nlc.hu
Életmód

Ránki Sára börtönnyelvész

„A börtönnyelv ismeretén múlhat, hogy ki milyen helyet tölt be majd a hierarchiában” – interjú Ránki Sára bűnügyi nyelvésszel

Egyes bűnözők ujjlenyomatukat, mások a DNS-üket hagyják hátra. De mi van akkor, amikor egy bűnelkövető által írott szöveg kerül a nyomozók kezébe? Ránki Sára nyelvész ilyen és más jellegű ügyekben segíti a rendőrség és az igazságszolgáltatás munkáját.

A nyelvészet sok esetben képes megtámogatni az esetenként teljesen más tárgykörben dolgozó szakemberek munkáját. Akár meglepő is lehet, de a nyelvészet tudományának megállapításai segítségével közelebb lehet kerülni egyes bűnügyek megoldásához. Mi több, ennek a tudományágnak neve is van, úgy hívják, hogy bűnügyi nyelvészet. Ránki Sára azon kevesek egyike, aki hazánkban ezen a területen is tevékenykedik. Mivel mesterségét hivatásszerűen űzni nem tudja, szabadidejében, magánszakértőként dolgozik. Névtelen leveleket elemez, hamis Facebook profilokat vizsgál és bűntársaságok titkos nyelvét dekódolja. Ezekről és sok más szakmai fogásról, érdekességről beszélgettünk vele.

A bűnügyi nyelvész nem a legszokványosabb foglalkozások egyike. Tegyük helyre, kérem, mondja el pár szóban, mit jelent ez a kifejezés, mit csinál egy bűnügyi nyelvész!

A bűnügyi vagy más szóval igazságügyi nyelvészet egy alkalmazott nyelvészeti tudományterület. Röviden az igazságszolgáltatást próbálja a nyelvészet megállapításaival segíteni. A nemzetközi szakirodalom szerint vannak különböző alterületei, mint tárgyalótermi diskurzus, jogi szövegek elemzése, de van olyan ága is, ami jogi szövegek közérthetővé tételével foglalkozik. Vannak kevésbé ismert alterületek, amivel Magyarországon nagyon kevesen foglalkoznak. Ilyen a nyelvi profil megalkotása, lehallgatások elemzése vagy szöveg összehasonlítások. A saját szakterületem a börtönnyelvészet, a bűnözői nyelvhasználat vizsgálata, illetve még a gyűlöletbeszéd-diskurzus-elemzést emelném ki.

nyelvészet rendőrség ránki sára nyelvtudomány börtön

Ránki Sára (Fotó: Bazánth Ivola)

Van bármiféle határterülete, közös pontja ennek a tudományágnak a grafológiával?

Nincs. A grafológia kézíráselemzéssel foglalkozik, a bűnügyi nyelvészet pedig kizárólag nyelvészeti módszerekkel vizsgál szövegeket. Egy bűnügyi nyelvésznek a nyelvtudományon kívül sok mindenben jártasnak kell lennie, hogy az igazságszolgáltatásban, a joggyakorlatban kiismerje magát. Az is nagyon lényeges, hogy, amikor az ember szakértőként dolgozik, akkor tisztában legyen vele, mi az, ami az ő kompetenciája, és mi az, ami nem. Amikor például névtelen levelet elemzünk, profilozunk, akkor a nyelvész arról beszél, milyen szociodemográfiai jellemzőket viselhet a szöveg szerzője. Arra keressük a választ, ki a szöveg szerzője, nő vagy férfi, milyen korú, milyen iskolai végzettségű lehet. A pszichológus vagy a pszichiáter alkalmas arra, hogy megmondja, milyen ember a szöveg írója, milyen személyiségjegyekkel rendelkezik.

Pontosabban milyen szociodemográfiai jellemzők vagy egyén információk olvashatók ki egy szövegből, a nyelvész mit tud megállapítani a szöveg megalkotójáról?

