Fürödni fogunk a vakcinákban, avagy: milyen védőoltások várhatóak a jövőben?

Magyarországon jelenleg öt koronavírus elleni vakcinával oltják az embereket: a Moderna, illetve a Pfizer-BioNTech mRNS-alapú védőoltásaival, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca kutatói által kifejlesztett oltással, ami egy ún. nevezett vektorvakcina, és amit nemrég Vaxzevriára nevezték át. Hasonló elven működik a Szputnyik V vakcina, annyi a különbséggel, hogy az első és a második adagban más adenovírust tartalmaz, és ott van a Sinopharm vakcinája (BBIBP-CorV), aminek a hatóanyaga inaktivált, elölt vírus.

Vakcinaverseny

Mindeközben jönnek a hírek, hogy már idén tesztelhetik a szájon át szedhető koronavírus-vakcinát, és hogy Oroszországban bejegyezték a világ első, húsevő állatoknál is alkalmazható koronavírus elleni védőoltást.

A koronavírus elleni vakcinák palettája mindenképpen bővülni fog a közeljövőben. Több tucatnyi vakcina áll fejlesztés alatt

, és soha nincs késő, hiszen a világ számos pontján lassan vagy sehogy nem haladnak az oltással. Egyelőre azt sem tudjuk biztosan, hogy a már engedélyezett oltások pontosan meddig biztosítanak védelmet, hogy mennyire segítenek majd abban, hogy az újabb és és újabb mutációkkal felvegyük a harcot, és valószínűsíthető, hogy mint az influenza esetében, bizonyos időközönként újabb és újabb oltásra lesz szükség. Ennek az eshetőségére a járványüggyel és a fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek egy csoportja is figyelmeztetett, szerintük kevesebb mint egy év múlva alakulhat ki a koronavírus olyan mutációja, amely ellen nem lesznek hatásosak az első generációs védőoltások.

A világ egyébként nagyon gyorsan reagált a veszélyre, a védőoltások fejlesztése azonnal elkezdődött, amint 2020 januárjában sikerült azonosítani a vírust: 2020. április elején több mint 60 vakcinajelölt állt fejlesztés alatt; 3 ezek közül már a klinikai vizsgálatok szakaszában, további 60 pedig a preklinikai szakaszban járt, év végén pedig a világ több pontján is elindult az oltakozás.

Sokakban merült fel a kérdés, hogy sikerült ilyen gyorsan eljutni a célig. Egyrészt azért, mert már több mint 50 éve tanulmányozzák a koronavírusokat, így a kutatók elég sok információval rendelkeztek akkor, amikor a világjárvány kirobbant. Másrészt vészhelyzetben nyilván könnyebb megoldani a pénzügyi háttér előteremtését, az erőforrások átcsoportosítását, hiszen mindenki, aki teheti, azon dolgozik, hogy minél hamarabb meglegyen a megoldás. Ráadásul a technikai háttér is sokat fejlődött, most már komoly algoritmusok segítik a kutatók munkáját. Ami a legújabb technológián alapuló vakcinákat illeti, maga Karikó Katalin is többször hangoztatta, hogy régóta kutatják már, hogy lehet az mRNS-t alkalmazni a gyógyításban, és pár évvel ezelőtt Németországban például már tesztelték a mRNS-alapú influenza elleni oltást. Ráadásul ilyen védőoltások mellett szól az is, hogy gyorsabban legyárthatók, mint a hagyományosabb módon előállítható vakcinák, írja a Qubit.

A New York Times szerint jelenleg 86 vakcinánál zajlanak klinikai vizsgálatok (azaz már embereken is tesztelik őket), és 23 már el is jutott a tesztelés utolsó szakaszába, illetve legalább 77 oltásnál tartanak a preklinikai fázisnál. A Világegészségügyi Szervezet, vagyis a WHO tájékoztatója (ez innen letölthető) szerint is könnyen lehet hogy fürdeni fogunk vakcinákban, az ő közlésük szerint jelenleg 86 vakcina van a klinikai tesztelés valamelyik fázisában, 186 pedig a preklinikai szakaszban. Ahogyan a most elérhető vakcináknál, ezeknek a többségénél is két dózisra van szükség, és nagyjából 3-4 hétnek kell eltelnie a két adag beadása között. Azok közül, amelyek már a klinikai vizsgálatoknál tartanak, majdnem egy tucatnyi inaktivált vírust használnak, valamivel többen vannak a vektorvakcinák különböző típusai, és hasonló arányban vannak a legmodernebb technológiák, vagyis az mRNS-oltások.

