Válóperes ügyvédek mesélnek: létezik békés válás, de van, akinek fel kell nőni a feladathoz

A koronavírus-járvány életünk nagyon sok területére hatással volt, az elmúlt bő másfél évben nagyon sokszor felmerült az a kérdés, hogyan élték meg a pandémiát azok, akik egyedül élnek, és hogy milyen hatással volt ez a világméretű krízis a párkapcsolatokra, különösen a házasságra: vajon megerősítette a kapcsokat vagy pont ellenkezőleg, felszínre hozott olyan problémákat, amik miatt olyan szakadék keletkezett, amit már nem lehet befedni vagy áthidalni, vajon nőtt-e a válások száma?

Sass Rita családjogi ügyvéd praxisát tavaly, a korlátozások feloldása után sokan keresték fel, szinte roham volt nála. A Telex cikkében közölt adatok is ezt igazolják, mint írják, ugyan általában kora tavasszal indul az egyik szezonális csúcs, 2020 márciusában a válókeresetek száma is jelentősen csökkent, és ennek vélhetően köze van az első hullámban bevezetett járványügyi korlátozásokhoz. Ahogyan azonban pár hónappal később viszonylagosan, de visszatért az élet a megszokott kerékvágásba, kiugrás volt tapasztalható: 2020 júliusában 2018-hoz és 2019-hez képest 15 százalékkal emelkedett meg az elsőfokú válóperek száma. Idővel azonban számok belesimultak a trendekbe:  a tavalyi évben kevesebb (25 623) válóper indult, mint 2019-ben (26 736), és az elmúlt négy év átlagánál is 5 százalékkal alacsonyabb volt ez a szám.

És mire lehet következtetni ebből? Vannak, akik szerint a világjárvány hatása ezen a téren is később lesz mérhető, van, aki szerint pedig ahol a pandémia szerepet is játszott abban, hogy a felek úgy döntöttek, külön folytatják, ott már voltak előzmények, már voltak repedések a kapcsolat alapzatában. „Én azt látom, hogy egy válás – főleg, ha vannak közös gyermekek – egy hosszú évekig tartó problémahalmaz kezeletlenségének eredménye, és nem egy hirtelen, pár hónapig tartó karanténé. Persze nekem is voltak ügyeim, ahol a karantén volt az utolsó csepp a pohárban, de ezekben az ügyekben sem mondanám, hogy a pandémia eredménye a válás” – nyilatkozta az nlc-nek Illés Blanka családjogi ügyvéd.

De mik azok a problémák, ami miatt valaki a válóper mellett dönt? 

– nyilatkozta Sass Rita, aki szerint egyre kevésbé tartósak a házasságok, hamarabb kilépnek belőle az emberek, és tapasztalatait mások osztják, más ügyvédek is úgy látják, hogy megnőtt azon válások aránya, ahol viszonylag gyorsan, akár néhány hónappal követi az esküvőt a bontókereset benyújtása.

Válás gyerekekkel

Ha van gyermek, akkor persze sokan próbálnak meg miattuk együtt maradni, de sajnos sokszor a válás így is elkerülhetetlen. „Jöttek hozzám ügyfelek, akik elmondták, hogy korábban adtak újabb és újabb esélyt a kapcsolatnak a gyerekek miatt, de az, hogy ott ülnek előttem, azt mutatja, hogy nem sikerült helyrehozniuk házasságokat.” Ha pedig megszületik a döntés, nagyon fontos szülők megfelelő módon közöljék a gyermekkel, hogy véget ért a házasságuk, például hangsúlyozzák, hogy csak azért, mert ők külön folytatják tovább, természetesen továbbra is ugyanúgy szeretik őt. „Akár pszichológus segítségét is lehet kérni peren kívül, hogy segítsen abban, hogyan lehet és kell ebben a helyzetben a gyerekkel kommunikálni” – teszi hozzá.  

