Hivatalosan is bejelentették, október 26-án férjhez megy a japán császár unokahúga, Mako hercegnő. Vőlegénye, Komoru Kei a napokban tért vissza a szigetországba, és az elkövetkezendő napokat otthonában tölti majd. Érkezését óriási médiafelhajtás övezte, és valószínűleg mindaddig számolnia kell az emberek kitüntetett figyelmével, amíg az esküvőt követően a hercegnővel el nem hagyják Japánt, hogy New Yorkban kezdjenek új életet.
Mako hercegnő és Komoru Kei egyetemi éveik alatt ismerkedtek meg.
Először a ragyogó mosolya fogott meg
– nyilatkozta egyszer a hercegnő. A férfi 2013-ban kérte meg szerelme kezét, de csak 2017-ben jelentették be, hogy összekötik az életüket, a tervek szerint 2018 novemberében mondták volna ki a boldogító igent, de az esküvőt el kellett halasztaniuk. A császári családhoz közeli források úgy fogalmaztak, hogy a felkészülés hiánya miatt kellett ideiglenesen lemondani az esküvőt, és Mako hercegnő 2018. februárjában kiadott hivatalos közleményében is ilyen okokra utalt, úgy fogalmazott, hogy kicsit elkapkodták a dolgokat, több időre van szükségük, és természetesen elnézést kért mindenkitől, aki támogatta őket, írta a CNN.
Mindeközben felmerült, hogy azért csúszik az esküvő, mert a vőlegény családjánál a hírek szerint anyagi problémák merültek fel. És milyen természetűek voltak anyagi problémák? Egyes források szerint Komuro Kei édesanyjának partnere azt állította, az asszony 4 millió jennel tartozik neki, mert míg ő kölcsönként tekintett az összegre, amiből a fiú tanulmányait fizették volna, a nő úgy gondolta, azt nem kell visszafizetnie. A botrány után Komuro New Yorkba költözött, hogy befejezze jogi tanulmányait a Fordham Egyetemen. Ha az esküvőt az eredeti időben tartották volna még Mako hercegnő nagyapja, Akihito császár ült volna a trónon, ám Akihito 2019 májusban mondott le a trónról fia, Naruhito javára.
Sokan próbálnak párhuzamot vonni a hercegnő és párja, valamint Harry herceg és Meghan Markle között, és ugyan a japán császári család nincsen annyira a reflektorfényben, de mivel Mako hercegnő mégiscsak a világ egyik legrégebbi uralkodócsaládjának egyik tagja, nyilván óriási az érdeklődés, főleg Komuro Kei személye miatt, akit sokan imádnak utálni. Hazatérésekor például azt kifogásolták sokan, hogy copfba volt fogva a haja, de hírnevének nyilván az édesanyja tartozásáról szóló hírek sem segítettek, illetve az a pletyka sem, hogy szerelme családjának köszönhetően került be a jogi egyetemre, írja a BBC.
Azért természetesen vannak, aki kiállnak a szerelmespár mellett, és elismerően figyelik, ahogyan a férfi megpróbálja állni a sarat, bennük látják a jövőt, más források szerint egyébként a közvélemény eleinte el volt ragadtatva attól, hogy Mako hercegnő egyetemi szerelmét választotta, a sajtó szívesen írt arról, hogy ismerkedtek meg, hogyan birkóznak meg a távkapcsolattal, a botrányokkal ez gyorsan átfordult.
Egy közülünk
Annak ellenére, hogy Kei van a sajtó célkeresztjében, Mako hercegnő is komoly áldozatot hozott azzal, hogy úgy döntött, kitart párja mellett, azzal ugyanis, hogy egy közemberhez megy férjhez, ugyanis a helyi törvények szerint lemond hercegnői címéről. És ez nem minden. A császári család távozó tagjaként ugyan 150 millió jen (kb. 417 millió forint) járna neki a kormánytól, de a hercegnő állítólag azt tervezi, hogy lemond erről az összegről, sőt, helyi beszámolók szerint maga az esküvő sem a hagyományos keretek között zajlik majd. Arra, hogy valaki visszautasítsa ezt az összeget, korábban nem volt rá példa, de a kormány állítólag hajlandó elfogadni a döntését. A kedélyeket persze nem sikerült teljesen lecsillapítania azzal, hogy lemondott erről a pénzről, Shiro Saito, egy tokiói bulvárlap újságírója például azt pedzegette, hogy ki, de inkább miből fogja garantálni a hercegnő biztonságát, ha az Egyesült Államokba költözik majd, csak nem a japán adófizetőknek kell majd állni a cehet? Ez a kérdés, ami ugye Harry hercegék esetében is felmerült.
Megdöbbentő lehet, de vannak, aki a szerelméért hozott áldozatok ellenére (vagy pont azok miatt) a hercegnő motivációit is kétségbe vonják. „Eddig nem fordult elő, hogy a császári család egy tagja lemondott a juttatásról, miután közemberrel kötött házasságot, majd külföldre költözött. És mivel nagyon sok mindenre nem volt korábban példa, az emberek tele vannak kérdésekkel. Vajon tényleg szereti a férfit, tényleg vele akar élni az Egyesült Államokban, vagy inkább arról van szó, hogy elege van az itteni életéből, a monarchiára vonatkozó korlátozásokból, elvárásokból. Szóval ez a szerelemről vagy inkább a szabadságról van szó? Vagy mindkettőről? Az embereket érdekli, mit válaszolna a hercegnő ezekre a kérdésekre, de kétlem, hogy valaha is megkérdezhetnénk” – polemizált Makoto Watanabe, a Hokkaido Bunkyo Egyetem média és kommunikáció tanszékének egyik munkatársa.
Nem Mako hercegnő az első
1947-ben lépett érvénybe a törvény miszerint a hercegnők elveszítik címüket, ha nem a császári család egy másik tagjával házasodnak össze, Mako hercegnő a kilencedik, aki erre az útra lép. Legutoljára Noriko, a néhai Takamado herceg második lánya ment férjhez egy közemberhez, őt az egyik legfontosabb japán szentélynek számító Izumo-taisa egyik papja jegyezte el, esküvőjüket 2014 októberében tartották meg. Előtte pedig Micsiko császárné lánya, Szajako veszítette el ilyen módon hercegnői státuszát, ő 2005-ben mondta ki a boldogító igent a tokiói kormány egyik hivatalnokának. Egyes források szerint a törvény egyfajta a háború utáni költségcsökkentő intézkedés volt, amelynek célja a császári család méretének csökkentése volt, és egyéb rendelkezéseket is tartalmazott, a kiterjesztett császári klán számos ága közemberi státuszt kapott.
Ez később komoly problémákhoz vezetett, Japánban a trón a családon belül férfiről férfira öröklődik, ám Akisino herceg 1965-ös születése után sokáig nem érkezett fiúgyermek a császári családba, így a kétezres években felmerült, hogy ajánlásokat kellene tenni a törvény megváltoztatására, és azt úgy módosítsák, hogy császári család nő tagjai a trónra kerülhessenek. Ám 2006. szeptember 6-án megszületett Mako hercegnő öccse, Hiszahito, és a kérdés lekerült a napirendről, igaz, 2020 decemberében a törvényhozók újra elővették az öröklési rendről szóló vitát.