Mi jöhet még: Janssen, CureVac

Magyarországon hamarosan egy hatodik készítmény is felkerül a listára, ez a Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen által fejlesztett védőoltás, ami március 11-én kapta meg az Európai Bizottság feltételes forgalomba hozatali engedélyét. Ebből 4 360 000 darabot kötött le a magyar kormány, és ha minden igaz, az április 11-ei héten már 28 800 adag meg is érkezik belőle, ez lesz a hatodik itthon elérhető szer.

Mit érdemes még róla tudni?

• Működésében hasonlít az AstraZeneca-, illetve a Szputynik V vakcinához, mivel ez is vektoralapú oltás, és az orosz készítmény egyik adagjához hasonlóan ez is humán adenovírus-vektort tartalmaz.
• Egydózisú vakcina, vagyis elvileg elég belőle egyetlen adagot is beadni ahhoz, hogy megfelelő immunválasz alakuljon ki a szervezetben.  
• Az Európai Gyógyszerügynökség közleményében 67 százalékos hatásosságról írt, vagyis ilyen mértékben tudja megelőzni az adott betegséget. Ez ugyan nem tűnik soknak, de a súlyos betegség kialakulása ellen 85 százalékban véd, míg a halálozás ellen 100 százalékos védelmet nyújt a klinikai vizsgálatok alapján. 14 nap alatt alakul ki a védettség.
• Krónikus betegeknek is lehet adni. Hogy kismamák kaphatják-e, arról egyelőre nincs információ.
• 2-8 °C-on kell tárolni, így három hónapig áll el, -20 °C fokon pedig akár két évig is.
• Egy adag ára egyes források szerint megközelítőleg 2700 forint.

A magyar kormány beszerzési listáján ott szerepel még a német fejlesztésű, szintén mRNS technológián alapuló CureVac vakina, amiből 500 000 darabra szerződtünk le.

• A CureVac tavaly decemberben indította el a 3. fázisú tesztelést, az Európai Unió pedig februárban kezdte a folyamatos felülvizsgálatot, és arra számítanak, hogy áprilisban, májusban kiderül, hogy az oltás biztonságos-e és hatékony-e.
• A német biotechnológiai cég a Bayer német gyógyszergyártó vállalattal együttműködésben készült vakcinájának két dózisát 28 nap eltéréssel kell beadni.
• A vakcinát három hónapig lehet eltartani +5 Celisus fokra hűtve, 24 óráig pedig szobahőmérsékleten. Vagyis nem kell majd mélyhűteni, mint a többi hasonló technológiát alkalmazó vakcinát.

CoviShield és CanSino – ennyi volt?

Hetekkel korábban felmerült, hogy két újabb keleti vakcinával bővül majd a kínálat, márciusban ugyanis bejelentették, további kínai és indiai gyártók termékeit is vizsgálja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, és két új vakcina, a CanSino és a CoviShield oltóanyagok válhatnak a közeljövőben elérhetővé hazánkban. Szijjártó Péter külügyminiszter azóta viszont kijelentette, egyelőre lekerült a napirendről a CanSino és a CoviShield megrendelése, ezekkel az oltóanyagokkal nem kell számolnunk a következő időszakban. „Akkor van értelme az Európai Unión kívüli forrásból újabb oltóanyagok beszerzésére, hogyha azok időben tudnak segítséget jelenteni. Én most úgy látom, hogy azok a törekvéseink, amelyek alapján még szerettük volna növelni a meglévő szerződéseken felül a keletről érkező vakcinák számát, most lekerülnek a napirendről, tekintve a kapacitások miatt vállalt szállítási határidőket” – indokolta meg a döntést.

Azért soha, ha ne mond, hogy soha alapon nézzük, hogy mit tud az indiai és a kínai versenyző:

A CoviShield az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinához hasonlít, hiszen nem más, mint az AstraZeneca védőoltásának licencalapú változata, amit az Indiai Szérum Intézet állít elő. A Covishield vakcinája eddig 31 országban kapta meg a helyi gyógyszerhatóság engedélyét, valamint rendelkezik a WHO engedélyével is.