De mit lehet még tenni annak érdekében, hogy a válás esetén a legkevésbé sérüljenek a szülők és a gyerekek? „Sajnos erre nincs csodarecept. Bele kell tenni a munkát a felek közti kommunikáció megjavításába, és a két szülőnek ki kell találni, hogy milyen életvitelt tudnak ketten, egymást támogatva felépíteni, hogy a gyermekeiket közösen fel tudják nevelni, és abba se anyagilag, se fizikailag ne szakadjon bele egyik szülő sem, fel kell nőni ahhoz a feladathoz, hogy a gyermekeinket együtt felneveljük – akkor is, ha egyébként már külön lakunk és már másik férfit vagy nőt szeretünk” – véli Illés Blanka. 

A köztudatban az él, hogy Magyarországon a szülők különválása esetén az anyák elsőbbséget élveznek a gyermekelhelyezés során, ugyanakkor Sass Rita szerint azért megfigyelhető egy kis elmozdulás az apák javára. Egyik legmegindítóbb ügye is egy édesapához köthető. „Nehéz körülmények között éltek, de példásan, erején felül gondoskodott a csecsemőkorú gyermekéről, akiért az édesanya nem igazán akart harcolni.” 

Illés Blanka is tapasztalt némi elmozdulást, meglátása szerint a bírósági gyakorlat igyekszik kompenzálni azzal, hogy egyre bővebb kapcsolattartási időt ítélnek a gyermekeik életében aktívan résztvevő apáknak. „Tény, hogy az elmúlt 50 évben az apák négyszer annyi időt töltenek a gyermekeik gondozásával, így jogos igény a részükről, hogy egy válás esetén ne veszítsék el a szülői felügyeleti jogukat, és ne szorítsák őket hétvégi apuka szintre” – mondta, hangsúlyozva ismét azt, hogy a gyermekeknek az a fontos, hogy mindkét szülővel legyen rendszeres kapcsolatuk.

„Ne csak kéthetente, hétvégén lássák apát, akivel csak a buli van, és a szürke hétköznapokban megtört anyára marad a lecke, a ruhák kimosása, a főzés és a gyermekek hétköznapi logisztikája suliba, oviba, különórára és orvoshoz. Ebben az apának is részt kell vennie, akár a reggeli logisztikában is, de a délutáni ide-oda utazásokat szerintem az idő felében oldja meg az apa, a gyermekek körüli teendőket – például pandémia idején a gyermekekkel való otthon tanulást – is pont ugyan úgy 50-50%-ban meg kell osztani. Szerintem nem lehet indok, hogy a férfit nem engedik el előbb a munkahelyéről, hogy odaérjen a suliba, vagy neki nincs annyi szabadsága. A társadalom változott, ezt a munkáltatóknak is el kell fogadniuk, mint ahogy a skandináv országokban ez már nem is lehet kérdés, hogy apaként pont ugyanannyi rugalmasságot várhatok el egy munkahelyen.  

A polgári törvénykönyv egy korábbi módosítása pedig már lehetővé teszi a közös szülői felügyeletet. „Ez megnyugvást jelenthet mindkét szülőnek, hiszen megmaradnak a jogaik, és ha nem is élnek egy fedél alatt, gyakorlatilag egyformán vehetnek részt a gyermekek életében, továbbra is közös döntéseket hozhatnak. Ez nyilván csak a békés válásoknál lehetséges” – nyilatkozta Sass Rita. Nőjogi szakértők is hangsúlyozzák, hogy a közös felügyelet (és a váltott elhelyezés) erőszakmentes párkapcsolatoknál, házasságoknál lehet inkább cél, ugyanis – ahogyan Dr. Spronz Júlia, a Patent Egyesület alapító-jogásza is mondta nekünk korábban – sajnos ez is a bántalmazás egyik eszköze lehet, ahogyan a kapcsolattartás is, jogvédő szervezetek definíciója szerint kényszerláthatásról beszélünk akkor, amikor a gyereket és az őt nevelő szülők egyikét arra kényszerítik, hogy bántalmazó apjával vagy anyjával találkozzon, időt töltsön, erről Magyarországon 2015-ben készítet kutatást a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület.  

A gyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése szokott a legdurvább, legkegyetlenebb és leghosszabb pereskedésekhez vezetni – fogalmaz Illés Blanka, és vannak olyan ügyek, amik régóta praktizáló ügyvédekként is nehéz vagy megterhelő lehet, például akkor, ha bántalmazott, abúzust megélt gyerekekről van szó. „Főleg a gyermekvédelem erőtlensége, és a jogszabály adta eszközök hiánya miatt tehetetlen a szülő és az ügyvéd is. Védelembe vételt, a bíróságtól ideiglenes intézkedéseket hiába kérünk, az ártatlanság vélelme miatt, amíg a bántalmazóval szemben nincs jogerős büntetőjogi elmarasztalás, addig egy hullámvasút minden ügy. Ha végre születik egy kedvező szakvélemény, és a gyermek végre biztonságba kerülhetne távol az agresszortól, rögtön előkerül egy másik szakvélemény, ami pont arról szól, hogy a gyermek jól van és soha nem bántotta senki. Megfelelő és egységes diagnosztikai eljárás nélkül a döntéshozók nem tudnak hatékony védelmet adni, így sajnos hosszú idő telik el, míg egy ilyen gyermekvédelmi háborúnak vége van, és lutri, hogy győz-e a végén az igazság.”

Békés válás: mítosz vagy valóság?

Abban mindkét általunk megkérdezett családjogi ügyvéd egyetért, hogy igen, békés válás azért igenis létezik. „Sok esetben a felek nem kívánnak évekig pereskedni, nem szeretnék a gyereket kitenni pszichológiai vizsgálatoknak, és képesek közös döntéseket hozni az ő életével kapcsolatban. Persze gyakran előfordul, hogy a különválás nem ilyen békésen indul, előfordul kisebb harc az elején, jelen van még a sértődöttség vagy harag, ami a kapcsolat megszakadásából fakad, de egy-két hónap alatt ez a konfliktus eltűnik, lecsendesedik, és sikerül megegyeznie a feleknek” – véli Sass Rita.

Illés Blanka meglátása szerint azonban ritkán beszélünk sima válóperről. „Ilyen esetben két-három hónappal a keresetlevél beadásától számítva már meg is van a válás, ám ha például a szülői felügyeleti jog a kapcsolattartás és a tartás rendezésében vita van, az bizony 3-5 évig is eltarthat. A felek meghallgatása általában 2-3 tárgyalás – ezzel el is ment az első év. Ezt követően jönnek a tanúk, ha fejenként van 4-5 tanú, tárgyalásonként körülbelül 2 tanút lehet meghallgatni, az ismét 2-3 év. Ha igazságügyi pszichológus szakértőt rendelnek ki, a jobbakra a kirendeléstől akár 6 hónapot is várni kell, mire ráér, és még legalább 1-2 hónap, mire írásban megkapjuk a véleményét. Emellett, ha nem tetszik az első fokú döntés, jön a másodfokú eljárás, ami általában csak 1-2 tárgyalás, de a törvényszékek ügyterhei miatt van, hogy 6-8 hónap, mire van tárgyalási időpontunk. A tartásdíj kivételével a döntés csak másodfokú döntéstől lesz jogerős és végrehajtható, tehát érdemi változás a status quóban a keresetlevél beadásától számított évek múlva van csak. Ha pedig valaki szándékosan húzza is az időt, nem veszi át az iratokat, lebetegszik a tárgyalási határnapokra, a tanúi is csak másodjára, harmadjára jelennek meg, akkor ehhez még 1-2 évet hozzá lehet adni nyugodtan.”

A szülői felügyeleti jog mellett a vagyoni kérdések azok, amik komoly ütközőpontot szoktak jelenteni. „Sokszor meg szokták kérdezni, hogy érdemes-e átíratni vagy ajándékozni gyorsan egy vagyontárgyat a válóperre készülő ügyfelek. Ez az eljárás vagyonkimentésnek tűnhet, ezért sok értelme nincs. A legtöbb esetben azt tanácsolom, hogy próbáljanak meg egyezséget kötni, mert egy vagyoni perben mindenki csak veszít, súlyos költségei vannak.” Ugyan senki nem úgy indul neki egy házasságnak, hogy biztosan válás lesz a vége, Sass Rita szerint érdemes házassági szerződést kötni. „Ez nagyon le tudja egyszerűsíteni a válást, nagyon hasznos lehet. Magyarországon is egyre többen kötnek már ilyen szerződést, manapság ez már egyáltalán nem kínos, nem kelt bizonytalanságot a másik félben. Modernebb a felfogás e körben.”

A válás egyezséggel történő lezárásának eszköze lehet Magyarországon a válási mediáció. „A mediációs eljárás célja nem az, hogy a felek rendbe hozzák a házasságukat, hanem az, hogy közös megegyezés szülessen. Egy mediátornál részletesen el lehet mondani a sérelmeket, a problémákat, a bíróságon erre kevésbé van mód, ott inkább a tényeket kell előadni. A bírónak pedig kötelessége felhívni a felek figyelmét arra, hogy van egy ilyen lehetőség. A mediáció lehet önkéntes, illetve a bíróság is kötelezheti rá a feleket, ha úgy látja, hogy van még esély ilyen módon is egyezségre jutni. Ha megegyezés születik, akkor azt fel lehet használni a perben, a bíróság ilyenkor nem folytatja le a bizonyítást” – nyilatkozta Sass Rita.

Magyarországon a mediációs ügyek száma egyelőre alacsony. „Van több ország, ahol kötelező a mediáció, addig be sem adhatják a felek a pert, amíg nem igazolják, hogy legalább próbálkoztak. Magyarországon, ha beadom a pert, a bíróságot kérhetem, hogy kötelezze a másik felet mediációra, de valamiért a bírók ezt egyre ritkábban rendelik el, ami nagyon szomorú tendencia, főleg az európai trendek tükrében. 2016-ban 1748 volt, ami nagyon kevés, ha az akkori  19.552 válást nézzük, kevesebb, mint 10%. Pedig ezek mindegyikében kötelezhetőek lettek volna mediációra a felek. De a mediációk száma fokozatosan csökkent, és 2020-ban már csak  899 ügy volt” – mondta az nlc-nek Illés Blanka. 

Vissza az egész

– válaszolta Illés Blanka azon kérdésünkre, előfordult-e már a praxisában az, hogy a felek újra egymásra találtak. Persze előfordul az is, hogy sajnos a második házasság sem lesz hosszú életű. „Megtörtént egyszer, hogy egy pár ugyan elvált, de amikor pár hónappal később találkoztunk, kiderült, hogy újra összejöttek, és egyszer előfordult az is, hogy miután másodjára is összeházasodtak, újra válás lett a vége. Illetve arra is volt példa, hogy  egy pár visszalépett a válópertől, de ez nagyon ritka, az elmúlt közel tíz évből két példát tudnék mondani” – nyilatkozta Sass Rita.

Illés Blanka szerint annak, hogy – legalábbis ahogyan ő tapasztalta – ilyen kevés pár dönt úgy, hogy mégis együtt folytatják tovább, annak az az oka, hogy nagyon megfontolt lépés a válás, és ha addig eljutnak a felek, onnan már nincs visszaút. „Az utóbbi 5-8 éveben viszont nagyon megdrágult a válás, és az életszínvonal is sokat esett, egyre nehezebb fenntartani két külön háztartást, tehát nagyon alaposan megfontolják, hogy váljanak-e, mert anyagilag óriási terhet jelent. Gyakorlatilag a gyermekeink jövőjének építésétől vonunk el anyagi forrást, mert nem rájuk költjük, hanem arra, hogy különköltözünk, esetleg még az állami családi támogatásokat is vissza kell fizetnünk, ami még nagyobb anyagi veszteség.”

Válás után:

• Ne féljünk attól, ha lekerül az álarc – őszintén a mozaikcsaládokról
• Egyszülős családok – „Úristen, te egyedül csinálod ugyanezt?!”
• Nyílt levél az exférjemhez: Köszönöm, hogy a válással teljesen kisétáltál az életünkből