Sokan emlékezhetnek még a közösségi média hőskorára, amikor a hírfolyam cuki cicás képekkel volt tele, az emberek még egymás falára posztoltak, és a legnagyobb problémánk az volt, hogy minél gyorsabban visszabökjük a barátainkat. Ez persze a múlté: mára a social media egy multimilliárd dolláros iparrá nőtte ki magát, komoly gazdasági és társadalmi hatóerővel.
Ennek a jelenségnek a zászlóshajói évtizedeken keresztül a legnagyobb közösségi oldalak, a Facebook, az Instagram és a Twitter voltak. Az elmúlt pár évben azonban egyre több kritika érte ezeket az szájtokat, arról nem is beszélve, hogy olyan új appok jelentek meg, amik népszerűsége megközelítette, sőt meg is haladta a „nagyokét”. Emiatt egyre több szakértő véli úgy: lejárt a klasszikus közösségi oldalak kora.
Így lesz kasszasikerből katasztrófa
Ha megkérdeznénk az utca emberét arról, hogy melyik minden idők legsikeresebb közösségi oldala, nem kétséges, hogy tízből tízen a Facebookot választanák. A néhai harvardi diák, Mark Zuckerberg által megálmodott alkalmazás 2005-ös piacra dobása óta hatalmas utat járt be: röpke öt év alatt 500 milliós felhasználó táborra tett szert, mára már pedig közel hárommilliárdan regisztráltak az oldalra.
Azonban mint ahogy az lenni szokott, a sikernek megvan a maga árnyoldala is. Attól kezdve, hogy az alapítót 2008-ban néhány volt diáktársa azzal vádolta meg, hogy ellopta tőlük az ötletet, a számtalan adatlopási botrányon és a 2016-os amerikai elnökválasztási fiaskón át addig, amikor tavaly egy volt alkalmazott, Frances Haugen kiszivárogtatta, hogy a cég tudatában van annak, hogy az oldal rombolja a mentális egészséget és függővé tesz, rengetegszer kiderült, hogy a Facebook – illetve új nevén: Meta – nem ártatlan.
Azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen óriáscégnek a botrányok meg se kottyannak, de a számok nem ezt mutatják: az elmúlt egy évben ugyanis a vállalat piaci értéke a tavalyi összeg egyharmadára zuhant. A részvényesek pánikszerűen igyekeznek túladni az értékpapírjaikon, egyre több felhasználó törli a profilját, a hirdetők lassan más felület után néznek, a cég pedig kénytelen tömeges elbocsátásokat eszközölni: a legutolsó kirúgási hullámban például 11 ezer munkavállalótól váltak meg.
Elon Musk ámokfutása sem tett jót a Twitternek (Fotó: Britta Pedersen-Pool/Getty Images)
A sors iróniája, hogy ezzel egy időben hasonló folyamat zajlik le a Facebook-versenytárs Twitternél is: ahogy arról mi is beszámoltunk, amióta a dollármilliárdos techmogul, Elon Musk megvette a céget, a dolgozók egynegyede veszítette el a munkáját. Musk ámokfutása azonban nem csak a munkavállalókra terjed ki, az egyik első intézkedése az volt, hogy a szólásszabadság nevében lehetővé tette a rasszista hashtagek használatát, majd önkényesen elkezdte törölgetni a neki nem tetsző profilokat. Az oldalt övező káoszt az üzletember másik cége, a Tesla sínylette meg: a cég részvényei rég nem látott mélyrepülésbe kezdtek Musk akciója után, de egyre többen deaktiválják a Twitter fiókjukat is.
A Z generáció beütötte a koporsószeget
A két oldal hanyatlását azonban nem lehet kizárólag a rossz vállalati döntések számlájára írni: komoly probléma az is, hogy a fénykoruk óta eltelt 15 év, és felnőtt egy olyan korosztály, amelyet egyáltalán nem mozgat meg a hagyományos közösségi média. Ők a Z generáció, vagyis az 1997 és 2012 között született digitális bennszülöttek.