• Hogy pontosan hány adagot kapunk majd belőle, nem tudni, erről egyelőre nincsenek nyilvános információk.
• A kanadai gyógyszerészeti hatóság (Health Canada) februárban adott ki veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt rá arra alapozva, hogy CoviShield és AstraZeneca szükséges mértékben hasonló.
• Ha mi is abból indulunk ki, hogy mik az AstraZeneca védőoltás paraméterei, akkor itthon valószínűleg adható lesz majd krónikus betegeknek, de várandós anyukáknak nem. 
• Kétdózisú vakcina, a két adagot várhatóan 84 nap különbséggel lehet majd megkapni, a teljes védettség a második adag utáni 15. nap körül alakulhat ki.

A kínai CanSino Biologics vállalat az ország Katonai Orvostudományi Akadémiáján, a Biológiai Intézettel együttműködve fejlesztette ki a Convideciát (vagy leánykori nevén AD5-nCOV). 2020 augusztusától kezdődően a CanSino számos országban, köztük Pakisztánban, Oroszországban, Mexikóban és Chilében megkezdte a 3. fázisú kísérleteket. Kína február 25-én jelentette be a CanSino vakcina általános használatának jóváhagyását, majd azt, hogy az oltóanyag inhalációs változatának klinikai vizsgálatait is engedélyezték.

• Hogy pontosan hány adagot kapunk majd belőle, nem tudni, erről egyelőre nincsenek nyilvános információk.
• A Convidecia egy dózisos, vírusvektor-alapú vakcina.
• Hatásossága 65,28% százalék, a súlyos betegségtől klinikai tesztek alapján 90,9 százalékban.
• Tárolás a hozzá hasonló vakcináknak megfelelően 2−8 Celsius fok között ajánlott.
• Április 1-jén a CanSino tudományos főtisztviselője azt mondta, hogy oltóanyagának hatékonysága idővel csökkenhet, és lehet, hogy  hat hónappal az első adag után egy emlékeztetőt kell használni, bár további klinikai vizsgálatokra van szükség.

Vacc up?

Ha kicsit szélesebbre tárjuk a kaput, akkor látszik, hogy világszerte más vakcinák is vannak, amiket bevetnek a koronavírus-járvánnyal szemben. A  Sinovac Biotech kínai magánvállalat kifejlesztett egy inaktivált vírust tartalmazó vakcinát CoronaVac néven. Ebből a védőoltásból két adagot kell beadni 14 vagy 21 nap különbséggel. A Brazíliában és Törökországban végzett kísérletek azt mutatták, hogy a hatásossága mérhető, véd a megbetegedés ellen, csak az eredmények igen eltérők voltak: Brazíliában ugyanis a hatásosság 50% volt, Törökországban pedig 91,25 százalék. A SinoVac szerint volt ekkora különbség, mert nem ugyanannyi időt telt el a két oltás között. Mindenesetre ezzel a vakcinával lett beoltva Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter, amikor országában CoronaVac-kal megkezdődött a tömeges oltás, illetve miután január 11-én megkapta az oltás sürgősségi engedélyét, két nappal később Indonézia elnöke is be lett oltva élő adásban. Természetesen a vakcina használatát engedélyezték Brazíliában és Kínában is, és a Sinovac legalább 11 országgal és régióval kötött megállapodást.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már meg is kezdte az amerikai Novavax gyógyszeripari vállalat koronavírus elleni, NVX-CoV2373 elnevezésű oltóanyagának felülvizsgálati eljárását. Ugyanolyan technológián alapszik mint, a Hepatitis-B-oltás. A széleskörű klinikai vizsgálatot több országra is kiterjesztették: az Egyesült Államokra, Mexikóra, Nagy-Britanniára, de tesztelnek Dél-Afrikában is, hogy kiderüljön, milyen hatékonyan véd az ott felbukkant új vírusvariáns ellen. A Novavax vakcinájából is két dózis szükséges a védettség megszerzéséhez, ezek beadása között 3 hétnek kell eltelnie. Az Egyesült Királyságban november 30-án befejeződött, harmadik fázisú klinikai vizsgálatok előzetes eredményei szerint a vakcina 89,3%-os hatásosságú. Hogy náluk mikor lehet majd vele oltani, egyelőre kérdéses, zajlottak a tárgyalások az Európai Unióval, de egyelőre ezek még nem zárultak le.