Nem, kor, iskolai végzettség, nézzük, hogy fellelhető-e nyelvjárás vagy esetleg többnyelvű-e a szerző, de nem klasszikus értelemben vett szociodemográfiai jellemzők szintén kinyerhetőek a szövegből. Ha a szöveg helyesírása vagy stilisztikai színvonala ingadozik, akkor valószínűleg több szerzőről van szó. Sajátos szavak utalhatnak arra, hogy az író egy szélsőséges csoportnak a tagja, esetleg vallási nézeti is kiderülhetnek. Nem lehet előre megmondani, mit tudunk meg a szövegből, ez mindig munka közben derül ki.

A szövegek alapján való profilozás érdekes, talán kicsit titokzatos témának tűnik. Mi a különbség egy nő és egy férfi által megalkotott szöveg között?

Vannak sablonszerű megállapítások arról, hogy a férfiak és nők miképp szövegeznek, de ezek alapvetően igazak. A nők sokkal érzelmesebben szövegeznek, a börtönnyelvi vizsgálatoknál azt láttam, hogy sokkal változatosabban használnak egyes szófajokat, mint a férfiak és sokkal terjengősebben fogalmaznak. Persze ezeket nem lehet mindig tényként kezelni, de jó iránymutatás. Olyat is láttam, hogy egy vizsgált szöveget egy férfi és egy nő együtt írtak meg, meg lehetett húzni a határt, hogy meddig ki írta.

Nem a bűnüldözés területére tartozik a téma, de írók sok esetben írnak egyes szám, első személyben úgy, hogy az elvileg az íróval ellenkező nemű karakter mondja azt.

Márai Sándortól az Eszter hagyatéka az egyik kedvenc regényem, gyönyörűen előállított női szöveg, ha nem ismerik, hogy honnan van, akkor tíz emberből tíz azt mondaná, hogy nő írta. Bírók képzésén csináltam ilyen próbát. De az írók nyelvhez való viszonyát nem lehet összehasonlítani a nem írók nyelvhez való viszonyával. Az egy tudatos döntés, hogy én férfi íróként női szöveget fogok előállítani.

Kézhez kap egy zsarolólevelet, mi az első, amit néz rajta?

Először elolvasom, majd kiemelek olyan nyelvi sajátosságokat, amikről azt gondolnom, hogy egyéni szövegezési jellemzők lehetnek. Például szólások, közmondások használata nem jellemző az átlag nyelvhasználóra. Ha több ilyen is van benne, az egy beszélői szándékot takar. Ha ezeket rosszul használja, az még egy információ róla. A rossz toldalékolás, a tulajdonnevek előtti névelő használata, például a Pista, a Sanyi, a rossz központozás, a folyószövegből való kiemelés, például nagybetűkkel, mind-mind egyéni szövegezési sajátosságok. A szókincs megfigyelése is nagyon fontos.

Milyen hosszú szöveg szüksége ahhoz, hogy használni lehessen profilozás céljára?

A nyelvtudományban nincs konszenzus abban, hogy hány mondattól lehet szövegnek nevezni valamit. Például a szólások, közmondások egymondatosak, de mégis szövegként működnek. Tudjuk a kontextusát, összerakott, kerek, zárt mondatok, lezárt tartalommal és szerkezettel. Minél hosszabb a szöveg, annál több információ nyerhető ki belőle, de nekem volt olyan esetem, amikor egy mondattal is tudtam mit kezdeni. Ebben az esetben be lehetett lőni, hogy valami katonai vagy rendvédelmi dolgozó alkotta, hiszen olyan katonás, jelszó jellegű volt, hétköznapi civil ember, ilyen mondatszerkezetet nem használ. Csak később tudtam meg, hogy a feltételezett szerzők között tényleg volt egy katona. Persze nem általános, hogy ilyen rövid szövegből kinyerhető információ, ez magától a mondattól függ.

nyelvészet rendőrség ránki sára nyelvtudomány börtön

Képünk illusztráció (Fotó: Leéb Ádám)

Az utóbbi egy-két évtizedben az írott kommunikáció nagy része átkerült az internetre, email, Messenger-üzenet formájában.