A közvéleménykutatások szerint a tizen-huszonéves korosztály teljesen máshogy áll a dologhoz, mint idősebb társaik: ők az egyetlen olyan generáció, akiknek a körében az elmúlt években csökkent az aktív felhasználók száma, emellett sokkal többféle oldalt használnak. Míg a szüleik korosztálya egy, maximum kettő oldalra van regisztrálva, a Gen Z akár négy-öt alkalmazáson is jelen van egyszerre. A Statista felmérése szerint a fiatalok hatvan százaléka a híreket a közösségi oldalakról szerzi (ez a legmagasabb érték az összes korosztályban) és a vásárlást is ezeken keresztül bonyolítja.
A dolog érdekessége, hogy ennek ellenére a Facebook nincs a népszerű appok között: a statisztikák szerint jelenleg a 13 és 17 év közötti korosztálynak mindössze egyharmada használja. Ez óriási zuhanás ahhoz képest, hogy 2017-ben még a kamaszok hetven százalékának volt Facebook profilja.
Fotó: Getty Images
A fiatalok körében legnépszerűbb alkalmazások a TikTok, a Snapchat és az Instagram. Az előbbi igazi covid-sikersztori: bár már 2016 óta jelen van, a TikTok 2020 elején, a pandémia hatására kezdett igazi szárnyalásba, amikor néhány hónap alatt 180 százalékot (!) nőtt az appot használó 15-25 év közöttiek száma. Mára a TikTok a legtöbbször letöltött applikáció és az aktív felhasználóinak száma meghaladja a három milliárdot is. A siker titka a szakértők szerint az algoritmusban rejlik, ami a felhasználó reakcióinak figyelembevételével dobálja egymás után a rövid, sokszínű tartalmakat.
Bár a Meta az Instagram Reels funkcióval és a Facebook Playbackkel megpróbált valami hasonlót létrehozni, nem jártak sikerrel: a Z generációt véglegesen elszipkázta az oldal.
Feltörekvő versenytársak
Ha ez még nem lenne elég, az utóbbi időkben teljesen új appok is szárnyalásba kezdtek. Mi is beszámoltunk a BeReal nevű anti social media alkalmazásról, aminek pont az a lényege, hogy nem tud semmit, amit az Instagram igen. Nem lehet lájkolni, követni, szerkesztett fotót feltölteni vagy naponta többször posztolni, mégis 43 millió letöltésnél jár, és óriási népszerűségnek örvend a tizenéves korosztályban. Azt, hogy ez a siker hosszútávú lesz-e még nehéz megmondani, de a szakértők szerint van rá esély.
Fotó: BeReal
A másik nagy várományos a Twitter utódjaként számon tartott Mastodon, ami Elon Musk akciója óta több százezer felhasználóval gyarapodott.
A Twitterhez hasonlóan a Mastodon is lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy bejegyzéseket tegyenek közzé, kövessenek másokat, valamint lájkolják és megosszák mások posztjait. A nagy különbség az, hogy a Mastodon nem egy egységes platform, hanem egymástól függetlenül működtetett, egymással összekapcsolt szerverek szövetsége. A Mastodon szerverek egy német nonprofit által kifejlesztett nyílt forráskódú szoftveren alapulnak, az összességüket pedig fediverzumnak nevezik.
A fediverzum egyik legfontosabb jellemzője, hogy a hagyományos közösségi oldalaknál jóval demokratikusabban működik: minden egyes szerverre az azt üzemeltető emberek által meghatározott szabályok vonatkoznak. Ha a tagoknak nem tetszenek a szabályok, átmehetnek egy másik szerverre de nem vesztik el az előző szerveren kialakított kapcsolataikat sem. A szervereknek érdekük jól moderálni a kialakult közösséget, hogy ne veszítsenek tagokat, és ne szakadjon meg a közöttük és a többi szerver közötti kapcsolat. Emellett csak bizonyos számú szervert lehet létrehozni, és az is elég költséges, így a trollok nem tudnak minden alkalommal új közösséget csinálni egy tiltás után.
A Mastodon hátránya, hogy jóval bonyolultabb a működése mint a Twitteré, és a szerverekre sokszor várólista van, ám az Elon Musk által létrehozott káosz elől menekülőknek még így is jó alternatíva lehet.
