Ma már alighanem mindenki ismeri Greta Thunberg nevét, a svéd diáklány még tavaly év végén robbant be a köztudatba, amikor a katowicei klímacsúcson alaposan kiosztotta az egyes országok képviselőit, néhány hete pedig az ENSZ klímacsúcsán mondott indulatos beszédet, amelyet azóta is emlegetnek világszerte.
Bár sokaknak nem tetszett a stílusa, mások pedig a saját pecsenyéjüket sütögető érdekcsoportok bábját látják benne, tagadhatatlan, hogy a 16 éves aktivista sikerrel irányította rá sokak figyelmét a klímaváltozás egyre súlyosabb problémáira. Akárhogy is van, tény, hogy Greta Thunberg a klímakatasztrófa elleni küzdelem arcává vált, kezdetben magányos tüntetéséhez ma már hetente milliók csatlakoznak a világ különböző pontjain.
Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy mindez csak egy tinédzser bolondériája, akit a szabadkőműves gyíkemberek arra használnak fel, hogy „felmondassák vele” a leckét, és így érjenek el változásokat. Még ha így is lenne, Thunberg hatása láthatóan jóval nagyobb ennél. Emellett rajta kívül is akadnak olyan fiatalok, akik nem nézik jó szemmel, hogy a felnőttek, a politikusok és az iparmágnások kényük-kedvük szerint élik fel a bolygó erőforrásait, semmibe véve az utánuk jövő generációkat. Összeállításunkban több olyan fiatalt is bemutatunk, akik már akkor a környezet védelmével foglalkoztak, amikor Greta Thunberg még akár szó szerint is a csattogó szárnyú falepkét tologatta.
Nyolc évesen már a vízért harcolt
Bár ismertsége meg sem közelíti Thunbergét, a kanadai Autumn Peltier már tavaly beszédet mondott az ENSZ közgyűlése előtt, és a wikwemikong őslakos törzs (Wikwemikong First Nation) tagjaként már nyolcéves korában az ivóvízhez való hozzáférés jogáért küzdött. Ebben üknagynénje, Josephine Mandamin volt a példaképe, aki idén bekövetkezett haláláig a Nagy Tavak vizének védelméért harcolt. Az ő halálát követően Peltier vette át a szerepét mint vízügyi aktivista, ma már 40 őslakos közösséget képvisel hazájában.
„Senkinek sem lenne szabad amiatt aggódni, hogy az ivóvíz kellően tiszta-e, illetve, hogy lesz-e belőle elég – fogalmazott Peltier a tavalyi ENSZ közgyűlésen mondott beszédében. – Egyetlen gyereknek sem lenne szabad úgy felnőnie, hogy ne tudná, milyen a tiszta víz, vagy úgy, hogy ne tudná, milyen, amikor a csapból folyik az ivóvíz.”
Nyolcévesen már Obamával levelezett
Mari Copeny neve szintén kevéssé ismert Magyarországon, az Egyesült Államokban annál inkább: a még mindig csak 12 éves lány már valóságos veteránnak számít az ivóvízért folytatott harcban. Az USA-ban sokan csak Little Miss Flintként emlegetik, ő volt az ugyanis, akinek sikerült a világ figyelmét ráirányítania az ohiói Flintben zajló krízisre (a helyi ivóvíz ólomszennyezettsége több mint százezer embert érintett).
Mari Copeny az idei Shorty Awards díjkiosztóján (Fotó: Getty Images)
A 2014-ben kirobbant botrány idején Copeny még csak hétéves volt, egy évvel később azonban már Barack Obama volt amerikai elnöknek írt levelet, amelyben arra kérte az államfőt, hogy találkozzon vele és a közösség más tagjaival is. A találkozóra sor került, Copeny aktivizmusának hatására pedig azóta legalább százmillió dollár áramlott a térségbe a vízellátás gondjainak megoldását segítendő.
Mari Copeny nem pihen, sőt azóta új területeket hódított meg, amellett, hogy továbbra is a városi közösség ügyeinek képviselője és a környezetvédelem szószólója. 2016 óta pedig együttműködést kezdeményezett a Pack Your Back civil szervezettel, amely több mint 25 ezer nehéz sorsú gyereknek segít a szükségletei – iskolaszerek, könyvek, füzetek, vagy épp tiszta ivóvíz – kielégítésében.
