Elérkezett a kis karácsony, nagy karácsony, na meg a trópusi karácsony, ami egyáltalán nem fehér, sokkal inkább forró. Ugyanis amíg hazánkban mindenki annak szurkol, hogy szenteste nagy pelyhekben hulljon a hó, addig a déli féltekén, többek között Ausztráliában is mindenki azért szorít, hogy ne menjen 40 fok fölé a hőmérő higanyszála, mert akkor a télapóról leolvad a gatya, mire minden ajándékot kézbesít. Ez lesz idén a harmadik ausztráliai, fürdőgatyás karácsonyom, és a helyzet az, hogy még mindig nem sikerült hozzászoknom, pedig vannak szerethető részei, ha az ember végre képes leküzdeni a képzavart az agyában, hogy itt minden fordítva van. Lássuk, milyen is magyarként megélni a nyári karácsonyt.
Szörföző télapók, felfújható rénszarvasok és kígyóval dekorált karácsonyfák
Eltart egy darabig, amíg az európai ember ráhangolódik, hogy karácsony környékén mindenki azt kérdezgeti, hogy telik a nyár, és hogy bírjuk a kánikulát. Ettől valahogy igen nehezen tudunk ünnepi hangulatba kerülni. Barbi barátnőm rá is tapintott a lényegre: „Amíg nem volt gyerekem, semennyire sem volt ünnepi hangulatom itt Melbourne-ben. De azt hiszem, most is inkább fesztiválhangulatom van, semmint karácsonyi.” Itt valóban olyan a karácsony, mint egy nagy nyári fesztivál. Mindenki a strandra készül, a barbecue-t izzítja, és a pálmafára aggatja az égősort.
A legfurcsább látványt az okozza, hogy – mivel az ausztrálok legtöbbjének európai felmenői vannak – keverednek a hagyományok és a jelképek. Egy különös egyveleg alakult itt ki, például a Télapó itt is sapkában és nagykabátban érkezik, csak éppen nem rénszarvas húzta szánon, hanem kabrióval vagy szörfdeszkán. És bár az ausztrál gyerekek nagy része még életében nem látott havat, azért az ünnepi dekor elengedhetetlen részét képezik a két méter magas, felfújható hóemberek és rénszarvasok, amik két pálmafa között díszelegnek a kertekben.
És ha már a dekornál járunk, karácsonyfa itt is van. A legtöbb otthonban műfenyő alá kerülnek az ajándékok, de bizonyos államokban még élő fenyőt is lehet kapni – ez azonban néha nagy meglepetésekkel tud szolgálni. „Nálunk egy farmon árulnak élő fenyőt, amit magadnak kell kivágni. Ez után otthon szigorú ellenőrzésen megy át a karácsonyfa, mielőtt a lakásba kerül, ugyanis az a rémálmom, hogy behozunk vele egy kígyót, amire volt már példa itt Ausztráliában. Én nem kockáztatok!” – hívja fel a trópusi karácsony veszélyeire a figyelmünket Barbi.
Itt is pont olyan szép díszeket lehet kapni, mint Magyarországon, és az a vicc, hogy sok közülük pont olyan havas hatásúra is van festve. Na ezt rakd össze a nyári karácsonnyal! A teraszokon, a kerítéseken, a fatörzseken, sőt a vitorlás hajók árbócán is fényfüzérek világítanak. Még versenyt is rendeznek egymás között a szomszédok, hogy kié a legszebb fénydekor.
Néhányan megpróbálják az égősoron kívül más díszekkel is ünnepivé varázsolni az udvart, nem túl nagy sikerrel. „A kertben a fákat és bokrokat nem igazan éri meg feldíszíteni, mert a papagájok vagy az oposszumok lelkesen szétszedik őket. A fiunk tavaly azt hitte, hogy az angyalka volt. Mostanra megtanultuk a leckét” – meséli nevetve Barbi.
Az ünnepi menü: koktélrák és olvadó csokimáz
Természetesen az itteni karácsonynak is elengedhetetlen része az ünnepi menü, de nem szerepel benne töltött káposzta. Az ausztráloknál inkább a karácsonyi ebéd dívik, ahol hidegen tálalt tengeri herkentyűk kerülnek az asztalra, például rák, tintahal vagy polip, amiket salátákkal szolgálnak fel. Vannak, akik ragaszkodnak a meleg fogásokhoz, ők töltött pulykát esznek vörösáfonya-szósszal. Az egészre egy Pavlova-tortával vagy egy karácsonyi pudinggal teszik fel a koronát, de utóbbi persze megint csak nem a mi értelmezésünkben vett puding, hanem egy kuglófra emlékeztető sütemény.
Persze az itt élő magyarok igyekeznek egy kis hazai ízt vinni az ünnepbe, és mivel a boltban nem lehet szaloncukrot, bejglit vagy savanyúkáposzta-levelet kapni, marad az otthoni sütés-főzés-fermentálás.
Na, ebből is sok vicces sztori születik, amit lehet mesélni a rokonságnak otthon. Szandra és Peti is így járt, mikor az első ausztrál, kánikulában eltöltött karácsonyuk alkalmával azt gondolták, hogy majd zserbóval várják a Jézuskát. „Egy darabig nem volt gond, már majdnem elkészült a zserbó, amikor is eljött az idő, hogy a tetejét megkenjük csokimázzal. Hiába ment a légkondi, akkora hőség volt, hogy folyt le róla minden irányba. Nagy nehezen bevontuk csokival, majd be kellett valahogy tuszkolni a hűtőbe, hiszen itt nem teheted ki az erkélyre, mint otthon a téli hidegben, hogy majd megdermed kint a teteje. A következő kihívás a szeletelés volt, mert amint kivettük a hűtőből, és fel akartuk vágni, hogy az asztalon feltálaljuk, újra olvadásnak indult. Na, azóta nem eszünk zserbót, maradunk a Pavlova-tortánál.”
Strand és BBQ, ilyen a fürdőgatyás ünnepi program
Itt Ausztráliában kissé más a menetrendje az ünnepnek, hiszen az angolszász szokásokat követik. Ez azt jelenti, hogy nem 24-én, hanem 25-én van a fő attrakció, vagyis az ajándékozás és az ünnepi ebéd. Emellett december 26-a is ünnepnap, amit boxing daynek hívnak – ilyenkor mindenki a szabadban ünnepel. Megtelnek a strandok mikulássapkás fürdőzőkkel, a kertekben izzanak a barbecue-k, és elindul a Sydney-Hobart jachtverseny, ami már szinte egybeforrt a karácsonnyal. A gyerekeknek pedig december közepétől egészen februárig tart a nyári szünet, vagyis nem kell január elején visszaülni az iskolapadba – a fürdőgatyás karácsony csupán a kezdete a mókának.