Ezzel számolni kell, mint a szöveg sajátosságával vagy a szöveg jellemzőjével. A digitális térben létrejött szövegeknél, például egy Facebook profilhoz tartozó szövegekről le kell szedni a digitális nyelvhasználat sajátosságait, mint egy hártyát. Ha ilyen esetben a „hogy” szó úgy van rövidítve, hogy „há pont” vagy a vagyok, úgy, hogy „vok”, akkor ezeket nem feltétlenül a szerző egyéni szövegezési sajátosságának kell betudni.

A digitális térben viszont mindenki rövidségre és tömörségre törekszik, minél rövidebb idő alatt, minél kisebb szövegben, minél több információt akar átadni, és ez nem csak a reklámszövegekre igaz. Úgy látom, itt nagyon hasonlóvá tudnak válni a szövegek a különböző szociodemográfiai jellemzőkkel bíró emberek között is.

A honlapján említi, hogy videoszövegek elemzése is beletartozik a tevékenységi körébe, meg lehet állapítani betanított szövegről vagy spontán nyelvi tevékenységről van-e szó. Ilyenkor mit vizsgálnak, milyen támpontok léteznek?

Léteznek olyan esetek, amikor a bíróság kap egy videofelvételt, amiben a sértettek szerepelnek és elmondják, hogy visszavonják a feljelentést. Meg kell állapítani, hogy spontán szövegről van-e szó, vagy valaki betanította nekik, amit mondanak, valamilyen módon rávették őket, hogy visszakozzanak a feljelentéssel. A szövegek állítólagos alkotójának nyelvi teljesítményét kell megvizsgálni, felmérni. Ez személyesen lehet, be kell hívni őt. Az eredményt össze kell hasonlítani azzal, ami a videón tapasztalható, kiderül, képes volt-e előállítani a szöveget. Volt egy eset, amikor a videón szereplő személy azt mondta, hogy visszamondja a feljelentést, mert nem a Pista verte meg. Így mondta, hogy visszamondja. Az instrukció nyilván az volt, hogy vonja vissza, de ő ezt a szót nem ismerte, a visszamondja kifejezést viszont igen. A magánhangzók ugyanazok mindkét esetben, a hangalak ugyanannak tűnt, és mivel nem tudta, miről van szó, a jelentés nem zavarta.

A bíróság elfogadja bizonyító erejű dolognak azt, amit egy bűnügyi nyelvész megállapít?

A magyar igazságszolgáltatásban nem bevett és általános a szokás, hogy igazságügyi nyelvészt rendelnek ki. Ennek az egyik oka az, hogy sok esetben a szakterület létezésével sincsenek tisztában. Az igazságszolgáltatás nagyon zárt rendszer, nagyon nehéz egy új szakterületnek bejutnia és elfogadtatnia magát. Külföldön, Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban más a helyzet. Ott a a bűnüldöző szerveknek biztos van nyelvésze, hiszen például profilozni kell. Nem kell messze menni, elég Ausztriáig, ott egyetemen tanítják a szakterületet. Magyarországon nincs ilyen képzés, itthon végzett nyelvészek autodidakta módon megtanulják, aztán házalással bekerülnek valahová, ahol gyakorlatot tudnak szerezni.

Magyarországon belül nagyon kevesen vagyunk, akik ezzel foglalkozunk. Az én előnyöm más nyelvészekkel szemben, hogy sok bűnözővel kerültem kapcsolatba a pályám során, tanultam kihallgatás-technikát is. Senki nem tud úgy jó bűnügyes lenni, ha soha nem látott bűnözőt, nem volt olyan közegben, ahol ilyen emberek vannak. Ezt nem lehet a partvonalról csinálni.

