Aktuális

Megasztár a célegyenesben ? – II. rész





– Nem vagy kíváncsi az édesapád szüleidre, vagy hazájára?

– Annyira nem. Itt nőttem fel, ebben a kultúrában, Afrika nekem annyit jelent, hogy valahol ott él az édesapám. Ennél többet nem. Nem érzem magam afrikainak. Talán, ha valamiféle pozitív visszajelzést kaptam volna apámtól, jobban érdekelne a hazája. A szülei valószínűleg el sem hinnék, hogy az unokájuk vagyok. Tudomásom szerint igazi bennszülöttek, vidéken élnek, teljesen civilizálatlan körülmények között. Elképzelhetetlen, hogy odamegyek, és lazán beköszönök: helló. Nem értenénk egymást, sem nyelvileg, sem semmi másban.

– Pedig könnyen barátkozol. A fiúkkal is?

– A középiskolában nem nagyon mertek hozzám közeledni. Féltek tőlem. Az estek többségében mindig én kezdeményeztem. Elég korán átestem az első nagy szerelmemen, és az nem volt egy tinédzser l’amour. Jóval idősebb fiút kaptam a sorstól, rám szakadt mindaz – főzés, mosás, takarítás –, amit a lányok ráérnek később megtanulni. Nem volt egy leányálom.

– Most van valakid?

– Nincs, azaz van, csak jelenleg külföldön tanul orvos-pszichológusnak. Nem olyan pörgős, mint én, sokkal nyugisabb, otthonülőseb típus, jól kiegészítjük egymást. Kicsit talán sok is vagyok neki, mert állandóan ugrálok, jártatom a szám, de jól viseli. Sajnálja, hogy nem lehet velem a vetélkedőn, jó, hogy legalább interneten láthat, és utána megbeszéljük, mit csináltam jól, vagy rosszul. Egyelőre nem tudom, hogy ő lesz-e az igazi, vagy nem. Tény, hogy eddig ez a legkomolyabb párkapcsolatom.





– Hozzámennél?

– Ez attól függ, hogyan alakulnak a dolgok, ha visszajön. Nekem mindenesetre sürgős lenne, mert hét gyereket szeretnék, és ezt el kell kezdeni időben. Hat-hétévesen már elhatároztam, hogy hét gyerekem lesz. Eggyel se kevesebb. Amennyiben ennek eljön az ideje, mindent háttérbe tudnék szorítani, a karriert is. Nálam első a család, bár abban is hiszek, hogy a kettő összeegyeztethető.


– Mit tennél, ha megnyernéd a vetélkedőt? Letörne, ha mégsem?


– Ha kiesem, akkor is folytatom az éneklést. A tanulást is, csak nehéz már visszatérni a régi kerékvágásba. Ha meg nyernék? Akkor én lennék a legboldogabb a világon. Sokat nem változna az életem, minden menne tovább úgy, mint eddig. A jövőmet mindig zenei pályán képzeltem el. Ehhez vitt közel a vetélkedő, amely most első az életemben. Ettől függ, hogy teljesül-e az, amire tizenvalahány éve várok. Most ez a legfontosabb. Utána jöhetnek sorban a gyerekek, mind a heten.

Húsz évről – dióhéjban

Evelyne húsz éve született Pécsett, ott is nőtt fel az édesanyja mellett, aki – saját bevallása szerint – rengeteg áldozatot hozott érte. Szép és küzdelmes időket éltek át együtt. Hiányzott az apai támasz, anyagilag sem álltak túl jól, különösen, amikor a mamát elbocsátották az állásából. Megesett, hogy a kislány hazament a suliból, kinyitotta a hűtőt, és nem talált benne semmit. Evelyne azonban kevéssel is beérte, és örökké hálás az édesanyjának, aki felnevelte, iskoláztatta, mindent megadott neki, amire futotta az erejéből. Amit aztán úgy hálált meg, hogy érettségi után egy évet halasztott, beállt bolti eladónak, és mellette tanult tovább az egyetem angol szakán. Kicsinek zárkózott volt, az istennek sem szólalt meg, de ahogy nőtt, egyre jobban kinyílt – a szája is. Akik mostanában látják a képernyőn, rá sem ismernének civilben, festetlenül.

Itt tanult meg sminkelni – maga is meglepődött, hogy mit képesek kihozni belőle a sminkmesterek –, azelőtt még rúzst sem használt. Halálfélelmet érzett, amikor megtette első lépéseit magas sarkú cipőben. Közös szállásukon buzgón gyakorolja benne a járást. Legjobban póló-farmer összeállításban érzi magát, de nem lenne igazi nő, ha nem viselné élvezettel a műsorhoz kreált, különleges ruhákat. Imád vásárolni, főleg cipőket és táskákat, tud főzni, és képtelen haragot tartani. Szereti az elektronikus, de a kicsit elvontabb zenéket is.

Kedvenc könyve a Lolita, kedvenc írója Oscar Wilde és Kassák Lajos. Néha beül a moziba, megnézni egy vérfagyasztó pszichotrillert, vagy horrort, kikapcsolódásnak ez a legjobb. Útravalónak édesanyja tanácsát hozta el: adja mindig önmagát, és ne akarjon több lenni annál, ami. Ugyanakkor bízzon magában. Így jutott el odáig, ahol most tart, és ez már győzelem, függetlenül attól, hogy mire jut a következő fordulókon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top