“A vitaminszedéssel kapcsolatban fontos kérdés, hogy miből indulunk ki, vagyis milyenek a táplálkozási szokásaink. Mindenki máshogy étkezik. Mielőtt elkezdenénk a vitaminpótlást, személyre szabottan meg kell nézni, az adott ember konkrétan mit eszik, mennyit és mit sportol, mik a céljai (tervez-e babát, vagy lesz-e kimerítő munkája a közeljövőben), a felmenői között milyen betegségek fordulnak elő, van-e valamilyen egészségügyi problémája (pl. tejfehérje-érzékenység), szed-e gyógyszereket (pl. fogamzásgátló, vérhígítót) . Csak ezután lehet arra ajánlást adni, mi az, amit neki még muszáj pluszban pótolnia, ha a táplálkozásán nem tud vagy nem akar változtatni” – kezdi Zentai Andrea, a MensMentis Egészségcentrum dietetikusa.
“Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás esetén, »normál igénybevétel mellett«, elméletileg semmilyen vitaminpótlásra nem lenne szüksége az embereknek, mert ha elegendő zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket, teljes kiőrlésű gabonát, olajos magvakat, halat, húst, hidegen sajtolt olajokat fogyasztanak, akkor mindenből megfelelő mennyiség jut a szervezetükbe a táplálkozással, vagyis nincs szükségük kiegészítésre” – mondja a szakértő.
Ez azonban a valóságban még sincs így, hiszen egy csomó befolyásoló tényező és külső hatás éri az embereket, ami befolyásolja a szervezetben a vitaminok és ásványi anyagok szintjét.
Hivatalosan a normál táplálkozással fedezünk mindent, nincs szükség kiegészítésre, de ebben nagy ellentmondás van, mivel az ajánlás szerint minden nap érdemes mozogni 30-60 percet. Ám a magyarok nagy része nem mozog ennyit, így nem támogatja az ajánlásnak megfelelően az egészségét, vagyis mégis szüksége lehet kiegészítésre.
Aki pedig elkezd rendszeresen mozogni, annak a mozgás miatt van szüksége plusz vitaminokra és ásványi anyagokra, mert nagyobb az energiafelhasználása és jobban használja a testét” – hívja fel a figyelmet az ellentmondásokra Zentai Andrea.
Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) adatai szerint (ez többek között a felnőtt magyar lakosság táplálkozási szokásait mérte fel) a felnőttek nem elhanyagolható részének az élelmiszerfogyasztás alapján számított vitaminbevitele nem megfelelő. Az emberek az ajánlott vitaminbevitel 70 százalékánál kevesebbet visznek be D- és A-vitaminból, biotinból, pantoténsavból, folsavból, B12-ből, C- és B1-vitaminból, niacinból, B2-, E-, B6-vitaminból is. Az ásványi anyagok közül a káliumbevitel jelentősen csökkent, a kalciumbevitel most sem érte el az ajánlott mennyiséget. A nők ásványianyag-bevitele elmarad az ajánlottaktól kálium, kalcium, vas, króm, cink, réz, mangán tekintetében is.
“A gyerekeknél, ha nem esznek elegendő zöldséget-gyümölcsöt az őszi–téli időszakban, érdemes kiegészítést adni C-vitaminból” – sorolja a dietetikus az ajánlásokat. A D-vitamin újabban nagyon kérdéses, mert a normál ajánlás jóval alacsonyabb, mint amire szükség lenne, ugyanez a helyzet a C-vitaminnal is, de egyre több kutatás bizonyítja azt, hogy ezek mennyire jó hatással vannak az immunrendszerre, és mennyire fontosak annak erősítése szempontjából. “A D-vitamin pótlását ősztől tavaszig szoktuk javasolni, mert ebben az időszakban kevesebb napfény ér minket, annak pedig, aki nyáron is az irodában ülő munkát végez, és keveset tartózkodik a napon, egész évben érdemes ezt pótolnia” – mondja Zentai Andrea.
Milyen vitaminok legyenek otthon?
- “Ha a patikában kapható, “normál” vitamin- és ásványianyag-dózist tartalmazó multivitamint szedi valaki, akkor azzal nem tesz rosszat magának. Hogy mi a normál, abban a javasolt RDA mennyiség megadott értéke segít eligazodni.
- A magyar táplálkozási szokások nem a legjobbak. Kevés zöldséget, gyümölcsöt eszünk, kevés tejterméket, halat, főként a nők kevés vörös húst fogyasztanak, és a teljes kiőrlésű gabonákból, hidegen sajtolt olajokból sem eszünk eleget, így mindenképpen jó, ha kiegészítőként szedünk valamilyen multivitamint, amit a gyógyszertárban meg is tudunk venni.
- Vannak olyan multivitaminok, amelyek sportcélúak, sportolóknak készültek, és nagyon nagy dózist, akár a napi ajánlott mennyiség többszörösét is tartalmazhatják az egyes vitaminokból. Ezekre viszont még nincsenek kutatások, hogy ha valaki hosszabb távon ilyet szed a normál életvitel mellett, akkor azzal mennyire tesz jót vagy rosszat a szervezetének” – mondja a dietetikus.
- A sportolók számára fontos a vitamin- és ásványianyag-pótlás, mert a rendszeres, aktív mozgás miatt emelkedett a vitaminszükségletük, és azoknak is érdemes odafigyelniük erre, akik stresszes életet élnek, vagy valamilyen betegségük van. Az viszont problémát jelenthet, ha összevissza szedünk mindenfélét, “csak mert kell” jeligére, hiszen a különböző készítményekből bevitt adagok összeadódnak.
Hogy a szervezetünkben milyen a vitaminok és ásványi anyagok szintje, szenvedünk-e valamiből hiányt, vagy esetleg túladagoltunk-e valamit, azt legegyszerűbben laborvizsgálattal lehet kideríteni.
“Évente egyszer érdemes elmenni laborvizsgálatra, 40 éves kor után pedig már félévente javasolt. A vitaminokat és ásványi anyagokat elsősorban magánlaborban érdemes nézetni, ha háziorvos utal be laborvizsgálatra, akkor csak néhány dolgot nézethet meg, például vasat, kalciumot, káliumot, nátriumot, magnéziumot, de például a D-vitamint már csak magánlaborban a magánorvos tudja ellenőriztetni” – tanácsolja Zentai Andrea.
Nem könnyű a helyzet, hiszen elvileg nem kellene szednünk semmit, gyakorlatilag viszont mégis. Felmerül a kérdés, mi az, amivel biztosan nem teszünk magunknak rosszat.
“Ha már valamit szedünk, akkor a multivitamin a legjobb, mert abban úgy vannak arányosan adagolva a vitaminok és ásványi anyagok, hogy segítik egymás felszívódását és hasznosulását. Ha pedig ennél is komolyabban szeretnénk venni a pótlást, mert úgy érezzük, szükségünk van rá, akkor szakemberrel való konzultáció után lehet pluszban C-vitamint, D-vitamint, vasat, E-vitamint, kalciumot és magnéziumot, vagy egyéb, a szakember által ajánlott kiegészítőt is szedni.
De ha lehet, ez a szakember ne a patikus legyen, mert ő leginkább azt tudja elmondani, mi mivel szívódik fel jól, reggelinél vagy ebédnél vegyük be a vitamint, viszont nem ismeri az életvitelünket, nem fog tudni pontosan, személyre szabottan segíteni, csak tippet adhat a szerinte legjobb vitaminkészítményekre” – tanácsolja a dietetikus szakértő.
Ugyanígy sajnos legtöbbször a háziorvosnak sincs arról információja, hogyan táplálkozunk, sportolunk-e, milyen az életvitelünk, milyen károsító tényezők vannak az életünkben, dohányzunk-e, vagy mennyire stresszes az életünk, így nem igazán tudja megmondani, min hogyan lenne érdemes változtatni.
Vizsgálatok egyelőre nincsenek rá, hogy az egyes étrendkiegészítők és vitaminok mesterséges bevitelére hosszú távon hogyan reagál a szervezet, még nincs elegendő tapasztalat arról, hogy ennek milyen hatásai lehetnek.
Minél kevesebb zöldség-gyümölcsöt, halat, tejterméket, teljes kiőrlésű gabonát fogyasztunk, minél kevesebbet sportolunk, minél több alkoholt iszunk, minél több stressz ér minket, annál nagyobb szükségünk van kiegészítésre. Viszont a háziorvosnak nincs ideje ezeket rendesen kikérdezni, ezért valószínűleg nem is fog tudni személyre szabott tanácsot adni, csak esetleg ötletet. Érdemes egy dietetikust megkérdezni.
Fontos tudni, hogy a legtöbb vitamin- ásványianyag-készítmény nem gyógyszer, hanem étrendkiegészítő. A legtöbb, jelenleg forgalomban lévő étrendkiegészítő esetében azok élettani hatásait humán vizsgálatokban nem tanulmányozták. A forgalomba hozás jogi háttere ugyan biztosított, de sokkal nagyobb szabadságot ad a forgalmazóknak, mint a 2004 előtti engedélyezési rendszer, a dobozokon, címkéken szereplő OÉTI-szám nem engedélyt, csupán a nyilvántartásba vétel sorszámát jelenti. Ezért fontos leszögezni, hogy a forgalomban lévő étrend-kiegészítőket senki nem vizsgálja a piacra kerülés előtt, és senki nem ismerheti a szerek egyénre gyakorolt hatásmechanizmusát sem.
