Kész fegyvert ragadni Ukrajnáért az Oroszország ellen vívott „véres háborúban” Vitalij Klicsko a testvére, Volodimir Klicsko oldalán, aki korábban szintén ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó volt.
Vitalij Klicsko, aki 2014 óta Kijev polgármestere, az ITV brit kereskedelmi televízió Jó reggelt Nagy-Britannia (Good Morning Britain) című pénteki műsorában mondta, hogy kész harcolni.
Nincs más választásom, ezt kell tennem. Harcolni fogok
– mondta az 50 éves többszörös világbajnok bokszoló.
Vitalij Klicsko hangsúlyozta, hogy az ukrán főváros veszélyben van és a legfontosabb most a rendőrséggel és hadsereggel együttműködni a kritikus infrastruktúra, a lakossági áram-, gáz-, és vízszolgáltatás biztosítása érdekében. Hozzátette, hogy a civilek készek katonákként megvédeni Kijevet. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy Kijevben a nők tanfolyamokra járnak, hogy megtanulják, hogyan készüljenek fel egy háborús helyzetre. „Hiszek Ukrajnában, a hazámban, a népemben” – jelentette ki Vitalij Klicsko.
Volodimir Klicsko – aki egyedül neveli a lányát – február elején jelentkezett a tartalékos hadseregbe. „Erős az ukrán nép. Hű marad magához ebben a szörnyű megpróbáltatásban. Ez egy szuverenitásra és békére vágyó nép, amely testvéreként tekint az orosz népre. Tudja, hogy lényegében ők nem akarják ezt a háborút – írta csütörtökön LinkedIn mikroblogján. – Az ukrán nép a demokráciát választotta. De a demokrácia egy törékeny rendszer. A demokrácia nem képes megvédeni önmagát, a polgárok akaratára, mindenki elkötelezettségére van szüksége ehhez. Alapvetően nincs demokrácia demokraták nélkül.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Mintegy százezren kényszerültek elmenekülni a harci cselekmények elől és több tucatnyian vesztették életüket az összecsapásokban.