„Nem, a bolygó megmentésére irányuló harcunk nem a mostani klímasztrájkkal együtt kezdődött, és nem is ma fog vége térni – írta Copeny a Twitter-oldalán, a Greta Thunberg által életre hívott klímatüntetések kapcsán. – Sokunk évek óta dolgozik azon, hogy megmentse a bolygót. Ne csak ma erősítsétek fel a hangunkat, hanem minden egyes nap, és támogassátok a megmentésünkre irányuló megoldásainkat.” Ezek elég erős szavak, főleg egy – akkor még – 11 éves kislánytól.
„Már évezredekkel ezelőtt éltek környezetvédők”
Ezt mondta a PBS hírcsatornának nyilatkozva a mindössze 17 éves Xiye Bastida, aki mexikói szülővárosában első kézből látta a súlyos szárazságot és a még nagyobb károkat okozó áradásokat, amelyek a klímaváltozás következményeként keserítik meg a környéken élők életét. Bastida részben ennek is köszönhetően négy évvel ezelőtt New Yorkba költözött, majd a Sandy hurrikán pusztítását látva úgy érezte, valamit tennie kell, azóta pedig igyekszik mindenkit a Föld megóvására felszólítani.
„Sokan azt mondják, hogy a klímamozgalmak pár évtizede indultak – mondta Bastida a PBS-nek. – Én azonban úgy látom, hogy a bennszülött emberek már évezredek óta igyekeznek megóvni a Földet. Vissza kell hoznunk ezt a gondolkodásmódot, és átitatni vele a mai társadalmat. Az ember nem azért él a bolygón, hogy átvegye az élet helyét, hanem hogy gondját viselje annak. Nem úgy kellene gondolkodnunk, hogy mi, emberek, hanem úgy, hogy mi, a bolygó.”
Bastida egyébként a klímatüntetéseket is szervező Fridays for Future egyik vezéralakja, aki Greta Thunberggel is gyakran dolgozik együtt. Gyakori felszólalója az amerikai városokban népszerű úgynevezett „town hall” nagygyűléseknek és a demonstrációknak is.
Iskolából az ENSZ-be
Az idén 16. születésnapját ünneplő Isra Hirsi édesanyja nem más, mint a Donald Trump elnök által előszeretettel támadott minnesotai képviselő, a szomáliai születésű Ilhan Omar, aki a tavalyi időközi választáson kerülhetett be az amerikai kongresszusba. Anyjához hasonlóan Isra Hirsi is régóta foglalkozik a társadalmi igazságtalanságok felszámolásával, nemrég pedig a klímavédelembe is belekóstolt.
Az akkor még csak 11 éves kislány a már említett flinti vízkrízisről szóló hírek láttán kezdett érdeklődni a környezetvédelem iránt, illetve akkor, amikor látta, hogy a lakóhelye környékén hatalmas kőolaj-vezetékek épülnek. Ezért csatlakozott az iskolájában működő egyik környezetvédő csoporthoz, később pedig megalapította a US Youth Climate Strike nevű szervezetet, amely a Greta Thunberg által életre hívott mozgalom amerikai szárnyának tekinthető.
Hirsi ma már a középiskolát végzi, emellett azonban bőven jut ideje az aktivizmusra: elsősorban olyan csoportok érdekeit képviseli, akik aránytalan hátrányokat szenvednek a klímaváltozás miatt. A közelmúltban ő is részt vett az ENSZ ifjúsági klímatalálkozóján.
„Nem kérünk a fosszilis tüzelőanyagokból!”
A felsorolásban eddig csak lányok szerepeltek, és bár a klímatünetéseken fiúk is felvonulnak, tény, hogy jóval kevesebb aktivistát találunk a soraikban, így Bruno Rodrigueznek feltétlenül helye van ebben a listában.
