Lángoló vörös a szenvedélyt, a fehér az ártatlanságot jelentette

A vallás is nagy becsben tartja – a fehér rózsa Szűz Mária jelképe –, de manapság mégiscsak a szerelemmel és a nőiességgel azonosítjuk. Ki ne adott vagy kapott volna már vörös rózsát? Ugye, tudjuk, mit jelent?

A vörös rózsa mi mást is jelenthetne: „Szeretlek.” És bár malomkeréknyi csokrokat is átnyújtunk időnként, mégis, az egy szál piros rózsa jelenti az élethosszig perzselő szenvedélyt. A szimbólumlexikonok szerint is a nőiességhez kapcsolódik a rózsa – mi több, néhol a virág magát a női nemi szervet jelképezi.

A Da Vinci-kód szerint

És ha már kódok: a tavalyi év legnagyobb bestsellere, a Da Vinci-kód is sokat foglalkozik a rózsával. A könyvben megjelenik a „szent nőiség”, a történelmi idők vezérlő csillaga, mely által jobb lenne a világunk. Maga a Szent Grál – az egyház nagy megrökönyödésére – a regényben a szerző, Dan Brown szerint Mária Magdolnát jelöli, aki Krisztus gyermekét hordta ki a szíve alatt.

A rózsa a könyvben Mária Magdolnát is szimbolizálja. A főhős, Robert Langdon szimbólumkutató ugyanakkor (két üldözés között) kifejti bájos segítőjének a további magyarázatokat: „A Rosa rugosa, az egyik legősibb rózsafajta, amely ötszirmú és szabályos ötszög alakú, mint a Vénusz irányjelző csillaga, erőteljesen kötődik ikonográfiailag a nőiséghez. De ugyanilyen szoros kapcsolatban áll a „helyes irány” és az útmutatás fogalmával is. A szélrózsa segítette az utasok tájékozódását, valamint a térképek hosszúsági jelzései, amelyeket rózsavonalaknak neveztek. Ilyeténképp a rózsa olyan szimbólum, amely számos jelentésszinten – titoktartás, nőiség és iránymutatás – utal a Grálra, azaz a női kehelyre és vezérlő csillagra, amely elvezet a titkos igazsághoz.”

Istennők virága

 



Az egyiptomiak Ízisszel, a görögök Aphroditével, a rómaiak Vénusszal azonosították a rózsát. Mindannyian a nőiesség és a szépség emberek feletti képviselői. Ugyanakkor, a rózsa behelyettesíthető a szemérmességgel, a szerelemmel, a vággyal és a teljességgel is. A rómaiaknál az öröklétet is kifejezte. Indiában a lélek és a szív jelképe.
Magyarországon a rózsa a népköltészet legkedvesebb virága: nemhiába szólítják irodalmi alkotásokban, népdalokban és a köznyelvben is „rózsám”-nak a kedvest. A párválasztó énekekben a virág leszakítása a leány „megesését”, míg az egyenessége az erkölcsös életet jelentette.

Számos népi szokás kapcsolódik a rózsasziromhoz is. Az egyik legérdekesebb: Angliában, ha egy lánynak több szeretője is volt, a neveket külön rózsaszirmokra jegyezte fel, majd ezeket a szélbe hajította. Ezek után már csak figyelnie kellett, hiszen – a hagyomány szerint – ahhoz a férfihoz megy férjhez, akinek a neve a legutoljára földet érő szirmon található.

Rózsahagyományok

 



Rózsahagyományok című könyvében a szerző, Géczi János is arról ír, hogy a rózsa a reneszánsz idején egyrészt Máriát jelenti, másrészt pedig a szépség, a tökéletesség, a teljesség, a jutalmazottság és a boldogság kifejező jelképe. A rózsa azonban az isteni lélek és az ember összekapcsolódását is jelöli: „Nem véletlen, hogy az isteni lelket magába foglaló paradicsomra például az édes rózsaillat jellemző, és hogy a testüket-lelküket feláldozó mártírok, szüzek jutalma a rózsa.”

Géczi ír Cesare Ripa 1593-ban megjelent művéről, az Iconologiáról is, amelyben a szerző az érzelem múlandóságával, a gyönyör pillanatnyiságával és az életidő múlásával is összefüggésbe hozza a hamar hervadó virágot. De persze itt is megjelenik az egyik alapvető szimbólum: a rózsa a szép, kívánatos női testre is utal.

A teljes cikk a 27. héten, július 5-én megjelenő Nők Lapjában olvasható.

További cikkek az e heti Nők Lapjában: • Romantikázzunk Onyutha Judittal! » • Szervét Tibor: “A fiam tette helyre az életemet” » • Gyógyít, szépít Vénusz istennő virága »  • Óvodát renovált két anyuka » • Aki rózsát küldött Sophia Lorennek »