Aktuális

Gyereket szülni csak tradíció?

Kedves Lilla! 43 éves, egyedülálló nő vagyok, aki soha nem volt férjnél, és gyereke sincs. A saját döntéseim következményeként alakult így, élvezem a függetlenségemet és azt, hogy a saját életemet csakis én irányítom.

Mostanában azonban egyre gyakrabban foglalkoztat a gondolat: vajon igaz-e, hogy egy nő csak akkor teljesedhet ki igazán, ha gyermeket vállal és házasságban él? Vagy csak a tradíciók mondatják ezt velünk? Ne higgye, hogy a karriervágy akadályozott meg abban, hogy beálljak a sorba. Egyszerűen nem találtam meg az igazit. Akárhányszor hosszabb ideig éltem együtt egy férfival, mindig arra ébredtem: „Nem, nem ő az.” Lehet, hogy csak féltem a jövőtől, a kudarctól? Vagy csak nem volt szerencsém? Ön mit gondol erről? Türelmetlenül várom válaszát: „Szabad madár”

Kedves Szabad madár!

Bizony, az is lehet, hogy nem volt szerencséje. Megtalálni azt a férfit, akire az ember rábízhatja a saját és a gyermekei életét, nem is olyan könnyű. Vagy előfordulhat, hogy megvolt az a jelölt, csak ön éppenséggel nem vette észre? De ezzel már úgysem tudunk mit kezdeni. Amin viszont igenis el kellene gondolkodnia, az a másik kétsége. Hogy esetleg félt a jövőtől vagy a kudarctól, ezért nem mert bizalmat szavazni egyetlen férfinak sem. Hol, mikor érte önt olyan csalódás, ami ezt a lelki gátat emelte? Talán még gyerekkorában, vagy egy korábbi rossz emlékű párkapcsolat lehet a bizalmatlanság oka?
Ma együtt utaztam a metrón egy ismerősömmel, önnel egykorú hölgy, akinek ugyanez a problémája. Úgy tűnik, elég sokan vannak. Azt mondta nekem, folyton szorongott a jövőtől, és soha egyetlen férfit sem érzett igazán biztonságos háttérnek. Ahhoz, hogy gyereket szüljön, meg végképp nem. Aztán kis hallgatás után ő maga fejtette meg a rejtélyt: talán azért történt így, mert fiatalkora óta túl komoly és felelősségteljes embernek érezte magát. Soha nem merte elveszíteni a kontrollt, rábízni magát másra, különösen nem egy nála komolytalanabb emberre. És sajnos minden pasi, akivel találkozott, ilyen volt. Óvatosan rávilágítottam, hogy azokat a megbízhatatlan pasikat ő maga vonzotta be az életébe. Élénken helyeselt, azt mondta, azért, mert azok szórakoztatták. De ezek nem valók családapának. Hát ezt hívom én a róka fogta csuka esetének. Az ismerős hölgy azt is elárulta, hogy a szexben is gátolja őt ez a hozzáállás. Naná, válaszoltam, hiszen a jó szex alapvető ismérve az abszolút elengedettség. Tanácstalanul nézett rám, mire elnevettem magam: „Ha legközelebb egy pasit hozzád sodor a szerencse, azonnal vedd le a szemüveged! Ne fürkészd, ne káderezd le, inkább fogd meg a kezét, és próbáld meg érezni őt. Az ösztöneid meg fogják súgni, mit kell tenned!” Önnek is ezt ajánlom. Veszítse el egy kicsit a fejét! Az élethez bátorság kell. Tökéletes férfiak pedig nincsenek. És lehet, hogy nők se.

 

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

  • Sokan azt hiszik, házasok vagyunk
  • Muzsikusnak álcázom magam
  • Fuss tél, fuss!
  • Vágyaim, vezessetek!
  • Maradjon köztünk!
  • Nők Lapja Arc: Kovács Patrícia
  • Tamással sülve-főve
  • Ökolábnyom

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top