A koronavírus-járvány miatt világszerte diákok milliói kényszerültek rá, hogy távoktatásban tanuljanak, ami rengeteg szülőnek és pedagógusnak okozott komoly fejfájást. A rendszer azóta is „működik”, de mostanra már mindenki látja-érzi, hogy ez a felállás teljesen más követelményeket támaszt a tanulókkal, a tanárokkal, de a szülőkkel szemben is.
Most pedig elkészült egy komoly kutatás, amely igyekszik rávilágítani, hogy mik a fő különbségek a tantermi és a digitális oktatás között. Az amerikai NBC tévécsatorna a Challenge Success nevű, iskolareformokat követelő civil szervezettel közösen térképezte fel a témakört, a vizsgálatból pedig igen érdekes dolgok derültek ki.
A kutatás rávilágított például, hogy a távoktatásban tanuló diákok többet stresszelnek a jegyeik miatt, mint a tanteremben ülő diákok, emellett több házi feladatot is kapnak egy héten. Az eredmények azért nem fekete-fehérek, az NBC meg is szólaltatta a 16 éves Sean Vargas-Arciát, aki pozitív és negatív dolgokat is talált a digitális oktatásban.
A távoktatásban tanuló gyerekek ritkábban jelentkeznek a kérdések megválaszolására (Fotó: Getty Images)
„Sokkal boldogabb, kiegyensúlyozottabb vagyok, amikor személyesen találkozhatok az osztálytársaimmal – mondta a diák, aki milliónyi társához hasonlóan a tanterem és a távoktatás között ingázott az elmúlt hetekben, hónapokban. – Ugyanakkor stresszelek, hogy az iskolában megfertőződöm. Otthon viszont sokkal lustább vagyok, kimerültnek érzem magam és általában nem akarok semmilyen iskolai dologgal foglalkozni.”
Kimerült, álmatlan diákok a kamerák előtt
Az NBC és a Challenge Success kutatása több mint tízezer diák megkérdezésével készült, az adatok elemzéséből pedig kiderül, hogy a tanulók több mint fele sokkal stresszesebbnek találta a 2020-as tanévet, mint a korábbiakat, viszont a távoktatásban részt vevők intenzívebb stresszt éltek meg, mint azok, akik bemehettek az iskolájukba. A digitális oktatás a válaszadók 84 százalékánál okozott kimerültséget, fejfájást, álmatlanságot és más stresszalapú tüneteket. Azoknál a diákoknál, akik időnként bemehettek az osztályukba, ez az arány 82 százalék, a végig tanteremben tanulóknál pedig 78 százalék volt.
A távtanulóknál az is gyakori probléma volt, hogy nem volt a közelükben felnőtt, akivel a problémáikat megbeszélhették volna. Emellett, ahogy már említettük, jobban izgultak a jegyeik miatt és hetente átlagosan 90 perccel többet kellett dolgozniuk a házi feladataikon.
„Nem hiszem, hogy bárkit nagyon meglepnék, de a távoktatás egyszerűen nehezebb, mint a tantermi oktatás – magyarázta Sarah Miles, a Challenge Success kutatási igazgatója, a mostani kutatás vezetője. – A gyerekeknek nehezebb összekapcsolódni a többiekkel, de a tanároknak is nehezebb fenntartani a kapcsolatot a diákjaikkal. Holott ahhoz, hogy a gyerekek tanulni tudjanak, arra van szükségük, hogy biztonságban érezzék magukat, és tudják, hogy részei egy közösségnek. Az összes többi tényező ezekre épül rá.”
Az osztálytermi jelenlétnek megvan a maga varázsa (Fotó: Getty Images)
Miles hangsúlyozta, hogy ezzel nem arra céloz, hogy az iskolákat minél gyorsabban meg kellene nyitni, hanem arra, hogy az újranyitás akkor lesz sikeres, ha a tanárok és az iskolai dolgozók biztos hátteret tudhatnak maguk mögött az iskola képében és komfortosnak érzik az osztályterembe való visszatérést.
„Ha egy tanár nem érzi magát biztonságban, ha nem érzi, hogy támogatják, akkor a nála tanuló diákok sem fogják érezni ezt” – tette hozzá a szakember.
Az osztályterem varázsa
A kutatás során meginterjúvolták Jordan Salhoobi kémiatanárt is, aki elmondta, hogy pedagógusként milyen különbségeket tapasztal a tantermi és a digitális oktatás során.
„Az osztályteremben sokkal több a szemkontaktus” – mondta Salhoobi. „A képernyőn ezt nehéz észrevenni, főleg, ha a gyerek egy ablak előtt ül, ilyenkor a tanár nehezen tudja eldönteni, hogy sikerült-e lekötni a diákok figyelmét.”
A tanár azt is megfigyelte, hogy a tanteremben a diákok gyakran az óra után odamennek hozzá, segítséget kérni bizonyos feladatokkal kapcsolatban, míg a távtanulóknál ez jóval ritkább A digitális oktatásban részt vevők emellett kevésbé jelentkeznek a kérdések megválaszolására és általában fáradtabbnak is tűnnek.
„Valószínűleg, az, hogy a gyerekeknek reggel fel kell öltöznie és el kell mennie az iskolába, hozzájárul ahhoz, hogy úgy érzik, van helyük és céljuk a világban” – tette hozzá.
„Kétségtelen, hogy az osztályteremnek megvan a maga varázsa” – hangsúlyozta Tara O’Sullivan történelemtanár, a kutatással kapcsolatban. „A gyerekek sokkal energikusabbak, és jobban tudnak együtt dolgozni, ötletelni, ami kevésbé valósul meg a digitális oktatás során.”
A diákok maguknak tanulnak – az órák után
A kutatásból kiderült, hogy a kényszerű távoktatás komoly hiányérzetet idéz elő sok tanulónál. Az NBC megkérdezte a 16 éves Tanya Palmert, hogy mit tapasztalt. A diák elmondta, hogy a napi öt órányi távoktatás után gyakran még órákon át kutat és olvas az interneten, hogy ténylegesen meg tudja érteni, tanulni a tananyagot.
„Gyakran fáj a fejem és a szemem is kiszárad, de a derekam is szokott fájni a sok üléstől” – tette hozzá Palmer.
Bár világszerte a legtöbb tanuló jellemzően nem alszik annyit, amennyi szükséges lenne a szervezetük számára, a kutatásból kiderült, hogy a távoktatásban tanulók java alig valamivel alszik csak többet hat óránál. A hibrid – tehát a digitális és a tantermi oktatást ötvöző – modell szerint tanulóknál sem sokkal jobb a helyzet, ők átlagosan 10 perccel több alvásról számoltak be.
További cikkeink az oktatással kapcsolatban:
- Döntött a kormány: nem lesz nyelvvizsgamentesség
- Nyílt levél a leendő tanároknak: ne legyetek gonosz, bosszúálló diktátorok!
- Nem maradnak el idén az érettségik
