortól inspirálva romantikázik Kevin Spacey lányával.
Az átlagpolgár évi 191 darab műanyag zacskót nyű el, aminek egyik folyománya az, hogy a Csendes-óceánban 15 millió négyzetkilométert (Magyarország területének több mint százhatvanszorosának megfelelő részt) borít a zacskókból összeálló műanyagleves.

Nem használjuk újra

„Magyarországon naponta több mint egymillió darab műanyag bevásárlószatyrot adnak el – vázolta nekünk a hazai helyzetet Rátz Judit, a Humusz szövetség programvezetője. – A becsült adatok alapján évi 1,8 milliárd műanyag szatyor kerül a szemétlerakókra vagy a szemétégetőkbe, rosszabb esetben az árokpartra, a fákra, vagy a vízbe. A szelektív gyűjtőkbe alig, hiszen a csomagolóipar által működtetett rendszerek elsősorban az italosüvegek visszagyűjtésével foglalkoznak.”

Európában először az állandó szemétgondokkal küzdő Olaszországban tiltották be teljesen a nem lebomló műanyagból készült zacskókat tavaly, de a világ több országában is tiltólistán vannak a vékony szatyrok, például Kínában, Dél-Afrikában és Tajvanban. Bangladesben azután szánták el magukat erre, miután rájöttek, hogy zacskók tömítették el a vízelvezető rendszert, és ez okozott halálos áradásokat.

Zacskóadót!

Az írek adót vetettek ki a zacskókra, darabonként negyven forintot, aminek meg is lett az eredménye: az emberek túlnyomó többsége ott már a saját bevásárlószatyrával jár. A szakemberek ezt tartják a legjobb megoldásnak, és több európai ország követte a példát.
Nálunk 2005-ben jelent meg a műfaj, akkor három forintot kellett fizetni a hipermarketeknek az ingyen osztogatott kis szatyrokért. Ez azóta emelkedett, most mérettől függően nagyjából tizenegy forint a termékdíj.

Öt forintért már nem kellett

„A Tesco 2010 márciusában, a magyarországi hipermarketek közül elsőként vezette be a fizetős szatyrokat – mondta el Pálfalvi Márta, a Tesco vállalati kapcsolatok menedzsere. – Első évben közel 80 millió darabbal kevesebb szatyrot adtunk ki annak ellenére, hogy mindössze öt forintért kínáltuk. Idén januártól részben a termékdíj bevezetése miatt, részben azért, hogy környezettudatosabbá tegyük a vásárlókat, húsz forintra emeltük az árat.”

Ennek a hatásáról még nincs adat, azt viszont hozzátették, hogy többféle lehetőséget kínálnak azoknak, akik leváltanák a műanyagot. Ezek közül az „Örökzöld” fantázianevű táska a legnépszerűbb, ami egy masszív műanyag zacskó, de visszaváltják, ha elszakad, és biológiai úton lebomlik. Februártól árulnak még Makány Márta által tervezett divatos, limitált szériás bevásárlótáskát is.

Lebomlik. Vagy mégsem?

A bevásárlóláncok zacskói már biológiai úton lebomló anyagból készülnek, ezt egy stilizált cédrus logó jelzi, amit például a Spar, a Coop szatyrain és egy patikai darabon is megtaláltunk. Ez jól hangzik, de a dolog sajnos nem ennyire egyszerű. Kétféle van belőle, az egyiket többek között kukoricakeményítőből vagy tejsavból állítják elő, és komposztálás során vagy a szeméttelepen valóban lebomlik.

„Ezzel szemben létezik az »oxo-biodegradációs úton lebomló« műanyag, amely dominál a piacon, ez azonban távol áll a természetestől – mondta a Humusz Szövetség programvezetője. – A környezetbarát minősítést megkapta, ennek ellenére a bomlása nem természetes, mert bomlást megindító anyagot tartalmaz, tehát nem a komposztálásra jellemző mikrobiológiai folyamatok okozzák a szétesést.” Ez ugyanúgy kőolajszármazékokból készül, mint a klasszikus zacskók, és az sem teljesen igaz, hogy lebomlik, inkább szétesik apró darabokra hónapok vagy egy év alatt. Ez akár a raktárban is megtörténhet, még mielőtt használták volna egyáltalán.

Belefulladunk a műanyagzacskókba?

Ez a zacskó hiába tűnik környezetbarátnak, nem bomlik le a szemétlerakón sem, csak ha mondjuk az erdőben hajítják el, és víz vagy levegő éri. Ez viszont nem megoldás. Ugyanúgy külön kellene őket gyűjteni, mint a PET palackokat, és ipari körülmények között megsemmisíteni, de egyelőre ilyesmi nálunk nem működik. Ráadásul ha belekerülnek a szelektív műanyaggyűjtő konténerbe, akkor problémát okoznak a feldolgozás során. Kaliforniában emiatt nemrég bevezették, hogy csak úgy árulhatnak biológiai úton lebomló zacskókat, ha apró betűs magyarázatot is fűznek hozzá.

Ezek a zacskók azért is terjedtek el annyira, mert ha egy meghatározott százalékban ilyeneket is árultak a boltban, az mentességet adott a termékdíj alól. Ez viszont pont most változik az új hulladéktörvény miatt.

A papírzacskó sem sima ügy

De hiába veszünk a bálnákra, az őzikékre vagy madárkákra gondolva a megszokott műanyag helyett papírzacskót, ha csak egyszer használjuk. Ezek előállítása ugyanis sokkal több károsanyag-kibocsátással jár, ezért kiszámolták, hogy legalább négyszer kell ugyanazzal vásárolnunk, hogy tényleg környezetbarátak legyünk. A vászonzacskónak 131 használat kell ehhez.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top