Aktuális

Szüljünk több gyereket, írassuk be őket egyetemre és magasabb nyugdíjunk lesz?

Össze lehet-e hasonlítani a "szülői teljesítményeket"? Biztosan, de talán nem a gyerek teljesítménye alapján.

Új nyugdíjreformot javasol a kormánynak a Népesedési Kerekasztal. A testület koncepciója szerint a nyugdíjszámításnál figyelembe kellene venni a felnevelt gyermekek számát, az iskolázottságukat és a nevelésükre fordított erőfeszítéseket is.

A Népesedési Kerekasztalt 2009 novemberében alakították meg a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében, a 2012-ben elhunyt Kopp Mária pszichológus, orvos kezdeményezésére. A kerekasztal már korábban is több olyan javaslatot dolgozott ki, amellyel azt igyekeztek elősegíteni, hogy a családok könnyebben tudjanak gyerekeket vállalni.

A három kritériumból az utolsó kettő nem egészen világos. Mi alapján számít valaki például iskolázottnak? Az alapján, hogy érettségi vizsgája van? Vagy szakmunkás-bizonyítványa? Vagy mindkettő kevés, mert az iskolázottság egyenlő a diplomával? Ráadásul az, hogy egy gyerek “mire viszi”, egyáltalán nem csak a szülők motiválásának kérdése. Függ a család anyagi helyzetétől (a vidéki családok biztosan nem ússzák meg a gyerek elköltözését és továbbtanulását költségek nélkül), függ a gyermek képességeitől és egy sor egyéb kiszámíthatatlan tényezőtől is. Miért érnének az alacsonyabb iskolai végzettségűek kevesebbet az államnak azoknál a társaiknál, akiknek egy diploma, netán szakma megszerzése semmilyen akadályba nem ütközik?

Több gyerek: több pénz

A testület több konkrét javaslatot is tett arról, miként lehetne az új nyugdíjrendszerben érvényesíteni a gyerekvállalás és -nevelés erőfeszítéseit – áll az MTI közleményében. E szerint például azoknak a kezdőnyugdíját, akik “egynél több járulékfizetőt állítottak maguk helyett, magasabb, az egynél kevesebbel hozzájárulók járadékát kisebb szorzóval” súlyoznák. Vagyis “büntetésben lennének” azok a nők, akik valamilyen oknál fogva nem nevelnek gyereket. (És azok is, akik elmúltak negyvenévesek, mert rájuk a kedvezmény nem vonatkozna. Miért, mi van, ha valaki negyvenéves kora után dönt úgy, hogy szül még egy, ne adj’ isten két gyereket? Ehhez az életkorhoz kötött kritériumhoz 2014-ben no komment, tényleg.)

Szülni vagy nem szülni

Tíz évet töltöttem el felsőoktatásban és hatot gyesen, a jelenlegi jogszabályok szerint ebből csak az utóbbi számít szolgálati időnek. Mivel 22 éves korom óta dolgozom, nekem elvileg 62 éves koromig kell még munkaviszonyt felmutatnom azért, hogy a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges negyvenévi jogosultsági időm meglegyen. A magam részéről ezzel én így kiegyezem. És nem várom el az államtól, hogy azokhoz a nőkhöz képest, akik nem akarnak, vagy nem tudnak gyereket nemzeni, nálam duplán számolja a szülési szabadságon töltött időmet. Bevallom, nem esik jól, hogy a felsőoktatási éveimnek legalább egy része nem oszt, nem szoroz a nyugdíjas éveim szempontjából, de tudomásul tudom venni – különösebb felháborodás nélkül –, hogy ebben az országban, ilyen gazdasági körülmények között ez ma a helyzet.

Ösztönözni, de hogyan?

Szingli kollégánk véleményét a tervezetről ITT olvashatod!

A gyerekvállalási kedv valóban kritikusan megcsappant (nemcsak itthon, majdnem az összes európai országban is). A nők gyerekvállalási kedvét ugyanakkor nem a távoli jövő rózsaszínre festése fogja befolyásolni. Különösen, mivel egyre inkább kételkedni kell abban, hogy mához húsz-harminc évre lesz még a nyugdíjjal kapcsolatban miről beszélni. Az, hogy egy nő hány gyereket vállal, párjával mennyire ösztönzött a családalapításban, viszonylag összetett kérdés. A franciák mintha tudnák ezt. Jó néhány évvel ezelőtt le is ültek a politika főszereplői és megállapodtak egy közös családtámogatási rendszer főbb körvonalaiban, ami választásoktól, kinevezésektől független lett. Tudja tehát minden francia, hogy mit várhat az államtól, ha gyerekeket vállal: például bölcsődei férőhelyeket, kiszámítható támogatásokat, előítélet-mentességet az anyákkal szemben a munkáltatók részéről. Csodák csodája, az európai születési statisztikában a franciák is állnak stabilan a második helyen.

A nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időbe beleszámít:
– a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony révén szerzett szolgálati idő,  
– a terhességi-gyermekágyi segély,  a gyes, a gyed és a gyet folyósításának ideje, valamint a vér szerinti és örökbe fogadott súlyosan fogyatékos gyermek ápolására tekintettel kapott ápolási díj folyósításának időtartama.
(A szabályozás más szolgálati időt –  így például a tanulmányi időt, a munkanélküli/álláskeresési ellátás vagy a rehabilitációs ellátás folyósításának az időtartamát, a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolásának időtartamát nem veszi figyelembe.)
Forrás: http://www.drfarkasandras.hu

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése