Dicsak, megbukott a Győzi!

Fotó: rtlklub.sajtoklub.tv/Bársony Bence Styling: Frank Patrícia és Szekerák Ádám

Ne tévedjünk: a Győzike-show egyetlen ok miatt ér véget a tervezettnél előbb. Azért, mert nem nézték elegen. Nincs társadalmi cél, nincs szakmai ok, nincs semmilyen egyéb szempont az ilyen műsoroknál – hoznia kell a nézettséget. Ha nem, hát kasza. Mivel pedig ez megtörtént, hadd nyújtsak át egy virtuális virágcsokrot mindannyiótoknak; igen, szép volt, jól tettétek. Már valóban el kellett kapcsolni (nekem benne van a munkaköri leírásomban, hogy nem kapkodhatok a távirányítóval, de ti, kedves nézők, joggal voltatok finnyásabbak).

Tegyük azt is rögtön hozzá: nem így indult. Lett volna, sőt volt is kraft a történetben az elején. Létező műfajt ültettek át magyarra, sőt romára a készítők, és a Győzike-show első epizódjai még Magyarországon szokatlan szakmai színvonalon készültek. Persze a főszereplő akkor sem volt okosabb, kellemesebb figura – de joggal érdekelt sokakat, hogy hogyan él, miként működik a Gáspár család.

Mára pedig ebből tudtunk meg egyre kevesebbet, ez az évad már szinte kizárólag a szóról szóra megírt dialógusok, megrendezett szituációk és konfliktusok mentén haladt. Beja asszony huszadjára is előadta, hogy válni akar, Virág már megint rosszalkodni kezdett, Győzi már megint megszervezett valami eget verő butaságot a racionálisabb neje háta mögött.

Meguntuk. Mindent láttunk már. Sőt, eleinte még nem is erről volt szó, hanem hétköznapokról, valóságshow-ról, bepillantásról egy család életébe. Oké, tudom én, hogy az első perctől kezdve voltak előre kitalált elemek a műsorban – de mára eljutottunk odáig, hogy Győzike még Berényi Miklóshoz képest is egy kartonfigura lett, túlszínezett, kiszámolt, dekára adagolt késztermék.

Mindez azonban még csak egy műsor kifulladásáról és bukásáról szóló nekrológ lenne. Láttunk már ilyet ezerszer. Amitől több, amitől fontos, hogy Győzikének mennie kellett, az épp a műsor sajátos körülményei.

Ilyen körülmény az, hogy a főszereplők romák, méghozzá hangsúlyozottan, a műsor szempontjából releváns jellemzőként azok. Kis túlzással sok-sok tévénézőnek ők adták az általános romaképet: gádzsóknak az előítéleteket erősítő, romáknak pedig a legrosszabb mintát adó üzenetekkel. Ha Gáspárék A Roma Család, akkor szükségszerűen, hétről hétre erősödő meggyőződésük lesz a nézőknek, hogy a romák nem lehetnek okosak, jól neveltek, udvariasak, nem képesek a problémákat békésen és emberi hangon megbeszélni. Győzike olyan stigmája a magyar cigányságnak, mintha a magyar nők nyilvános képviseletét Kiszel Tündére bíznák. Roma vagy, tehát olyan vagy, mint Győzike – magyar nő vagy, tehát olyan vagy, mint Kiszel Tünde. Olyanok vagytok?

Rtlklub.sajtoklub.tv/Bársony Bence Styling: Frank Patrícia és Szekerák Ádám

Aztán már a műsorfolyam elejétől ott dobolt az is a fejemben, hogy oké, Győzike és a neje felnőtt emberek, szabadon döntenek a sorsukról, joguk van ahhoz, hogy (jó pénzért) megalázzák magukat az ország nyilvánossága előtt. Ugyanolyan jog ez, mint ami garantálja, hogy naponta megigyak két liter kannás bort, vagy ejtőernyővel ugráljak ki repülőkből. Jogom van hozzá, hogy azt tegyek magammal, amit akarok – míg ezzel másnak nem ártok.

De ott van az a két kislány. Evelin és Virág nem hozhat ilyen döntést, ők nem felnőtt, cselekvőképes emberek. Őket jog és szokás a szüleik bölcsességére, gondoskodására bízza, mely „gondoskodás” jelen esetben sok-sok idézőjelet érdemelne. Milyen dolog lehet úgy felnőni, hogy kamerák figyelnek, álló nap rendezői instrukciókat követsz, a szüleid pedig forgatókönyv szerint üvöltöznek egymással? Milyen lehet általános iskolásként ahhoz asszisztálni, hogy apu és anyu a bulvárlapok címlapján „válik”, majd „békül”? Vajon el lehetett-e magyarázni az alig néhány éves Virágnak, hogy a szülei igazából nem haragszanak egymásra, csak most üvöltözniük „kell” egymással? És vajon mit mondott, mit mondhatott el Evelin az osztálytársainak, akik látták a tévében, olvasták az újságban, hogy már megint milyen ostobaságot csinált az apukája? Hogy „ezt csak megírták neki”? Vagy bólogatott, részese volt a kamunak?

Nem túlzás azt állítani, hogy egy szigorúbb, egyszersmind hatékonyabb gyermekvédelmi intézményrendszert működtető országban kb. a harmadik adás után ment volna a telefon Gáspár Győzőnek, hogy vagy elköltöztetik a gyereket a nagymamához, vagy a hatóság viszi el őket, lévén a kiskorúak testi, értelmi és erkölcsi fejlődését egyaránt veszélyezteti szerepeltetésük.

Büszke vagyok tehát mindenkire, aki végre elkapcsolt. Jól tettétek. Nem igaz, hogy csak a bazári dolgokkal lehet nézettséget elérni, hogy csak ez kell nekünk, hogy egy normálisan működő család senkit nem érdekelne. Nem igaz, hogy álkonfliktusok és percenkénti összeordibálások vonzzák csak a nézőket.

Végül pedig vegyük észre: az RTL Klub is hatalmas esélyt kapott ezzel a húzással. Addig is, amíg kitalálja, hogy milyen valóságshow-t küld Gáspárék után, egy kényelmes és mindenki számára elfogadható megoldás kínálja magát. Nyilván nem én vagyok az egyetlen, aki a Győzike után szorult, következésképp szinte mindig későn vetített Showder Klubot csak másnap, felvételről szokta látni. Nosza, végre megüresedett az előtte lévő hely – tessék a dumagépeket Győzike sávjába csúsztatni! Becsszó, lesz ott nézettség bőven.

Tipp – tévéműsor a neten: nlc.hu/tvmusor »