Életmód

A koronavírus-helyzet hirtelen jött, ezért idegrendszerünk számára roppant megterhelő

A koronavírus-járvány miatt muszáj beszélni arról, milyen hatással van a stressz az immunrendszerünkre, mert most jó formában kell lenni egy esetleges fertőzés esetén.

A stressz és az immunrendszer összefüggéseit a rákkal kapcsolatban sokszor tárgyalják a kutatók, de most a koronavírus miatt sokkal szélesebb körben vált fontossá, hogy az immunrendszerünket minél jobb állapotba hozzuk – ehhez pedig szükséges az, hogy a stresszt csökkentsük. A rák kezelésében már bevett gyakorlat, hogy a kemoterápia, sugárkezelés és műtétek mellett javasolják a Simonton-tréning elvégzését is (vagy egyéb onkopszichológiai kezelést, stresszcsökkentő módszerek elsajátítását), ami a relaxáció gyógyító hatásaira épít, illetve a stresszt immungyengítőként kezeli. Ahogy O. Carl Simonton A gyógyító képzelet című könyvében írja erről:

Az érzelmi stressz hatására az immunrendszer gátlás alá kerül, és ezáltal megbénul a szervezet természetes védelmi rendszere a rák és más betegségek ellen.

„(…) Sejtésünk szerint a magyarázat abban van, hogy a megbirkózás maga csökkentheti a betegséggel szembeni ellenállást, különösképpen akkor, ha az egyén megbirkózási technikája hibás: amikor az nem felel meg a megoldandó problémának.”

Természetesen nem csak a rák apropóján végeztek kutatásokat a stressz és az immunrendszer gyengülésének kapcsolatáról, már 1984-ben publikálták annak a kísérletnek az eredményeit, amelyben medikus hallgatókat vizsgáltak. Az egyetemistákat két csoportra osztották, vért vettek tőlük egy hónappal a vizsgák előtt, majd a vizsgák közben is. Az immunrendszer működését az úgynevezett T-sejtek (a fehérvérsejtek egyik alcsoportja, amely központi szerepet játszik a sejtes immunválasz működésében) aktivitásának megfigyelésével mérték. A hallgatók pszichés környezetét is felmérték, hogy milyen körülmények között élnek, mennyire magányosak. Az eredményekből pedig kiderült, hogy a stressz bizony gyengíti az immunrendszert, különösen azoknál, akik egyedül érzik magukat, vagy depresszióval, szorongással küzdenek.

A koronavírus-járvány stresszt okoz

Legtöbbünk egyébként is túlhajszolt állapotban él, az állandó megfelelés, pörgés, a szociális hálóról való leszakadás, a természettől való eltávolodás krónikus, felhalmozott, úgynevezett toxikus stressztraumát hoz létre, mely során idegrendszerünk folyamatos stimulációban van. Ez a világjárvány az amúgy is túlfeszített idegrendszerünket kezdi most ki, ráadásul hatalmas érzelmi energiákat hoz a felszínre, és közel hozza, már-már reálissá teszi azokat a félelmeinket, melyek eddig csak ritkán következtek be, mégis mindennap stresszeltek minket, mint például egy szerettünk, a munkahelyünk elveszítése vagy egy nem várt betegség.

„A szomatikus érzelmi emlékek aktiválódnak most bennünk – mondja Oravecz Andrea testalapú önismereti tréner és tanár, aki évek óta foglalkozik különböző testorientált traumafeldolgozási módszerekkel, és online kurzusain arra tanítja a résztvevőket, hogyan kapcsolódjanak újra a testükhöz és saját belső érzékelésükhöz. – Ahogy minden trauma, úgy ez a helyzet is túl gyorsan történik velünk, ezért az idegrendszerünk számára roppant megterhelő.

A koronavírus pedig rendkívül ismeretlennek és kiszámíthatatlannak tűnik, nem csoda, hogy mindenkiben a zűrzavar uralkodik most.

A koronavírus-járvány idején sokan azt élhetjük meg, hogy az életünket veszélyeztető fenyegetés egyrészről a testünkből, belülről érkezik, de egyben külső fenyegetést is jelenthet, ami aktiválhatja a háborúk vagy a természeti katasztrófák során keletkezett traumáinkat, mindazokat a helyzeteket, amikor lezárást kellett átélnünk, izoláltak minket egymástól, vagy épp az alapélelmiszerekért folyt a harc.

