Lombikprogram: van, aki még a közvetlen családja előtt is titkolja, min megy keresztül

Lombik. Gyakran csak így emlegetik azt az eljárást, melynek során a petesejteket hormonális stimuláció után leszívják, testen kívül megtermékenyítik, majd az embriókat visszaültetik. A kezelés tulajdonképp az orvostudomány csodája – de sajnos nem biztos, hogy mindenkinek elhozza a várva várt kisbabát. Nem is mindenki vághat bele, és sokan titkolóznak azok közül, akik próbálkoznak.

A népszerű műsorvezetőnő, Pataki Zita és férje más utat választottak: tízrészes videóblogot készítettek utolsó beültetésükről. Sokan drukkoltak nekik a happy endért, de az sajnos elmaradt, kilencedik lombikjuk sem volt eredményes. Történetük sok kérdést felvet: például azt, hogy egyáltalán kik vehetik igénybe ezt az eljárást, vagy azt, hogy milyen reakciókkal kell szembenézniük.

Szigorú időfaktor

„A családalapítást tervező pároknak egyévnyi sikertelen próbálkozás után szokták javasolni, hogy kezdjék el a meddőségi kivizsgálást, a harmincöt évnél idősebbeknek pedig már fél év után érdemes felkeresni egy specialistát. A kor előrehaladtával ugyanis a petesejtek öregszenek: fontos, hogy mielőbb kiderüljön, szükség van- e lombikprogramra” – hangsúlyozza az idő szerepét Kékesi Anna biológus.

Asszisztált reprodukció

Lombikbébiprogramban azok vehetnek részt, akiknél orvosilag igazolt, hogy másképp nem lehet saját gyerekük. A meddőség hátterében különféle okok állhatnak – szervi, hormonális, immunológiai és genetikai rendellenességek. De van, hogy hiába a sok kivizsgálás, nem derül ki semmilyen konkrétum: az állami ellátásban ilyenkor inszeminációval próbálkoznak, és ha a hatodik alkalom után sincs siker, akkor jön a „lombik”. Ebből összesen ötöt finanszíroz az állam, de van, aki saját erőből akár hatszor-nyolcszor is nekifut; tudni kell azonban, hogy egy-egy ilyen ciklus jelentős hormonális terheléssel jár. „Aki elkeseredett, az lombikról lombikra megy – mondja Kékesi Anna. – Van, aki közben meddőségi klinikát vált: az új helyen lehet, hogy más javaslatokat kap, az ottani nőgyógyász esetleg további kivizsgálásokat kér. Vannak klinikák, ahol a felülvizsgálatra házon belül is sor kerül az újabb beültetés előtt, ha sorozatos a sikertelenség.”

De önerőből sem lehet akármeddig próbálkozni – teszi hozzá a biológus. Magyarországon negyvenöt év a felső határ, ameddig valaki részt vehet úgynevezett asszisztált reprodukciós eljárásban, ugyanis ebben az életkorban már nagyon magas a genetikai rendellenességek kockázata valamint nagyon kicsi annak az esélye, hogy az embrió megtapad. A tapasztalatok és az interneten olvasható sorstörténetek szerint van, aki betartja a szabályokat, míg mások kiskapukat keresnek: azok közül, akiknek nem sikerül „időre” teherbe esniük, többen donorpetesejttel próbálkoznak tovább.

Ennyi idősen azonban már azt is csak külföldön tehetik meg legálisan – legközelebb Szlovákiában, de egy ottani beavatkozás is több millió forintos tétel. „Az esély jóval nagyobb, ha harminc év alatti donor petesejtjét használják a lombikprogramban – de a sikerre még így sincs garancia” – mondja a szakember.

Lefedettség és fedezet

De komoly nehézségekkel kell szembenézniük azoknak is, akik még az életkori határon innen járnak. Az ország lefedettsége meddőségi centrumokkal nagyon kiegyensúlyozatlan: Budapest a legjobban ellátott, a fővároson kívül néhány nagyobb vidéki városban, például Győrben, Debrecenben, Pécsett, Szegeden, Kaposváron, Tapolcán vannak ilyen központok. A vidéki pároknak az utazás pénzben és időben is plusz terhet jelent, hiszen egy lombikprogram során többször is be kell menniük a klinikára konzultációkra, vizsgálatokra, petesejtleszívásra, majd a beültetésre. Sokan a nőgyógyászuk, barátaik ajánlása alapján választanak klinikát, de az interneten is gyakran cserélnek információt, a meddőségi fórumokon, csoportokban.

Kékesi Anna arra is rávilágít, hogy árkülönbségek is lehetnek a lombikprogramok között: míg öt lombikeljárást kifizet az állam, a kezeléshez szükséges hormonokhoz csak részben adnak hozzájárulást, 150-200 ezer forintot a párnak kell vállalnia. A készítmények típusa eltérő, így az áruk is, ráadásul az is változó, hogy mekkora mennyiséget, milyen hosszú stimulációs ciklust ír elő az orvos.

