A karácsony lassan már nyáron elkezdődik, legalábbis a boltokban karácsonyi dekoráció előfordul már szeptemberben is, de legkésőbb halloween után már biztos, hogy mindenhonnan fürtökben lógnak a csokimikulások és karácsonyi ajándékok. Feltettük a körkérdést a szerkesztőségben, hogy kire milyen hatással van a korai karácsonyozás, mennyire változtatta meg az ünnepi készülődést, és vajon többet költünk-e attól, hogy egyre korábban kezdődik a boltokban a karácsony.
Akik korán kezdik
A szerkesztőség egy része korán kezdi a karácsonyi készülődést, de nem a boltokat elárasztó karácsonyi kínálat és dekor miatt, hanem inkább praktikus okokból gondolkodnak a karácsonyi ajándékokon már akár októberben. Én is közéjük tartozom, nálunk például a fő szempont a költségek elosztása több hónapra, ezért már szeptembertől intézem a karácsonyi ajándékokat, sőt, még a menühöz is megveszem a húst, ami megvárja a karácsonyt a mélyhűtőben. A kollégák közül Andi is hasonlóan, szeptember-októberben kezdi a készülést.
„A családban bevett szokás, hogy kiválasztunk egy összeghatárt, ami mindenkinek komfortos – meséli Andi –, és kvázi levelet írunk egymás Jézuskájának, hogy mit szeretnénk a fa alatt látni. Ezen általában olcsóbb és drágább tételek is szerepelnek, a családtagok össze is foghatnak egy nagyobb összegű dolog esetén, és pont azért küldjük meg egymásnak ilyen korán, hogy ne decemberre maradjon minden, ne egyhavi pénztárcát terheljünk. A meglepetés ereje így sem vész el, ráadásul nincs kapkodás és erőltetett mosoly az arcokon, amikor nem azt kaptuk, amit szerettünk volna. Sok éve így csináljuk, bevált, és szeretjük.
Azt, hogy a boltokban már korán elkezdődik a karácsony, én imádom. Szeretem a hangulatot, a rákészülést, szeretek nézelődni, és még a karácsonyi zenéket is hangosan dúdolom ilyenkor (amiért szoktak rám furán nézni).
Mivel már konkrétumokkal indulok vásárolni, általában nem csábulok el, nem költök többet. Ugyanúgy, mint egy hétköznapi bevásárlásnál, listám van, hogy mi kell az ünnepekre, és szigorúan tartom magam hozzá. Az a jó abban szerintem, hogy a boltok már ilyen korán felkészülnek, hogy nincs kapkodás, nincs tülekedés, nem kell félni attól, hogy valamit nem tudunk megvenni. Megadják a lehetőséget egy komótos felkészülésre.”
Vivi kollégánk november elején-közepén vásárolja meg a családban lévő gyerekek ajándékait, mert már ilyenkor elkezdődnek az akciók a szupermarketek játékosztályain. „Nálam leginkább az a szempont, hogy mikor, hol van valami olyan akció, amikor érdemes beszerezni az ajándékokat – mondja Vivi. – Azt, hogy kinek mit adok, már jó előre elgondolom és nézem az akciókat, így le tudok rá csapni, amikor éppen olcsóbb a megszokottnál.
Emellett pedig az is fontos, hogy ne last minute menjek boltozni, mert ki nem állhatom a hömpölygő tömeget, bár ahogy látom, egyre korábban kezdődik az őrület, már előző hétvégén is rengetegen voltak a boltokban.
Nem költök több pénzt, pedig látom, hogy van, ahol már szeptemberben karácsonyi díszek voltak. Pont azért, mert az akciós dolgokat szerzem be. Egy dolog van, ami miatt boltba megyek még az utolsó pillanatokban is, az a kaja, mert szinte minden évben lemarad valami a bevásárlólistáról, és kénytelen vagyok még beugrani érte.”
Vivire nincs igazán hatással tehát, hogy korán kezdődik a karácsonyozás – legalábbis a pénztárcáját nem viseli meg –, viszont a lelkében korábban indul az ünnepi várakozás emiatt, amit egyáltalán nem érez tehernek. Judit kollégánk csak fejben karácsonyozik már novemberben, de a boltok kínálata és díszítése nincs hatással a vásárlási szokásaira.
„Október közepén már felmerül bennem a kérdés, mit kapjon a gyerek és a család többi kiskorúja karácsonyra, de… itt van november közepe, és még mindig csak két ajándék van meg a sokból – meséli Judit.
Ettől függetlenül sosincs utolsó előtti napos idegbaj, valamikor Mikulás környékén veszek egy nagy levegőt, és megrendelek mindent, amit lehet neten, és még ideér.