Január végén az Európai Bizottság bejelentette, hogy lezárta a tájékozódási célú megbeszéléseket a Valneva gyógyszeripari vállalattal összesen 60 millió adag oltóanyag megvásárlásáról. A francia Valneva egy hagyományos technológián alapuló vakcina kifejlesztésén dolgozik: jelenleg ez az egyetlen, európai klinikai vizsgálatokban tesztelt potenciális Covid-19 elleni készítmény, amely inaktivált vírust tartalmaz. A hírek szerint jól halad az oltóanyag klinikai tesztelése, áprilisban elindítaná a VLA2001 nevű vakcina tömeges tesztjét, és ha ez sikeres lesz, benyújtják az engedélykérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez.

Az indiai Orvostudományi Kutatási Tanács és az Országos Virológiai Intézet együttműködésében az indiai Bharat Biotech cég fejlesztette ki Covaxin vakcinát, amely szintén a koronavírus inaktivált formáján alapul. Január 3-án az indiai kormány megadta a Covaxin sürgősségi engedélyét, igaz, csak két hónappal később, március 3-án rukkoltak elő a harmadik fázis eredmények korai elemzését, ez alapján egyébként a Covaxin hatásossága 80,6 százalék. A veszélyhelyzeti alkalmazást eddig India mellett Iránban, Nepálban, Mauritiuson és Zimbabwéban kapta meg. Indiának a CoviShield és a Vaxin mellett hamarosan lesz egy harmadik vakcinája is, az ország egyik vezető gyógyszeripari cége, a Zydus Cadila év elején kezdte ZyCoV-D elnevezésű vakcinájának széleskörű klinikai tesztelését 30 ezer önkéntes bevonásával. Ez az oltóanyag is mRNS-alapú, és az előzetes információk szerint 3 dózis szükséges belőle a védettség kialakításához, amelyeket 4 hét eltéréssel kell befecskendezni a bőr alá. A tárolásáról egyelőre annyit lehet tudni, hogy szobahőmérsékleten három hónapig eláll, ami nagy előrelépés lehet a felhasználás és a szállítás/tárolás szempontjából. Az előrejelzések szerint valamikor májusban vagy júniusban kezdik majd el szélesebb körben használni.

És a sornak még nincs vége: az Anhui Zhifei Longcom kínai vállalat és a Kínai Orvostudományi Akadémia Orvostudományi Biológiai Intézete együttműködött egy oltás elkészítésében. A a vírus tüskefehérjéinek egyik alegységét tartalmazó, háromdózisú ZF2001 eddig két országban kapta meg a veszélyhelyzeti engedélyt: Kína és Üzbegisztán. Az orosz állami Szövetségi Virológiai és Biotechnológiai Kutatóintézet fejlesztése, az állítólag 100%-os hatásosságú EpiVacCorona. Vlagyimir Putyin 2020 októberében jelentette be, hogy megkapta a feltételes bejegyzést, így a Gamaleya Intézet Szputnyik V oltása után ez lett a második orosz vakcina, ami tulajdonképpen zöld utat kapott. A harmadik fázisú kísérlet mondjuk ezt követően, novemberben kezdődött. Jelenleg két országban oltanak vele: Oroszország és Türkmenisztán. Még februárban egyébként bejegyezték a Covid-19 ellen kifejlesztett harmadik hazai vakcinát, a Csumakov Intézet által kifejlesztett CoviVac inaktivált egész vírust tartalmazó oltást.

És még sokan mások

Ha minden igaz, Magyarországnak is lesz saját vakcinája majd, bár erre még több mint egy évet kell várnunk,

állítólag 2022 végére lesz koronavírus elleni magyar vakcina. 

A kormány döntése értelmében Nemzeti Oltóanyaggyárat, és kifejezetten a Covid elleni oltóanyag gyártására Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyárat hoznak létre, utóbbiban a Debreceni Egyetem (DE) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködésében fejlesztés alatt álló oltóanyagot gyártják majd.