Bruno Rodriguez (j.) Greta Thunberg mellett a szeptemberi ENSZ-klímacsúcson (Fotó: Getty Images)
A 19 éves fiatalember először szülővárosában, Buenos Airesben kezdett aktivistáskodni: iskolai-egyetemi „kivonulásokat” szervezett, hogy így tiltakozzanak a kormányzat tétlensége, illetve a nagy cégek környezetszennyezése ellen.
„Mindenhonnan azt halljuk, hogy a mi generációnknak kell megküzdenie azokkal a problémákkal, amelyeket a jelenlegi vezetők idéztek elő – mondta az ifjúsági klímatalálkozón. – Nem fogjuk tétlenül várni, hogy ez a jövő megvalósuljon. Most van itt az idő, hogy magunk is vezérekké váljunk! Elég volt! Meg kell állítani a nagyvállalatok környezetszennyező bűncselekményeit. Nem kérünk a fosszilis tüzelőanyagokból!”
Ecuador esőerdejéből a klímaharcok élére
Az Amazonas-esőerdő ecuadori területéről származik listánk egyik legidősebb szereplője, a 24 éves Helena „Nina” Gualinga, aki nyolcéves kora óta küzd az őslakosok jogaiért, valamint a klímaváltozással kapcsolatos igazságtalanságok felszámolásáért. Célkeresztjében elsősorban a nagy olajvállalatok állnak, de szót emelt például a dél-amerikai esőerdőkben most is pusztító tüzek megfékezése és az erdőirtások megállítása ellen is. 18 éves korában már a sarayaku őslakosok ügyét képviselte az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon, ahol precedensértékű pert nyert az ecuadori kormányzat ellen, a kormányzat ugyanis az olajkoncessziók kiosztása során semmibe vette az őslakosok érdekeit.
Az őslakosok érdekeinek védelmével több milliárd hektárnyi területet mentünk meg a pusztítástól
– írta egy augusztusi Instagram-posztja alatt.
Helena Gualingát tavaly a WWF környezetvédő szervezet nemzetközi ifjúsági díjával tüntették ki munkásságáért.
Akinek az otthona most is süllyed
A 21 éves Tekanang az apró szigetországból, Tuvaluról származik, így számára a klímaváltozás nem valami absztrakt, a hírekben unalomig ismételgetett fogalom, hanem a szomorú hétköznapi valóság, a parányi szigetországban ugyanis kézzelfogható és szemmel látható az emelkedő tengerszint hatása. Akad olyan kisebb sziget, amely már teljesen eltűnt, míg több helyen a viharok és a hullámverés okoz korábban sosem látott problémákat.
Tekanang csak a hazáját szeretné megmenteni az elmerüléstől (Fotó: Insider)
„Nagyon szeretem a hazámat, és nem akarom, hogy eltűnjön” – mondta Tekanang az Insidernek nyilatkozva. A fiatalembert a szigetország korábbi miniszterelnöke, Enele Sopoaga inspirálta, amikor 2013-ban klímavédelmi akciótervet hirdetett meg az országban. Tekanang tisztában van vele, hogy ha tömegesen elhagynák a szigeteket, a világ más részein menekültként, bevándorlóként tekintenének rájuk. De ez nem is áll szándékában, ahogy mondja, honfitársai többségével együtt nem más országban szeretné megtalálni a boldogulást, hanem szülőföldjét szeretné megóvni attól, hogy az emelkedő tengerszint teljesen elpusztítsa.
„Ezekben az országokban mi vagyunk a jövő generációja – tette hozzá. – A gyerekeinkért, az unokáinkért, de jövőbeni önmagunkért is harcolunk.”
Nem beszél, cselekszik
Szintén 21 éves, és szintén egy szigetországból, Mauritiusról származik Veer Kumar Mattabadul, aki több mint négy éve foglalkozik környezetvédelemmel. A fiatalember számára a vizek tisztasága a legfontosabb, ezért folyamatosan olyan akciókat szervez, amelyek keretében – profi úszók és búvárok részvételével – megtisztítják a tengereket, folyókat, de a partokat is a szeméttől.
Mattabadul emellett országa nemzeti ifjúsági tanácsának is tagja, aki szerint korábban a hozzá hasonló fiatalokat nem vették komolyan, ma azonban már egyre többen vannak, így a hangjukat is egyre többen hallják meg.