Boltos körút egy van, a drogériás ajándékszettek, de abban gyors vagyok és hatékony, főleg, mert elég fixen tartom magam ahhoz, mennyit vagyok hajlandó költeni erre az egészre. Így is sok a végösszeg, de gyerekeknek öt-hétezer forint per fő, felnőtteknek a csomagok vagy bor, tea, ilyesmi. Tudom, nem a világ legkreatívabb ötletei, de olyat adunk, amit elhasználnak. Vagy könyvet. Ez olyan 2-4 ezer forint fejenként. Férjemmel egymásnak veszünk, ha van ötletünk, akkor meglepetést, ha nem, akkor megbeszéljük a másikkal, de ajándékozunk egymásnak is. Több pénzt nem költünk, semmi felesleges dolgot nem vettünk eddig idén csak azért, mert már mennek a vásárok, és nem kap el a vásárlási őrület sem a végén. Fát fix helyről veszünk, háromméteres normannt, tudom, nagyon drága, de ebből nem engedek.”
Akik nem hagyják magukat
Anett nem hajlandó nagyon stresszelni a karácsonyon, ha teheti, nem is megy boltba, nem bírja a tömeget. Az ajándékokat december elején kezdi el beszerezni, úgyhogy mondhatjuk, hogy rá semmilyen hatással nincs az, hogy a boltok már októberben karácsonyoznak.
„A férjemmel mi nem ajándékozzuk egymást, maximum valami apróságot kap a másik vagy a család, de még az sem feltétel – mondja Anett. – Az ajándékvásárlás amúgy is nagy stresszfaktor volt az előző években is, mert olyanok a családjaink, hogy mindenkinek megvan mindene, és nehéz választani olyat, amire tényleg vágyik is.
Ráadásul az üzletek közelébe se szeretek menni decemberben, mert taszít a tömeg, úgyhogy nem indulok napokon át tartó ajándékvadászatra.
Kaptam már pár idegrohamot régebben emiatt, és sokszor még decemberben 24-én is ajándékokat hajtottam, mert semmi időm nem volt venni semmit, úgyhogy örülök, hogy most nem kell ezen stresszelni. Az üzletekben már október elején (a kedvenceimben már augusztus végén) kint van a karácsonyi dekor, de ez nem tántoríthat el. Minden ünnepet ki kell élvezni, és nagyjából egy hónapot adok a karácsonynak is. December 6-tól január 6-ig van kint a karácsonyi dekor, és ebbe beleértem a karácsonyfát is.”
Két kollégánk, Zita és Eszter igyekszik teljesen kimaradni a karácsonyi vásárlós őrületből, stresszből és rohanásból. „Már nagyon régen próbálok kibújni mindenféle karácsonyi nyomás (külvilág vagy rokonok részéről) alól – kezdi Zita –, ami nem azt jelenti, hogy ne szeretném, vagy ne látnék benne fontos értékeket, hanem azt, hogy a valódi tartalmára próbálok koncentrálni, és lehántani róla minden külsőséget és kommercializálódást. Úgyhogy nemhogy a bővítés, fokozás irányába nem vagyok hajlandó menni, de kimondottan igyekszem minimalistán tartani.
Erre eddig már a környezeti válság is jó érv volt, de most, hogy gazdasági válság, infláció is van, pláne őrültségnek gondolom sokat költeni, sokat csomagolni, sok játékkal (pláne műanyaggal) elhalmozni a gyerekeket szinte feleslegesen, a felnőttekről nem beszélve.
Nálunk (még) van fa, díszek, fények, találkozás, éneklés, ebéd, mobil- és tévémentes napok, esték, kirándulás, de nincs ajándékozás a felnőttek között (maximum apró kézműves dolgok), csak a gyerekeknek, és nem túl sok, nincs őrületes zabálás, csak normális evés, nincs ideges plázázás, legfeljebb egy piac-kör. Az ünnep úgyis attól lesz csak szép, ha a kapcsolataink rendben vannak, ha nem, akkor a körítés se segít rajta, ha igen, akkor meg anélkül is meghitt. Ami előkészület viszont szükséges ehhez, azt én szívesen előrehozom, mindent mást az életben így csinálok: inkább előbb, mint az utolsó pillanatban. Szeretek mindennel korán meglenni, attól vagyok nyugodt.”
Eszter is ellenáll a karácsonyi láznak, és nem engedi, hogy elsodorja az össznépi őrület, nem befolyásolja az előrehozott karácsony, mert igyekszik elkerülni a plázákat, nagy boltokat. „Annyiban mentálisan nem rossz az előkarácsonyozás, hogy én például szívesen letudnék már minden ajándékvevős kötelezettséget novemberben, hogy aztán decemberben már csak lelkileg készülhessek az ünnepekre – mondja Eszter. – Ez az előrecselekvés persze sosem történik meg, és utolsó percben kezdek el ajándékokon gondolkodni, miközben a munkából is sokkal több van év végén.
Idén legalább már fejben megvan egy-két ajándék, mert tudom, hogy elég húzós lesz az év vége. Mondhatnám azt is: elkezdek készülődni a karácsonyra készülődésre.
De engem nem igazán tudnak elcsábítani a karácsonyi kirakatok, mert élményajándékokkal készülök általában, és azok után rohangálni sem kell a tömegben szerencsére. Ahhoz képest, hogy egy barátnőm elmondta, hogy az íreknél már augusztus végén készülnek a karácsonyra, szerintem mi még mindig slow-ban nyomjuk ezen a téren.”