Otthonmaradásra biztató, az idős állampolgároknak szóló felhívást ragasztanak ki egy nagykanizsai társasház bejárati ajtajára (Fotó: MTI/Varga György)

Otthonmaradásra biztató, az idős állampolgároknak szóló felhívást ragasztanak ki egy nagykanizsai társasház bejárati ajtajára (Fotó: MTI / Varga György)

Robbanhatnak a transzgenerációs traumáink is, szüleink, nagyszüleink népirtással, világháborúkkal, elnyomásokkal kapcsolatos feldolgozatlan, és átörökített emlékei. Aktiválódhatnak a méhen belüli vagy a korai kötődési traumáink, hiszen egyrészről azt élhetjük meg, hogy az anyával, anyafölddel való kapcsolatunk többé nem biztonságos, vagyis »Anya« nem támogatja, sőt kifejezetten fenyegeti az életre való túlélési képességünket, másrészt felmerülhet bennünk az is, hogy ahogyan gyerekkorunkban, úgy most sem gondoskodnak a biztonságunkról, mert ránk köhögnek az utcán, vagy nem mosnak alaposan kezet. Ezek az aktiválódott traumák a veszteség érzését is kelthetik bennünk, az eddigi életünk, szabadságunk és álmaink elvesztésének érzetét, és akkor még az anyagi boldogulás miatt érzett elemi félelmekről nem is beszéltünk. Több milliárdnyi ember hordozza magában a különféle traumák lenyomatait, melyek most mind itt kavarognak a felszínen.”

A vészhelyzetre adott reakciónk kulcsfontosságú

Hogy miként reagálunk erre a fokozott stresszre, azt számos különböző tényező befolyásolja. A helyzetre adott válaszunk függ attól, mennyire lesz intenzív, fenyegető és folyamatos ez az állapot, milyenek az életkörülményeink, egészségi állapotunk, képesek vagyunk-e a hétköznapokban megküzdeni a fenyegető helyzetekkel, és milyen külső és belső erőforrásokkal vagyunk felvértezve.

„Dr. Lissa Rankin Merj meggyógyulni! című könyvében azt írja, a fenyegetett válsághelyzetekben az amygdala, vagyis az agy félelemközpontja által olyan folyamatok láncolata zajlik le a testben, melynek eredményeként a mellékvesék egy kortizol nevű stresszhormont választanak ki, ezzel is támogatva a testi képességeinket a fenyegetésre adott válaszreakció során. Csakhogy a kortizol elnyomja az immunrendszert, és leáll minden – ahogy Rankin fogalmaz – rutinjellegű »karbantartás« és öngyógyító mechanizmus a szervezetben.

Vagyis megszűnik a fertőzés elleni küzdelem, a rákmegelőzés, a fehérjejavítás és a betegségek általános elhárítása.

Ez logikus, hisz végső soron semmi értelme betegségmegelőzésre vagy akár gyógyításra pazarolni a test értékes energiáit, ha amúgy is mindjárt meghalunk – idézi az orvost Andi, aki szerint a jelenlegi patthelyzet duplán rossz: egyrészt egy krónikus stresszválaszban tart minket, ami miatt nem tudunk lazító válaszba kapcsolni, így károsodik a védekező képességünk, másrészt említett traumáink is aktiválódnak. – A helyzet így még toxikusabbnak tűnik, mint amilyen valójában.”

Vonat utasterét fertőtlenítik a Keleti pályaudvaron (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Vonat utasterét fertőtlenítik a Keleti pályaudvaron (Fotó: MTI / Mónus Márton)

Ne féljünk a félelemtől, tanuljunk meg bánni vele!

A most átélt félelmeink tehát nem új keletűek, mindig is ott voltak, csak most a járvány-helyzet miatt láthatóvá váltak. Épp ezért pozitív hozadéknak foghatjuk fel, hogy a vírus átvitt értelemben segíthet azonosítani magunkban mindazt, ami feldolgozásra vár. Oravecz Andrea szerint a szervezetnek szerencsére van egy természetes ellenszere is a stresszre, az úgynevezett lazító válasz, mely nyugalmi állapotba kapcsolja az idegrendszerünket, amitől újra magához térhet az immunrendszerünk is.

„Az érzelmi társszabályozás most az egyik legfontosabb eszközünk ehhez, vagyis a biztonságos emberek jelenléte az életünkben, a barátok, a családtagok, a jó szakemberek támogatása, mindehhez online is eljuthatunk. Fontos, hogy ezekben a hetekben minél többet játsszunk, nevessünk, és olyan dolgokat csináljunk, melyek építenek, erősítenek, táplálnak mindenféle módokon – javasolja, hiszen ezek mind lazító választ indítanak be a szervezetünkben. A szakember hozzáteszi, akinek van már például jóga- vagy hálapraxisa, ugyanúgy folytathatja ezt, azonban úgy véli, a felfokozott helyzetben most nem érdemes arra törekednünk, hogy új technikákat sajátítsunk el. – Egyfelől jönnek a rémhírek, de ugyanekkora kínálat van most a jó tanácsokból is. Ez utóbbi is elárasztó, túl sok, sőt stresszelő lehet, vagyis nem a lazító válasz irányába hat, ezért fontos, hogy ne telítődjünk túl ezekkel, inkább a már meglévő erőforrásainkból táplálkozzunk, ha pedig lecseng végre a válsághelyzet, elkezdhetünk új stresszcsökkentő technikákat is tanulni.”

További cikkek a stresszről:

nlc.hírlevél

Iratkozz fel az nlc hírlevelére, és olvasd elsőként a legizgalmasabb híreket!

FELIRATKOZOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése