2006. Június 26.

Szövetségben a fõnökkel

Bevallom, az újságírói szakmában eddig még nem találkoztam igazán jó fõnökkel bár hozzá kell tennem, hogy a rádió és a televízió más, mint a többi, normális munkahely.

nlc

A hét témája a Nők Lapjában:
Milyen főnök jó nekem?

Életünk felét na jó, egyharmadát a munkahelyünkön töltjük. Nem mindegy hát, milyen körülmények között dolgozunk. Hangulatunkat, munkakedvünket, teljesítményünket azonban a leginkább mégiscsak az befolyásolja: milyen a főnökünk. Ezért próbáljuk meg körüljárni: milyen is az igazán jó főnök.

További írások:

A női főnök is jó főnök »
Külföldön minden más? »
A szakember szemével »

Az összeállítást készítették:

Bus István, Szigeti Hajni, Kertész Gábor

– Egy szerkesztőség egészen furcsán szerveződik: itt karakterekre, személyiségekre van szükség, nem úgy, mint egy hagyományosnak mondható, gazdasági cégnél. Ott egyértelmű, ki, mit teljesít, ki, miért felelős, kinek, mi a feladata. Itt viszont a látható hierarchia helyett inkább egy baráti társaság, alkotó közösség alakul ki, ahol sok átfedés van a pozíciók között és ezt időnként nehéz irányítani meséli Varga Edit, a Duna Televízió Híradójának új szerkesztő-műsorvezetője. Edit korábban a másik közszolgálati televíziónál vezette a Híradót, illetve több kereskedelmi rádiónál volt hírszerkesztő. A legtöbben abba a hibába esnek, hogy vezetőként önkényesek lesznek és diktatórikusak. Az a gond, hogy a szakmai tudás és a csapatirányítás két különböző tevékenység. Attól még, hogy meg tudok írni egy cikket, vagy levezetek egy élő adást, még nem biztos, hogy jól össze tudom fogni a csapatomat

Milyen embert tartasz rossz vezetőnek?

Aki az embereit nem tekinti partnernek. Aki a legtöbb esetben csak kiadja a parancsot, és elvárja, hogy azt azonnal teljesítsék. Ezzel még az önállóságról, a problémamegoldásról is leszoktat. Emellett kiszámíthatatlan, és nem korrekt. Például, nem adja ki a jó előre megbeszélt szabadságot Egy ilyen lépés minden emberből haragot vált ki.

És milyen a jó főnök?

Ő nemcsak a vezetői felé és kifelé reprezentál, hanem a belső kommunikációt is fontosnak tartja. Figyel a beosztottai véleményére is. Sokkal hatékonyabb a munka, ha a vezető ismeri az embereit, pontosan tudja, ki, miben jó igazán. Nem szeretnék ódákat zengeni az aktuális munkahelyemről, hiszen még csak a beilleszkedési fázisnál tartok, ám a Duna Televíziónál az első pillanattól kezdve úgy éreztem, van beleszólásom a dolgokba, gyakran kikérik a véleményemet. Ha úgy vesszük, ez egyfajta szövetség.

A királyi tévénél elnyomtak?

Nem, azt nem mondanám. Viszont azt hiszem, a Duna tévénél jobban sikerült megtalálni a nekem való munkát. Inspirál, hogy tudom, a háttérben, a képernyő mögött is számítanak rám.

Azaz?

Az egyszemélyes híradó műsorvezetés mellett már szerkesztek is, és hírháttérműsort vezetek. Olykor még a kommunikációs osztálynak is bedolgozom.

Annak idején a Nők Lapja is beszámolt arról, amikor levettek a Híradó fél nyolcas kiadásáról. Azt rossz döntésnek tartottad?

Nem örültem neki, de nem tartottam feltétlenül rossz döntésnek. Az volt az akkori vezetés új koncepciója, hogy erősítsék a régi, leginkább ismert műsorvezetők jelenlétét a képernyőn. Ellentétben sok szakmabeli főnökkel, akik folyamatosan csak tüzet oltanak, a királyi tévének volt valami hosszú távú terve. Kidolgoztak valamit, amibe akkor nem fértem bele. Ettől a lojalitásom nem múlt el. Annak viszont örülök, hogy a Duna tévénél más a koncepció

A témáról bővebben a Nők Lapja június 28-án megjelenő 26-os számában olvashatsz!