Önnek hol volt alkalma ilyenre?

Pályakezdőként börtönnyelvészetből írtam a szakdolgozatomat, itt szeretném megemlíteni a tanáromat, Büky Lászlót, aki elvállata a témavezetést, az egyetemen ő volt az egyetlen, aki erre hajlandónak mutatkozott. Akkor még civil kutatók bemehettek a börtönbe, én is rengeteget jártam ezekben az intézményekben. Büntetés-végrehajtási intézetekben kezdetem a szakmát, aztán a katonai ügyészséghez kerültem, a büntetés-végrehajtási csoporthoz, itt is rengeteg fogvatartottal találkoztam. Hálás vagyok azoknak, akik a tanulmányaimban és a szakmai pályafutásomban támogattak. Egyszerűen azért, mert hisznek ebben a szakterületben.

Megosztaná pár fontos tanulságát a szakdolgozatának?

Akkor még végzős nyelvész voltam, pályakezdőnek sem igazán mondanám magamat. Számomra a legnagyobb tanulság az volt, hogy a fogvatartottaktól nagyon jó adatokat lehet szerezni, ha a kutató megfelelő magatartást tanúsít. A bűnöző is ember, és ha nem ebből az alapállásból indulok ki, akkor nem tudok olyan kutatói attitűdöt kialakítani, ami a munka során célravezető. Másrészt ez nagyon jó próbája volt a saját tűrőképességemnek, hogy mennyire tudom a civil létemet félretenni és mennyi kíváncsiság van bennem ahhoz, hogy elviseljem azokat a dolgokat, amikkel egy büntetés-végrehajtási intézmény jár.

Nem mondom, hogy a szakdolgozatom bármit is adott volna a nyelvészet számára, de inkább arról szólt, hogy megerősítette az érdeklődésemet, elindított bennem egy gondolkodást, hogy a börtönnyelvészettel nem áll meg az igazságügyi nyelvészet. Azt sem a nyelvészet, sem az igazságszolgáltatás nem vette tudomásul, hogy a börtönnyelv megismerése arra való, hogy a börtönökben lévő hierarchikus rendszert jól lehessen vizsgálni. Ott a nyelv egy fizetőeszköz, és annak tudásán vagy nem tudásán nagyon sok múlik abban a tekintetben, hogy az elítélt vagy a smasszer milyen helyet fog betölteni a hierarchiában.

nyelvészet rendőrség ránki sára nyelvtudomány börtön

Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Cseke Csilla)

A különböző magyar börtönöknek ugyanaz a nyelve, létezik egységes börtönnyelv? Hiszen sokfajta ember kerülhet be ezekbe az intézményekbe…

A börtönnyelvet a szakirodalom börtönszlengként emlegeti, de én többnek gondolom a szlengnél. Valóban, az országban is sokféle ember él, mégis ugyanazt a nyelvet beszéljük. Börtönökben ugyanez a helyzet. A fogvatartottak magyarázták el nekem, miért egységes. Miért lenne kifizetődő, ha minden börtönben más nyelv lenne, akkor nem értenék meg egymást a fogvatartottak, amikor egyik helyről átszállítják őket egy másikra. Ugyanarról a rendszerről van szó, ugyanazon paraméterek alapján működnek, még akkor is, ha különböző helyeken vannak. A férfi és a női börtönök nyelve között sincs különbség, csak annyi, ami a gender jellegből fakad, például a női börtönökben létezik egy csomó szleng a menstruációval kapcsolatban.

Van Magyarországon olyan nyelvi vagy bármilyen más csoport, aminek a szókészletéből merít a börtönnyelv vagy amelyikben hasonló a nyelvhasználat bármilyen tekintetben?

