De mi az a glaukóma?

Világviszonylatban a vakság második leggyakoribb okának tekinthető glaukóma kialakulásában szerepet játszik a szem számára nélkülözhetetlen tápanyagokat szállító, benne folyamatosan termelődő ún. csarnokvíz. Ennek túlzott képződése vagy rossz elvezetése miatt extrém méretű belső nyomás jöhet létre a látószervben, és ez visszafordíthatatlan módon károsítja a látóidegeket. Ha a nyomásemelkedés tartós, a folyamat akár teljes látásvesztéshez vezethet. A magas szemnyomás – amely egy speciális, fájdalommentes vizsgálattal könnyen kimutatható – a glaukóma egyetlen jelenleg ismert módosítható kockázati tényezője, bár az állapot anélkül is kifejlődhet.

Hazánkban a zöldhályoggal élők száma 100 és 200 ezer közé tehető. A betegség bármely életkorban kialakulhat, de leginkább a 40 év felettiek veszélyeztetettek; ebben a korosztályban a lakosságnak mintegy  2százalékát érinti. Tekintve azonban, hogy a magas szemnyomás sokáig fennállhat észrevehető tünetek, panaszok nélkül, sajnos, sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a látásuk már nagymértékben megromlott. (A  látásvesztést a betegek  valójában addig nem észlelik, amíg a látóideg 40 százaléka vagy több nem károsodott.) A zöldhályog két alapvető típusában szenvedők közül az ún. nyílt zugú glaukómásoknak a fele, a zárt zugú glaukómásoknak pedig több mint a fele nincs is tudatában a betegségének.

Így az érintettek több mint 50 %-a semmilyen kezelésben nem részesül. Pedig mivel a glaukóma miatti látásvesztés maradandó, a bajt olyan korán kellene diagnosztizálni és kezelni, amilyen hamar csak lehet.  Szerencsére ma már  rendelkezésre állnak olyan korszerű gyógyszerek és orvosi megoldások, amelyek segítségével az idejében felismert zöldhályog egyszerűen és eredményesen kezelhető, a látás épsége megőrizhető, a romlási folyamat nagymértékben lecsökkenthető.  Nagyon fontos tehát , hogy  – az idei, első Galukóma világnap jelmondatával élve – „ne bízzuk látásunkat a véletlenre”! 

Ezért legalább a 40 év felettieknek, valamint mindazoknak, akiknél a glaukóma kialakulásának további magas kockázati tényezői fennállnak, feltétlenül ajánlott rendszeres, lehetőleg évenkénti teljes körű szemvizsgálaton részt venni.  Ez magában foglalja a szemnyomás mérést, a látóidegfő-  és a látótér vizsgálatát. A lakosság életkorának növekedésével mindinkább népbetegségnek számító zöldhályog kialakulásának elsődleges rizikófaktorai az évek nagyobb száma mellett:  a magas szemnyomás,  glaukóma a családi kórtörténetben, afrikai és kínai származás, nagyfokú rövidlátás, magas vérnyomás.

Ha szemorvosunknak megadjuk a lehetőséget, hogy időben felismerhesse a glaukómát, minden esélyünk megvan arra, hogy megmeneküljünk a súlyos kór függetlenségünket, önellátó-képességünket, életminőségünket   jelentős mértékben csökkentő következményeitől, beleértve a leginkább rettegett végkifejletet, a vakságot.  

­­***

Egy friss nemzetközi kutatás megállapításai  a glaukómával kapcsolatos tájékozatlanságról

Miközben becslések szerint a világon jelenleg 6,7 millió ember vak a glaukóma miatt, és körülbelül 70 millióan élnek együtt ezzel az állapottal, számuk pedig az életkor kitolódásával 2020-ra további 10-15 százalékkal is növekedhet, a lakosság világszerte rendkívül kevés ismerettel rendelkezik erről a súlyos betegségről.

A nemrégiben a világ vezető gyógyszergyára által kidolgozott és a világ hét nagy országában (Ausztrália, Brazília, Németország, Japánt, Spanyolország, Egyesült Királyság, USA), több mint 4 ezer ember bevonásával lefolytatott kutatás igen tanulságos eredményeket mutat az emberek alul-tájékozottságáról, de egyben arról is, hogy gyakran még maguk a háziorvosok sem fordítanak kellő figyelmet a glaukóma kialakulásának veszélyeire:

• A válaszadók egynegyede egyáltalán nem is hallott a glaukómáról.
• A válaszadók közel 40%-a nem tudta, hogy a glaukóma kapcsolatban áll a vaksággal.
• A válaszadók több mint fele soha nem ellenőriztette a szemnyomását – annak ellenére sem, hogy a 40 év feletti megkérdezettek közül  körülbelül kétszer annyi válaszadó fél a vakságtól, mint a szívbetegségtől vagy a korai haláltól.
• A szemnyomás mérést még azok is elhanyagolják, akiknél fennáll a glaukóma kockázata (miközben ez az egyetlen jelenleg bizonyítottan módosítható kockázati tényező).
• A 40-49 év közötti válaszadók közel fele nem jár rendszeres szemészeti vizsgálatra, habár úgy gondolja, hogy a szem egészsége fontos.
• A 60 év felettiek közül 50%-kal több válaszadó beszélt a háziorvosával a vérnyomásról, mint ahányan szemnyomás-ellenőrzésen vettek részt – annak ellenére, hogy kétszer annyi válaszadó félt a megvakulástól, mint a szívbetegségtől.
• Azon betegek körülbelül 60%-ának, akiknél fennáll a glaukóma kialakulásának a kockázata, a háziorvos nem hívta fel a figyelmet szemész felkeresésére.