Akció (Klaus-Dietmar Gabbert/dpa-Zentralbild/dpa)

Az állami intézményekben hosszabb a várólista: hat hónap, de akár egy év is eltelhet, mire sorra kerül valaki. A magánklinikákon, ahol az ellátást egyénileg finanszírozzák a párok, már néhány hónap alatt be lehet kerülni a programba. De a kardinális kérdés mégis az orvos szakértelme: akire ennyire fontos dolgot bízunk, attól azt várjuk, hogy legyen kellő rálátása a meddőség körüli szakmai kérdésekre, és nyújtson teljes körű tájékoztatást. Kékesi Anna azt meséli, hogy volt olyan pár, akinek évekkel tolódott ki a gyermekvállalása azért, mert az orvosuk nem ismerte fel, hogy a sikertelen beültetések mögött egy genetikai probléma áll

Súlyos titkok

„Nagy az érzelmi teher a párokon: három-négy sikertelen lombik után az ember egyre elkeseredettebb, frusztráltabb, rástresszel a kezelésekre, ami nem tesz jót. A sikertelen beültetéseket el kell gyászolni, mint a vetéléseket. Érdemes pszichológus segítségét kérni, aki segít átlendülni a nehéz időszakokon, de többen elzárkóznak ez elől. Mint ahogy sokan azt sem annyira veszik figyelembe, hogy a meddőségnek lelki okai is lehetnek: szeretnék inkább fizikai síkon megfogni a dolgot.”

In vitro fertilizáció

Sokan már a meddőség témáját is tabuként kezelik Kékesi Anna tapasztalata szerint. „A legzárkózottabb párok még a közvetlen családjuk előtt is elhallgatják, hogy kezelésre járnak, később pedig azt is, hogy lombikkal fogant a baba – kínosnak érzik, hogy nem természetes úton sikerült. Ha donort vesznek igénybe, azt sokan végképp titkolják: olyanról is tudok, aki a nőgyógyászának sem mondta el, hogy egy szlovákiai klinika segítségével fogant a baba. Az orvos mindenféle genetikai vizsgálatot elrendelt, mivel azt hitte, hogy a negyven év feletti páciense saját petesejtjével esett teherbe. Minderre nem lett volna szükség, ha tudja, hogy a donor csak huszonöt éves.”

Tabuk szorításában

De miért döntenek sokan a hallgatás mellett? „A meddőség témája ma Magyarországon ugyanúgy tabunak számít, mint az, ha valaki például gyerekek nélküli életre szeretne berendezkedni – mondja dr. Rajkó Andrea Fenya szociológus, tabukutató. – A gyermekvállalás olyan társadalmi elvárás, amely ha nem teljesül, mások rosszallását, elítélését, értetlenségét vonja maga után, ráadásul úgy, hogy nem alakul ki igazi párbeszéd az érintettekkel. Ha egy fiatal párnak sokáig nem születik gyermeke, akkor a környezet egy idő után feltételezésekbe bocsátkozik, és egy bizonyos határig mer csak kérdezősködni. Például: »Na, mikor jön a kisunokám?«, »Lassan vehetünk már rugdalózókat?« Ha ezekre a kérdésekre nem egyértelmű reakciók érkeznek, akkor olyan élethelyzet lehet a háttérben, amelyről a párok nem akarnak beszélni, vagy nem tudják, hogy miként beszéljenek róla. A konkrét okokra ilyenkor sokan már nem kérdeznek rá, a meddő szülők pedig nehezen nyílnak meg a problémájukkal kapcsolatban, hiszen egyfajta traumán mennek át. Ráadásul ez a helyzet olyan érzelmeket ébreszthet, melyek kimutatása kellemetlen, nehezen kezelhető – ilyen lehet a bánat és a sírás is” – magyarázza a szakértő.

Már nem egy magyar és külföldi híresség állt ki a nyilvánosság elé, hogy elmesélje, milyen orvosi beavatkozásokon ment keresztül azért, hogy szülővé válhasson. Vajon ezek a történetek tudják oldani a tabukat? A kutató szerint ha többen mesélnek a médiában, az segíthet más pároknak a döntésekben. „De ettől még a saját környezetükben nem fognak tudni felszabadultan beszélgetni a témáról, mert a családok nagy része egy feltételezett megítéléstől fél. Attól a gondolattól, hogy a »lombikgyerek« nem természetes úton megfogant gyerek, vagyis »más«. Amíg ez nem változik meg a közgondolkodásban, addig a meddőség témájának tabujellege nem fog megdőlni. Az embereknek először a családjukon, baráti társaságukon belül kell megtanulniuk beszélni azokról a traumatikus helyzetekről, amelyeket átélnek.”

(Pataki Zitáék csütörtök este a Facebookon bejelentették, hogy folytatják a vlogolást: az új epizódokban a lombikos pároknak rendszeresen ajánlott kiegészítő kezeléseket, szolgáltatásokat, lehetőségeket mutatják majd be sorstársaiknak. A műsorvezetőnő és férje a tervek szerint emellett tréningeket is tart majd kisebb, nyolc-tíz házaspárból álló csoportoknak.)