Aki bent van, az bejött valahonnan és egy idő után ki is fog menni. Van egy háttere, hogy milyen nyelvi közegből jött, tapasztal bent valamilyen nyelvi közeget, és utána hazamegy vagy kimegy valamilyen nyelvi közegbe. Lehet, hogy aki bemegy, már ismeri a börtönnyelvet valamennyire, például mert a szülei is megjárták valamelyik büntetés-végrehajtási intézményt. A köznyelvbe belekerülnek a bűnözői szleng elemei, hiszen a volt fogvatartottak köztünk élnek, ők is a társadalom tagjai, a nyelvi jellegzetességek keveredhetnek. Egyelőre nem létezik felmérés arról, hogy a fogvatartottak milyen nyelvi-szociológiai háttérrel kerülnek be a börtönbe, pedig érdekes kérdés. Ha valaki valamilyen cigány nyelvjárási közegből kerül oda, az valószínűleg több börtönnyelvi szót fog ismerni mint aki egy budapesti köznyelvi környezetből.

Hétköznapi emberek mennyire értenék azt, ha két másik börtönnyelvet használva beszélgetne előttük?

Ez nem egy halandzsanyelv, jellemző, hogy sok köznyelvi szó megtalálható benne, csak más jelentésessel ruházzák fel, jelentésbővülésről van szó ezen szavak esetében. A nyelvtani szerkezet nyilván ugyanaz. Az ember ki tud következtetni egyes dolgokat a saját logikája alapján, hiszen nem arról van szó, hogy minden ige és főnév más jelentést kap. De mondjuk, ha azt mondja a fogvatartott, hogy nem ette meg az ebédet, ment a Zsuzsiba, akkor nem biztos, hogy a kívülálló tudni fogja: a Zsuzsi a vécé szinonimája a férfi börtönökben. A kifejezés nyilván a női szájra utal, ennél vannak cifrábbak is a börtönszlengben.

Említette a bűnözői csoportok nyelvét, ez gondolom, más mint a börtönnyelv.

Előfordul, hogy bűnözői csoportok nyelvét kell dekódolni. Erre ugyanaz a jellemző, a nyelv szerkezete ugyanaz, szavakat cserélnek ki. A munka ilyen esetben úgy kezdődik, hogy végig kell hallgatni mondjuk hatszáz óra lehallgatási anyagot és el kell olvasni a kihallgatási jegyzőkönyveket. Egy idő után kikövetkeztethető, hogy milyen nyelvi logika alapján működik a bűnözök között a nyelv használata. Ez valahol egyszerű, hiszen sok szempont alapján ugyanúgy használjuk a nyelvet. Erre van egy jó példám. Amikor bíróságon tréninget tartok, akkor adok szempontokat és a résztvevőknek azok alapján bűnözői álnevet kell találni maguknak. Ezen az alkalmakon ugyanolyan álneveket találnak ki, mint amiket maguk a bűnözők adtak maguknak. Ha azt kérdezem, mi lenne a bűnözői neved, ha magas vagy és vékony, akkor mindenki azt mondja, hogy Létra, ha sebhelyes vagy pattanásos, akkor Sebes vagy Ragyás. Valahogy a nyelvről nagyon hasonlóan gondolkozunk, és ennek semmi köze az intelligenciához vagy az iskolai végzettségéhez, inkább a leleményességhez.

Jól értem: ha valaki elfedni kíván valamit, akkor a szavakra asszociatív megjelölést ad?

Igen, erről van szó. Alapvetően asszociációs készségeken keresztül történnek az elnevezések, de időnként még az is lehet, hogy ilyen sincs benne. Olyannal is találkoztam, amikor valaki egyedül megtervezte egy csoport titkos nyelvét, önkényes módon használva a nyelvet, de ő maga ezt rendszerben látta.

Diplomás ember volt?

Nem, nyolc általánost végzett. A nyelvi teljesítménynek nincs szorosan köze az iskolai végzettséghez vagy az intelligenciához, a nyelvészetben ez régóta ismert tény.

Kapcsolódó:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése