Régimódi történet ma

Bereményi Géza

Amíg a színészek próbálnak, félrehúzódunk a folyosón, Bereményi Géza rendezővel.

– Az elmúlt tíz évben nem készült magyar tévésorozat, pedig nagyon hiányzott a nézőknek. Volt valami határozott célod azzal, hogy éppen Szabó Magda regényét választottad?

– Nagyon szeretem a regényeit, darabját is rendeztem színpadon, sőt, én is megírtam a saját családom regényét, amelyből filmet is rendeztem, tehát tőlem nem idegen ez a téma, sem az írónő szemlélete. Ugyanakkor van egy határozott üzenete a mának. A történet 1849, a levert szabadságharc után kezdődik, amikor a férfiak kezéből kicsúszik a kezdeményezés, és a nők veszik át az uralmat. Az életet ők folytatják tovább, nemcsak anyaként, hanem praktikus gyakorlati emberként is. Erről sokan magukra ismernek majd a mai világban, és éppen ezt szeretnénk. Nagy Ervin, az egyik fiatal főszereplő még azzal is megvádolt, hogy elköteleztem magam a nőknek. Igen, de csak egy film erejéig. Remélem, ez a hatrészes sorozat húzza maga után a többit. Karácsony tájékán láthatják majd a nézők az m1-en, folytatásokban.

Két főszerepben – négyen

Marit, a Régimódi történet főhősnőjét ketten keltik életre. A fiatalt Gubás Gabi, az idősebbet Egri Kati. Jablonczayt, a férjet is ketten alakítják: Nagy Ervin és Cserhalmi György. A többi szereplőt maszkkal öregítik.
A folyosón feltűnik Gubás Gabi. Mintha csak egy biedermeier kori festményről lépett volna le. Egyenes derékkal, kecsesen lépked a hatalmas abroncsszoknyában.
– A báli jelenetben most csak egyedül nekem van ilyen szoknyám. Eleinte furcsa volt, párszor megbotlottam benne, de rájöttem, hogyan kell hordani. A főiskolán nem tanították a viseletét, kosztümös filmet is most játszom először. Úgy fogtam fel ezt a széles szoknyát, mintha valamiféle aura-védőburok lenne: nem enged a közelembe senkit. Kifejezi a kort is, amikor a hölgyeket megillette a kellő tisztelet. Bár nem hoznám vissza ezt a fűzős, abroncsos divatot, örülök, hogy játszhattam ilyen filmben, és kipróbálhattam. Elvégre azért vagyok színésznő, hogy minden korban feltaláljam magam.

A fiatal Mari harmincöt éves korában átalakul Egri Kativá. Az álomjelenetben mindketten találkoznak, de Egri Kati ott már nem visel abroncsot.
– Viszont be vagyok fűzve rendesen – mutatja a valódi halcsontos mídert, amelyet Styt Tímea jelmeztervező hozatott Bécsből. – Mivel javarészt a legnagyobb kánikula kellős közepén forgattunk, nem hagytam, hogy olyan szorosra fűzzenek, mint a korabeli nőket. Akik repülősót is hordtak magukkal, mert olykor bizony elájultak. Bármilyen kellemetlen a fűző, el kell ismerni, gyönyörű tartást ad a nőknek. Ebben nem lehetett úgy leülni, hogy az ember szétdobja kezét-lábát.

– Tanultad valakitől, hogyan kell mozogni benne?

– A szüleimtől, elsősorban az édesanyámtól, Nárai Teritől. Már gyerekkorunkban szerettünk bekukkantani hozzá az öltözőbe. Tőle láttuk, hogyan kell viselni az uszályokat, és megfordulni, hátralépni az abroncsos szoknyákban. Nekünk még a főiskolán is tanítottak jelmezviselést, úgyhogy mi tanítjuk erre a fiatal kolleginákat. Vicces, hogy a testvérem, Egri Márta játssza az édesanyámat, vagyis Gubás Gabiét, így nem is láttuk egymást a forgatáson. Nagyon örülök ennek a sorozatnak. A közönség is várja. Többen megszólítottak az utcán, hogy mikor fogják vetíteni. Nem igaz, hogy a nézőknek nem kellenek az igényes magyar tévéfilmek.

A teljes cikk a 34. héten, augusztus 23-án megjelenő Nők Lapjában olvasható.