Három tény a gyermekvédelmi népszavazásról

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy Facebook-posztban hasonlította össze a kormány állításait és a tényeket az április harmadikai gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatban. Innentől őket idézzük:

ÁLLÍTÁS: Európában először mondhatunk közvetlenül véleményt a gyermekek védelméről

VALÓSÁG: Európában gyermekek védelmét érintő kérdésben népszavazást tartottak 2004-ben Írországban arról, hogy kapjanak-e állampolgárságot automatikusan azok a gyerekek, akik Írország területén születtek, de a szüleik nem voltak állampolgárok.  Az írek 2012-ben is tartottak egy gyermekvédelmi népszavazást a gyermekek jogainak alkotmányos megerősítéséről.  2015-ben Szlovákiában tartottak egy családvédelmi népszavazást arról, hogy családnak csak férfi és nő együttélését lehessen nevezni, azonos nemű párok ne fogadhassanak örökbe gyermeket, és iskolákban csak úgy lehessen szexuális felvilágosításról és eutanáziáról előadásokat tartani, ha ahhoz előzetesen a gyerekek és a szülők hozzájárultak.  A 2016-os brit EU referendum során szintén komoly téma volt, hogy a BREXIT hogyan érinti a gyermekek jövőjét, hiszen pl. a kapcsolattartás, gyermekfelügyelet, de az oktatás területén is jelentős változtatásokat hozott. Több kampányszlogen is a gyermekek érdekeivel és jogaik védelmével érvelt a népszavazáskor az EU-ban maradás mellett. Romániában 2018-ban a család fogalmáról tartottak népszavazást, ami szűkítette volna azt olyan módon, hogy az egyszülős, a többgenerációs, a házasság nélkül együtt élők, meg az azonos nemű párok sem számítottak volna családnak.  Svájcban 2021-ben tartottak sikeres népszavazást arról, hogy azonos nemű párok is fogadhassanak örökbe gyermeket.

A magyar népszavazás nem példa és előzmény nélküli. Az elmúlt 15 évből bemutatott népszavazásokon túl több olyan kezdeményezés is volt korábban (pl. Írországban a szavazati jog korhatárának 16 évre szállításáról), amiről végül nem tartottak voksolást. De világszerte is látunk még példákat gyermekek védelmét érintő népszavazásokra. Például a testi fenyítés tilalmának kérdésében.

ÁLLÍTÁS: Európában szülői hozzájárulás nélkül változtathatnak nemet a kiskorúak

VALÓSÁG: Jelenleg nincs olyan jogszabály hatályban Európa egyetlen országában sem, ami nemváltó műtétek elvégzését tenné lehetővé 18 éven aluli gyermekek számára. A gyermekjogi szempontokkal ez a jelenlegi szabályozás teljesen összhangban van. A Gyermekjogi Egyezmény a gyermekek hátrányos megkülönböztetését írja elő – nem kezdeményezi, nem emeli ki és nem támogatja, hogy 18 éven aluliak nemátalakító műtéteken vegyenek részt.

ÁLLÍTÁS: Megnőtt azoknak a kisgyerekeknek a száma, akik nemet akarnak változtatni

VALÓSÁG: Az elmúlt 10 évben megemelkedett azoknak a kamaszoknak (nem óvodáskorú kisgyerekeknek) a száma, akik nemi diszfória miatt kértek segítséget. Azok a gyerekek, akik nem érzik komfortosan magukat a bőrükben, nagyon fontos, hogy segítséget kapjanak – ennek révén érthetik meg, hogy érzéseik mögött milyen okok húzódhatnak. Gyermekjogi szempontból nem támogatható, és nem fogadható el, ha valaki egy gyereket rá akar beszélni arra, vagy meg akar győzni arról, hogy neki nemátalakító műtétre van szüksége. A segítő szakmai protokolloknak megfelelően a gyermek érzéseinek elfogadása fontos (ami nem jelent automatikusan egyetértést, és főleg nem jelent bármilyen rábeszélő magatartást).