Menekülés Gázából

Az izraeli légierő hétfőre virradóra ismét intenzíven bombázta a Gázai-övezetben a területet uraló és Izraelt megtámadó Hamász katonai létesítményeit, közben pedig folytatódott a gázai civilek menekülése a várható izraeli szárazföldi hadművelet elől az övezet déli részébe. Mint ismert, az izraeli hadsereg felszólította az övezet északi részén élő civileket, hogy meneküljenek a földsáv déli részébe, mert támadni fogják a Hamász lakóépületek alatt húzódó alagútrendszerét.

Délen a helyzet

Az izraeli hadsereg becslése szerint nagyjából félmillió ember hagyta el a Gázai övezet északi részét, ahol Izrael szárazföldi támadásra készül a Hamász palesztin fegyveres szervezet felszámolására. Juliette Touma, az ENSZ palesztinokat segélyező missziója (UNRWA) kommunikációs vezetője szerint pedig múlt szombat óta mintegy egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát az övezetben. „Ez a szám várhatóan tovább fog emelkedni, mert az emberek jelenleg is menekülnek otthonaikból” – tette hozzá.

Jonathan Conricus, az izraeli hadsereg szóvivőjének közlése szerint az izraeli hadsereg két biztonságos útvonalat is fenntart a menekülők számára, ahol nem hajtanak végre támadásokat, de szerintük a Hamász megnehezíti a civileknek, hogy elhagyják a területet. Hozzátette, hogy amikor egy mozgásban lévő embert támadnak, akkor nem tudják előre figyelmeztetni a területen lévő civileket a támadásra, esélyt adva nekik a menekülésre.

Sokan vannak, akik az izraeli figyelmeztetés ellenére sem hajlandók elhagyni otthonukat, mert attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1948-ban történtek, nem lesz hova visszatérni. Az 1948-as palesztin háború során becslések szerint 700 000 palesztint utasítottak ki vagy üldöztek el otthonaikból, állítólag sokan vannak, akik még mindig menekülttáborokban élnek.

Egy hatgyermekes édesapa, Fadi Daloul viszont vállalta, hogy családjával elindul dél felé. Mint elmondta, nagyon aggódtak amiatt, mi vár rájuk, de nem volt mit tenni, gyermekei sírva ölelték át, és kérték, hogy mentse meg őket. „Amikor elhagytuk a házat, kifelé menet megcsókoltuk a falakat. Nem tudjuk, meddig kell menekülnünk. Reméljük, hogy eljut majd másokhoz, hogyan kell élnünk” – nyilatkozta a férfi. „Borzalmas a helyzet, és nem tudjuk, hogy mit csináljunk. Nincs, aki megmentsen, nincs, aki segítsen. Mi lesz így velünk?” – tette hozzá aggódva lánya. 

A 20 éves Gina szintén elindult dél felé, mégpedig azon az útvonalon, amit javasoltak az izraeli hatóságok. „Rettegtem, azt hittem, meg fogok halni. Azt mondták, hogy induljunk el, majd embereket bombáztak az úton. Apám visszament Gázavárosba. Azt mondta, ha úgyis meghalunk, akkor otthon haljunk meg” – mondta sírva. És a Reuters beszámolója szerint nem ő volt az egyetlen, aki meggondolta magát, és visszafordult. „Visszaviszem a családomat Gázavárosba. Ha sehol sem vagyok biztonságban, akkor már inkább otthon szeretnék lenni” – nyilatkozta a könyvelőként dolgozó Abu Dawoud.

Lerombolt lakóházak Gázavárosban, 2023. október 16-án (Fotó: Mustafa Hassona/Anadolu via Getty Images)

De hogy pontosan mi is várta azokat, akik délnek indultak, arról Rushdi Abu Alouf írt egy részletes cikket a BBC számára, feleségével és három gyermekükkel ugyanis ő is útra kelt. Mint írja, van, aki autóval, van, aki lovasszekérrel és van, aki gyalog próbált eljutni a Szalah al-Din úton a biztonságosabbnak hitt területekre. A menekültek egyik fő úti célja pedig nem volt más, mint a Gázai övezet déli részén található Hán Júnisz város, ahol eddig 400 ezren éltek, de most egymillió embernek biztosít menedéket.

A források pedig nagyon végesek, fogytán az üzemanyag, az élelem, és ami a legfontosabb, a víz is, a kórházban például napi 300 ml, azaz 3 dl folyadék jut a betegeknek, a menekülteknek, akik nem szorulnak egészségügyi ellátásra, pedig még ennyit sem tudnak adni. 

Hozzátette, ők viszonylag szerencsésnek mondhatók, mert négy másik emberrel osztoznak egy két hálószobás lakáson, de vannak otthonok, ahol 50-60 ember zsúfolódik össze, és most már a helyi iskolák is szállásként működnek, a nők az udvaron lévő padokon főznek, miközben éhes gyermekeik türelmetlenül várnak.

– írja. 

