Az USA történelmének kétségtelenül leginkább rendhagyó választási kampányát tudhatja maga mögött. A valóságshow-elemeket sem nélkülöző kampányban minden korábbi hagyományt, szokásjogot és papírformát borítva a republikánusok a harsány ingatlanmogult, Donald Trumpot állították elnökjelöltjüknek, míg a demokratáknál rövidebb huzakodás után Hillary Clintoné lett a jelölés, aki ezzel történelmet írt, mivel ezelőtt korábban egyik nagy párt sem indított nőt az elnöki posztért.
Donald Trump kampánya során senkit sem kímélt: belerúgott a mexikóiakba, a nőkbe, a feketékbe, a muszlimokba, illetve voltaképpen bárkibe, aki nem vele egy követ fújt. A republikánus jelölt sorozatos botrányai azonban úgy tűnt, nem okoznak különösebb kárt, Trumpról csaknem minden támadás lepergett.
Egyedül az első elnökjelölti vitát követően nyilvánosságra került Access Hollywood felvétel kavart nagyobb port. Ezen a hangfelvételen Trump Billy Bush riporterrel beszélgetett kamerán kívül, azonban bekapcsolt mikrofonokkal. Így kiderült, úgy gondolja, jogában áll bármikor, akár kéretlenül is nőket fogdosni és csókolgatni.
Ez már sok volt a republikánusok fősodrának, és a korábban ímmel-ámmal Trumpot támogatók egymás után hátráltak ki jelöltjük mögül, olyannyira, hogy például az USA 41. elnöke, George H. W. Bush nyíltan vállalta, hogy az ősellenségre, Hillary Clintonra szavaz.
A választás estéjén ennek ellenére kiderült, az amerikaiak sokkal inkább ellene voltak annak, hogy a Obama két elnöki terminusa után ismét egy demokratát küldjenek a Fehér Házba. Így, a szavazatok közel teljes feldolgozottságát követően Donald Trump nagyon szűken bár, de várhatóan megnyeri a választást. Hillary Clintonnak így egyelőre meg kell elégednie azzal, hogy ő lehetett az első nő, akit valamelyik nagyobb párt elnöknek jelölt. Amerika első nő elnökére még várni kell.