Sok munkahelyre eljáró anya irigyli az otthonról dolgozó mamikat a rugalmasság miatt. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy mint minden helyzetnek, ennek is vannak negatív és pozitív oldalai egyaránt. Összeírtam néhány tévhitet, amit szeretnék a saját tapasztalataim alapján eloszlatni, vagyis inkább rávilágítani arra, hogy mint minden más esetben, ebben sincs minden úgy, ahogyan azt kívülállóként gondoljuk.
Tévhit: Én osztom be az időmet!
Persze, valamennyire rugalmasabb, mint ha napi 8 órát kellene valahol töltenem, de vannak S.O.S.-feladatok, amelyeket bizony azon nyomban el kell végezni, le kell adni. Ilyenkor mindent félre kell tenni, és akár éjjel is megcsinálni. Valamint az olyan váratlan események, mint a gyerekek megbetegedése, borítják a szabadúszó munkavégzést is.
Tévhit: Jó nekem, nem kell napi 8 órát egy munkahelyen töltenem.
Valóban előny, és azzal, hogy nem kell naponta egy munkahelyre ingáznom, sok időt megspórolhatok, de bizony hátránya is van. Mivel az otthonom a munkahelyem is, nehezebb elválasztani a kettőt, nehezebb bizonyos időben csak egy-egy szerepet betölteni: a gyerekek fürdetése közben ne intézzek munkával kapcsolatos e-maileket, és ugyanígy munka közbe ne foglalkozzak a családi dolgokkal, mert csökkenti a hatékonyságot.
Tévhit: Mennyivel könnyebb így a háztartásvezetés!
Van benne igazság, mert gond nélkül kimosok és kiteregetek két cikk megírása közben egy-egy adagot, de nagyon kínosan ügyelni kell a mértékletességre, hogy ne menjen az adott feladatra rovására. Én például rend- és tisztaságmániás vagyok, sokszor könnyebb lenne, ha reggel elmennék, és a kupis lakás ajtaját becsuknám magam mögött. Egy munkahelyen így ettől függetlenül tudnék dolgozni. De nem megyek reggelente sehova, így sokszor ülök a kupi közepén, és próbálok nem arra gondolni, hogy ki kellene takarítani. Én hiszek a dolgozó párok egyenlő háztartásvezetésében, de ezt kicsivel nehezebb megvalósítani, ha az egyik „úgyis otthon van”. Sokszor a családtagok sem látják világosan, hogy attól, mert valaki otthon van, még dolgozhat.
Tévhit: Jó nekem, nincs főnököm, akinek elvárásai lennének felém, aki pluszfeladatokat róna rám.
Vállalkozóként ugyan az ember a saját maga ura, de pont ezért talán jóval az elvárt felett teljesít, hiszen a felelősség is nagyobb, anyagi téren pedig a bizonytalanság. Bár a szó szoros értelmében egy szabadúszónak nincsen főnöke, aki ott ül a szomszéd irodában, de vannak partnerek és megbízók, akik ugyanúgy elvárásokat támasztanak az adott ember munkájával kapcsolatban. Sokszor pedig igenis vannak pluszfeladatok, amiket muszáj elvállalni, hiszen a partnert nem lehet cserben hagyni, ilyenkor pedig a szabadúszó is túlórázni kényszerül.
Tévhit: Nem kell beteget jelentenem, egyszerűen nem dolgozom, ha meghűltem, és a nyári szabadságot is könnyebben ki tudom venni, hiszen nem kell a kollégákhoz igazodni.
Beteget jelentenem persze nem kell, csak éppen az a baj, hogy így a munkámat sem végzi el helyettem senki, a határidőket pedig tartani kell. Nyári szabadság? Idén egyetlen hét kikapcsolódás volt, de ehhez már egy hónappal korábban el kellett kezdenem szervezni, előre dolgozni. De ez sem volt teljes, online elérhetőnek kellett lennem.