Hozzáteszi, ugyan nem ez a Hamász és az izraeliek közt zajló harcok elsődleges helyszíne, de itt is rendszeresek az izraeli bombázások, és a palesztinok is gyakran indítanak rakétákat átmeneti lakóhelyük közeléből. És mikor a támadások szünetelnek, az izraeli drónok zümmögése hallatszik az égen.

„Bombák hullanak az égből, a hullaházakban és a kórházakban pedig egyre több az ember. Ma reggel tőlünk nem messze is becsapódott egy bomba, és mivel a távközlési szolgáltatás akadozik, 20 perc volt, mire beszélni tudtam a fiammal. Nem lehet így élni, és a szárazföldi támadás még el sem kezdődött. Bármennyire is szörnyűek voltak azok a háborúk, amikről Gázában élve beszámoltam, soha nem láttam embereket éhezni vagy szomjan halni ezen a helyen” – folytatja sorait. 

Akik Gázában rekedtek

Mindeközben sokan vannak, akik magát Gázát szeretnék elhagyni, de szinte lehetetlen elmenekülni a sűrűn lakott területről a folyamatos légi csapások és a lezárt határok miatt. Ugyan Gáza és Egyiptom között ott van a rafahi átkelő, az egyetlen megmaradt határátkelőhely, ahol ki lehetne menekíteni az embereket Gázából, illetve utánpótlást lehet szállítani a bombázott területekre, de napokkal ezelőtt lezárták.

Némi reményt adhat az, hogy egyes források szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter, miután vasárnap találkozott Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnökkel, újra megnyitják a határátkelőt, hogy humanitárius segélyt engedjenek be rajta. A Guardian szerint a segélykonvojok már el is kezdtek felsorakozni a határnál, ahol várhatóan a külföldi útlevéllel rendelkező embereket is beengedik majd Egyiptomba. Egyes források szerint több mint 100 segélyszállító kamion áll a rafahi határátkelő egyiptomi oldalán, és korábbi hírek szerint helyi idő szerint kedd reggel engedik majd át őket.

Hogy valóban meg fogják-e nyitni az átkelőt, a cikk írásakor még nem tudni. Szameh Szukri egyiptomi külügyminiszter szerint az izraeli kormány jóváhagyására vár az átkelő megnyitása, aminek állítólag hétfő reggel kellett volna megtörténnie. Beszámolók szerint a gázai oldalon közel ezer kettős és külföldi állampolgár várja azt, hogy átléphessenek egy másik országba.

„A lányaim a német külügyminisztériummal egyeztetnek, hogy távozhassak Gázából, de nem tudok. Idejöttünk, és láttuk, hogy itt nem lehet átjutni. Miért nevetnek rajtunk? Legalább segítsenek, hogy elmehessünk innen” – nyilatkozta a Euronews-nak Nadia Baraka, palesztin származású német állampolgár.

 – nyilatkozta Raghda Abu Shaaban, aki amerikai útlevéllel várja, hogy elhagyhassa Gázát. 

Palesztin menekültek és külföldiek várják, hogy átkelhessenek az egyiptomi határon, Rafahnál, 2023. október 16-án (Fotó: Majdi Fathi/NurPhoto via Getty Images)

Lena Beseiso, aki férjével, két lányával és 10 éves unokájával a határ gázai oldalán érkezett az átkelőhöz, azt mondja, szombaton üzenetet kapott a külügyminisztériumtól, amelyben arra utasították a Gázában tartózkodó amerikaiakat, hogy induljanak el az egyiptomi határ felé. „Borzalmasan idegőrlő ez. Mindenki attól fél, hogy valami rosszul fog elsülni. De bízom benne, hogy egyszer mégis megnyitják az átkelőt, még várunk egy kicsit” – tette hozzá.

Egy másik, szintén a határnál tartózkodó amerikai állampolgár szerint félelmetes látni, ahogyan az emberek arcára kiül a bizonytalanság, hiszen nem tudják, hová mehetnének, hogy mi vár még rájuk. Mindeközben sokan tartanak attól, hogy a határ megnyitása humanitárius katasztrófához vezetne.

„Az egyetlen lehetőség Gázából, az Egyiptomba vezető rafahi átkelő, továbbra is zárva marad. Kairó pedig tudja, hogy a megnyitása új humanitárius katasztrófát jelentene. Jelenleg egymillió gázai menekült vár Rafahtól 20 km-re. Ha megnyílik az átkelő, káosz lesz. Ugyanez volt 2014-ben is, amikor ezrek próbáltak megszökni a háború elől. Ezúttal viszont sokkal, de sokkal rosszabb lesz. Ettől tart Egyiptom” – írja Rushdi Abu Alouf.

