Tabutéma.
Ha menstruációról van szó, ez az első jelző, ami az ember eszébe ötlik, holott egy olyan természetes és mindennapos folyamatról beszélünk, ami végig kíséri a nőket szinte egész életükben. A 21. században, amikor gyakorlatilag a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szeletet követel magának a tortából, az érzelmi intelligencia úgy tűnik, háttérbe szorul. Ezért tartunk még mindig ott, hogy a havi vérzést reklámokban csak valami szintetikus folyadékkal utánozzuk, és kínosan feszengünk, ha szóba kell hozni a témát, egyszerűen azért, mert erről „nem illik beszélni”.
Sőt, tovább megyek. Ha valaki menstruációja olyan fájdalmas, hogy napokra kiesik a saját életéből (innen üdvözlök minden sorstársat), az egyszerűen hisztinek van bélyegezve – sokszor még nők részéről is, akik korábban nem tapasztaltak ilyen tüneteket.
Hosszú évszázadokon keresztül teljesen magától értetődő volt, hogy a vérzést senki nem hozta szóba, alapvetően a női test teljes működése tabu volt. Erre egyébként tökéletes példa a Bridgerton család legújabb évada, ahol (figyelem, spoiler veszély!) Mrs. Featherington a maga módján próbálja az elvileg házaséletet élő lányait felvilágosítani arról, hogy mi fán terem a szex. És a szomorú az, hogy a fikció meglehetősen pontos ebben a tekintetben.
Kicsit messziről indult ez a cikk, nem véletlenül.
Hiszen, ha maga a menstruáció egy generációkon átívelő stigma volt, de legalábbis pironkodással vették és veszik még ma is szájra, akkor hogy lehetne elvárni, hogy a menstruációs szegénységről szó essen?
Az intim termékek árának kigazdálkodása világszinten problémát jelent – az ENSZ adatai szerint 2 milliárd nőről beszélünk, aki értintett –, amit a megélhetési válság csak tovább nehezített, ám a témában való érzékenyítés és edukáció még mindig gyerekcipőben jár. Pont az ilyen hozzáállás miatt.
Magyarország előre megy…
2024-ben ott tartunk, hogy még mindig nincs arról pontos adat, hogy Magyarországon a menstruációs szegénység hány nőt érint. Megközelítő becslések sincsenek róla, egész egyszerűen azért, mert ez itthon nem kiemelt prioritású téma a kormány részéről. Annyira nem, hogy mi vagyunk az egyetlenek, ahol 27 százalékos ÁFA-val sújtják az intim higiéniás termékeket, meglehetősen sok nőt hozva ezzel lehetetlen helyzetbe. Pedig lenne kitől tanulni.
2020-ban Skócia lett az első ország, amely ingyenesen biztosított időszaki termékeket, beleértve az újrafelhasználható opciókat is. Kenya 2004-ben – elsőként a világon – megkezdte a menstruációs termékekre, valamint az előállításukhoz használt nyersanyagokra kivetett adók eltörlését, és 2017-re ingyenes egészségügyi betétek kiosztását tette lehetővé az állami iskolákban. A Dél-afrikai Köztársaság 2019 óta ingyenes eldobható egészségügyi betéteket szállít szegény nőknek és lányoknak, Botswana pedig térítésmentesen juttat betéteket az állami és magániskolákba egyaránt.
Lányok állnak sorban Kibera nyomornegyedében, Nairobiban, hogy kapjanak az egészségügyi betétekből (Fotó: Fredrik Lerneryd / AFP)
Más országok, például Ausztrália, Kanada, Kolumbia, India, Jamaica, Libanon, Malajzia, Nicaragua, Nigéria, Trinidad és Tobago és Uganda szintén csökkentették vagy eltörölték a menstruációs termékekre kivetett adókat.
Egy átlagos nő az élete során – ha összeadjuk – nagyjából 10 évet menstruál és ez alatt az idő alatt 11 ezer tampont használ el. A Tesco legutóbbi adatai szerint – akik nem mellesleg egészen fontos kampányt indítottak a menstruációs szegénység felszámolásáért – életünk során nagyjából fejenként 1 millió forintot költünk intim higiéniai termékekre. Azaz, csak költenénk, hiszen ezt a fajta „luxust” nem mindenki engedheti meg magának.
„Te rongyos élet”
A Magyar Vöröskereszt 2018-ban indította el a #lánybólnővé programját, nekem pedig volt szerencsém akkoriban beszélgetni Váradi Mariannal, a program koordinátorával, aki többek között azt is elmesélte, hogy akciójuk során volt olyan fiatal lány, aki számára teljesen ismeretlen volt az egészségügyi betét vagy tampon fogalma. Az emlék, ahogy ezt meséli, a mai napig velem van minden egyes alkalommal, amikor meglátom a termékeket a boltok polcain. Arra is emlékszem, hogy naivan megkérdeztem, nem lenne-e jobb opció az eldobható darabok helyett olyan megoldásokat használni, mint intim kehely, vagy menstruációs bugyi, ami ugyan egy nagyobb kiadás, de évekig használható. Felvilágosított, hogy két dolog miatt ez teljesen elképzelhetetlen.
- Sok háztartásban a folyóvíz sem elérhető, és még a mosás és tisztálkodás is gondot jelent.
- A másik, hogy kulturális különbségekből adódóan – például egy roma háztartásban – nem mindenki számára adott az intimkehely tisztántartása, amihez ugyebár ki kell főzni a szilikont. És itt megint a tabusítás az, ami rávilágít a helyzet súlyosságára.
Csaknem kétmillió 14-21 éves lány az Egyesült Királyságban félévente egy teljes napot kihagy a menstruáció miatt – vagyis több tanítási napot hiányzik a havi vérzése miatt, mint bármely más okból. Gambiában egyes lányok havonta öt napot kihagynak az iskolából, mert nem engedhetik meg maguknak vagy nem juthatnak hozzá menstruációs termékekhez és tisztálkodási eszközökhöz – ez évente másfél hónapos kieséssel egyenlő. Sok országban a lányok és fiatal nők lemaradnak az iskolai feladatokban, sőt, nem ritka, hogy teljesen kimaradnak az iskolából.
Fotó: Magyar Vöröskereszt
2019-ben a HVG számolt be arról, hogy még mindig nagyon sokan vannak itthon is, akik havonta akár több napot is hiányoznak az iskolából, mert se betéthez, se tamponhoz nem jutnak hozzá. Annak ellenére sem, hogy a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Igazgyöngy Alapítvány, a #nemluxustáska kezdeményezés, vagy éppen most a Tesco és az Ökomenikus Segélyszervezet is azon dolgozik, hogy a rászorulók számára biztosítsák a ciklusokhoz szükséges ellátást. Illetve a terézvárosi vezetés döntése is példamutató, hiszen náluk már elérhető a rászorulók számára biztosított intim csomag. (És akkor a rengeteg civil kezdeményezést még nem is említettük.)
Hogy pontosan mekkora ez a szám, azt azért is nehéz megbecsülni, mert a szégyen stigmája rájuk vetül, épp ezért nem is merik elmondani, ha ezt problémát jelent.
Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a menstruációs szegénység nem csak a fiatal lányokat érinti. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója még korábban elmondta, hogy a hajléktalan nők is a helyzet áldozatai, és még mindig sokan vannak az országban, akik jobb híján rossz lepedővel vagy rongydarabokkal próbálják átvészelni a piros betűs napokat. Pont úgy, ahogyan azt a 19. században csinálták…
Nem kenyerem a politizálás, de itt azért szeretném feltenni a kérdést: lesz valaha olyan választási program, ahol ez kiemelt figyelmet kap? Sajnos aligha, ugyanis – és most tisztelet a kivételnek – sok férfi bele sem gondol abba, hogy ez milyen égető probléma.
Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke a Mércének mesélt arról, hogy „a női lét velejárója, hogy a nők menstruálnak, és hogy ezzel valamit kezdeni kell. Tehát fontos lenne normalizálni az erről szóló diskurzust, jobban edukálni a lányokat, de a fiúkat is. Mivel nagyon sok férfi bele sem gondol, hogy ez milyen jelentős pluszkiadással, megterheléssel jár.” (Ezt korábban Szebeni István is elismerte egy bejegyzésében.)
Menstruációs kelyhet fog egy kenyai lány, amit a helyi szervezet osztott szét a fiatalok között (Fotó: Gioia Forster/picture alliance via Getty Images)
Üdvözlendő példa
Tudtad, hogy egy minimálbérből élő nő a közel 40 év alatt, amíg menstruál, több mint 5 és fél hónapon keresztül csak azért dolgozik, hogy meg tudja vásárolni a méltósága megőrzéséhez, iskolába- és munkába járáshoz elengedhetetlen női intim termékeket? Én sem tudtam. Egészen addig, amíg a Tesco Magyarországnál nem kezdtünk el azon gondolkozni, hogy hogyan tudnánk támogatni a nőket a havi több ezer forint értékű, rendszeres és nem elhagyható extra költségeik visszaszorításában
– mondja Hevesi Nóra a vállalat kommunikációs vezetője.
A cégcsoport dolgozóinak 68 százaléka nő, ezért 2023-ban bevezették, hogy saját kollégáiknak ingyenes intim higiéniai termékeket biztosítanak. Amikor látták, hogy ez mennyire pozitív fogadtatást nyert, úgy döntöttek, hogy akár többet is tehetnének, így vásárlóikra gondolva – akiknek szintén több mint fele nő – újító szándékkal álltak elő.
Úgy döntöttünk, hogy tartósan csökkentjük sajátmárkás menstruációs termékeink árát azáltal, hogy elengedjük az áfatartalmukat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2024. június 27-től, a Menstruációs higiénia napja alkalmából minden sajátmárkás női intim higiéniai termékük és F&F menstruációs alsónemű árából elengedik az ÁFA-t, vagyis közel 22 százalékkal csökkentik azok fogyasztói árát. Emellett stratégiai partnerünkön, az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül egy évre elegendő menstruációs terméket adományoznak a szervezet átmeneti otthonaiban élő 180 édesanyának és 20 lánygyermeknek.
„A legnehezebb körülmények között élő családok számára minden költségcsökkentő támogatás hatékony segítséget jelent, hiszen az így megspórolt összeget egyéb alapvető szükségleteikre tudják fordítani”– mondta dr. Takács Katalin, az Ökumenikus Segélyszervezet Kastélyosdombói Szociális Fejlesztő Központjának vezetője.
És talán ezzel egy újabb lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy a korábbi jóslatom – miszerint nem történik ezen a fronton érdemi változás – ne teljesülhessen be.