És tényleg mindenki be akar szállni, nehéz is lenne mindenkit felsorolni, a teljesség igénye nélkül jöjjön azért néhány példa. Több koronavírus-vakcinát is fejlesztenek Iránban, nemrég Alekszandr Lukasenko belarusz elnök is elrendelte a koronavírus elleni „legjobb vakcina” kifejlesztését, természetesen lehető legrövidebb időn belül. Mindeközben felmerült, hogy közös oltóanyagot fejlesztene Izrael, Ausztria és Dánia. Mindeközben észak-koreai hackerek pedig próbálták ellopni a Pfizer-vakcina titkát. De a kazahok is igyekeznek, az egészségügyi tárca tervei szerint áprilisban lesz elérhető az országban kifejlesztett QazCovid-in nevű, koronavírus elleni vakcina, amely jelenleg a klinikai tesztelés harmadik fázisában tart.

Japán sem szeretne kimaradni a vakcinafejlesztésből: az AnGes biotechnológiai vállalat az Oszakai Egyetemmel és a japán Takara Bio vállalattal közösen kétdózisú mRNS-vakcinát gyártana, és állítólag sok mindenben lekörözi majd társait, a A két dózis beadása között 2 hétnek kell eltelnie, és remélhetőleg szobahőmérsékleten több mint egy évig eláll. Ahogyan az olaszok sem: a ReiThera biotechnológiai vállalat a fertőző betegségekre szakosodott Lazzaro Spallanzani Intézettel együttműködve szintén megkezdte koronavírus elleni vakcinájának (GRAd-COV2) széleskörű tesztelését. És Kuba is belehúzott: két védőoltással is kísérleteznek, a Finlay Intézet által kifejlesztett, Soberana széles körű klinikai tesztelést kiterjesztették Iránra és Venezuelára is, Havannában pedig 44 ezer önkéntest vontak be. Kuba 100 millió adag Soberana gyártását tervezi. A kubai Biotechnológiai Központ is tesztel: az Abdala vakcinát, ami José Martí 19. századi kubai költő kötetéről kapta a nevét. Az oltás a koronavírus tüskefehérjéjének egy részét, az úgynevezett receptorkötő fehérjét tartalmazza. A széleskörű tesztelés 48 ezer önkéntessel  március 18-án indult. A kanadai székhelyű Medicago biogyógyszergyártó vállalat pedig növényi alapú technológiát alkalmazva vágott bele a vakcinafejlesztéséhez, állítólag 2020 őszén már megállapodást kötöttek a kanadai kormánnyal: eszerint 76 millió adagot szállíthatnak majd a CoVLP elnevezésű oltóanyagból, ami két, 21 napos eltéréssel beadott dózisból áll, írja a HáziPatika.

Sajnos a vakcinagyártásba néha a legnagyobbak is belebuknak, a New York Times szerint eddig összesen négy kísérletnek lett vége idő előtt, 2021 januárjában jelentették be például, hogy a párizsi Pasteur Intézet abbahagyja a koronavírus elleni legfőbb vakcinájának a fejlesztését, miután az első klinikai tesztek eredményei nem feleltek meg az elvárásoknak. Egy másik neves francia cég is kellemetlen helyzetbe keveredett, a Sanofi és GlaxoSmithKline (GSK) saját vakcinájának engedélyezése egy laboratóriumi hiba miatt csupán 2021 utolsó negyedévében várható, amennyiben jól haladnak a vizsgálatok, Igaz, tett egy nagyon kedves gesztust, a Sanofi január 26-án bejelentette: besegít a Pfizer/BioNTech-nek, és több mint 100 millió adagot szállít le az ő vakcinájukból az EU-nak 2021 végéig.  

Fontos információk a Magyarországon is használt vakcinákról és azok mellékhatásairól:

• Vakcina kisokos: a Pfizer-BioNTech vakcinájának mellékhatásai
• Vakcina kisokos: ezek a Moderna vakcina mellékhatásai
• Vakcina kisokos: ezek az AstraZeneca vakcina mellékhatásai
• Vakcina kisokos: ezek a Szputnyik V vakcina mellékhatásai
• Vakcina kisokos: ezek a Sinopharm mellékhatásai