Magyarok kereszttűzben

Mint az néhány nappal ezelőtt kiderült, több magyar is tartózkodik a Gázai övezetben. Paczolay Máté külügyi szóvivő nemrég azt nyilatkozta, folyamatos kapcsolatban vannak velük, és ugyan rendkívül nehéz helyzetük ellenére épségben vannak, de a biztonsági körülmények miatt többször is tartózkodási helyet kellett változtatniuk az elmúlt napokban. A szóvivő szerint a környező nagykövetségek folyamatosan vizsgálják az evakuációs lehetőségeket, és „minden számításba vehető nemzetközi partnerrel” egyeztetnek a magyarok kimenekítése érdekében.

Ami Izraelt illeti,  a Szabad Európa szerint nem ismert pontosan, hány magyar él az országban, de a legóvatosabb becslések szerint is tízezer körül lehet a Magyarországon született, de ott élő állampolgárok száma. És többen vannak közülük, akik a Hamász múlt hétvégi támadássorozatának elsődleges célpontjai voltak, hiszen a Gázai övezet melletti kibucok lakói.

„Reggel fél hétkor keltem, hogy elinduljak az ünnepi imára a zsinagógába, amikor meghallottam a robbanásokat. Tudtam, hogy helyzet van” – nyilatkozta nekik a családjával a gázai határtól alig pár kilométerre fekvő Száád kibucban élő Róna Aser.

Néhány kilométerre tőlük, a Jeruzsálem keleti részén fekvő Givat Zeev településen él a Hirschberg család, akikhez csak este jutottak el a hírek.

– emlékszik vissza arra a napra Hirschberg Katalin.

Autópálya mellé húzódva várják, hogy elmúljon a rakétaveszély Tel Avivban, 2023. október 16-án (Fotó: Leon Neal/Getty Images)

Balogh Dóri és családja is éppen egy kibucban tartózkodott, amikor a támadás történt, de szerencsére – ha nehéz körülmények között is – néhány órával később ki tudtak menekülni.

„Egyelőre nem beszéltünk a gyerekekkel a történtekről, ez egy hosszú gyógyulási folyamat része lesz. Most próbáljuk inkább elterelni a figyelmüket. Az egyetlen igazán erős reakció a lányom részéről az volt, amikor azt mondta: Anya, én még soha életemben nem láttam ennyi anyukát sírni” – nyilatkozta az édesanya, aki hozzátette, a gyerek iskolatársai közül többen is életüket vesztették, de ezt sem mondták el nekik, és még ők, a felnőttek sem igazán tudják felfogni, ami történt.

Az izraeli hadsereg szerint mintegy félmillió izraelit evakuáltak azóta, hogy a Hamász múlt szombaton megtámadta az országot, közölte az izraeli hadsereg. És nemcsak a Gázai övezet körüli összes közösséget evakuálták, hanem az ország északi, Libanonnal közös határ menti településekről is telepítettek ki lakosokat, miután fokozódott a feszültség egy másik fegyveres csoporttal, a Hezbollahhal. A hétvégén a Hezbollah rakétatámadásaiban meghalt egy izraeli civil és egy katona.

Izraelben tartózkodik jelenleg Novák András haditudósító is, aki néhány nappal ezelőtt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a Gázai övezettől 30 kilométerre található Asdódból jelentkezett be. Mint elmondta, egész nap folyamatosan szóltak a légvédelmi szirénák Izraelben, és hogy 30 perccel korábban a Hezbollah északon rakétákat lőtt ki, többek között feléjük is, ezért az óvóhelyre sietett, ahol többnapi víz, élelem és gyógyszerek vannak kikészítve.

A Forbes a Wall Street Journalre hivatkozva arról ír, hogy egy héttel ezelőtt harminc ország 150 állampolgárát rabolhatta el a Hamász, és az izraeli külügyminisztérium adatai alapján úgy tűnik, a támadásnak egy magyar áldozata is van. A Külügyminisztérium ezt nem tudta megerősíteni, mint a Telexnek elmondták, sem a minisztériumhoz, sem az izraeli nagykövetséghez nem érkezett olyan információ, amely szerint a Hamász október 7-i támadásának lett volna magyar áldozata.

Jelenleg egyébként több tucat ország dolgozik azon, hogy megoldást találjanak, de nincsenek könnyű helyzetben. Izrael ellenségnek tekinti a Hamászt, így közölte, hogy nem fog közvetíteni a terrorszervezet és más államok között, még a túszok ügyében sem, de emellett a légi csapások, a várható szárazföldi offenzíva is ellenük dolgozik, ahogyan az is, hogy a terroristák által használt alagútrendszerben egész egyszerűen nincs térerő, vagyis szinte elérhetetlenek.

A Hamász politikai vezetői – akik Katarban székelnek – már jelezték, hogy izraeli és amerikai börtönökben raboskodó palesztinokért elcserélnék a túszokat, ugyanakkor azok számáról és személyazonosságáról semmit nem mondtak. A Hamász katonai vezetésétől a bunkerekből Törökországba eljuttatott üzenet viszont már arról szólt, hogy a túszcsere alapja a bombázások leállítása és a terrortámadás miatt elfogott palesztinok szabadon bocsátása lehet.