12 évvel ezelőtt egy este Lynley Hood, az új-zélandi Dunedinben élő író éppen olvasott, amikor a bal szemén hirtelen homályos látást tapasztalt. A fáradtságra fogta a dolgot, lefeküdt aludni, de másnap reggelre a homályos látás nem múlt el. Hamarosan a glaukóma egy meglehetősen ritka formáját diagnosztizálták nála, és az orvos közölte vele, hogy az állapota valószínűleg soha nem fog javulni, legfeljebb a rosszabbodását lehet lassítani. Az asszony végül fokozatosan megvakult, nem tudott többé olvasni és írni sem.
2020-ban aztán az asszony elesett, és eltörte a medencéjét, innentől kezdve pedig súlyos hátfájdalmakkal kellett együtt élnie. Emiatt kapott lehetőséget, hogy részt vegyen az Otagói Egyetem krónikus fájdalom kezelésére irányuló kutatási projektjében.
Lynley Hood (Fotó: Profimedia)
A kutatás résztvevői elektromos stimulációs kezeléseket kaptak. Két csoportra osztották őket: míg az egyik csoport az agyat érő elektromos stimulációt kapott, addig a placebocsoport csak a fejbőr szintjén kapott felületes stimulációt.
A 80 éves Lynley Hood a placebocsoportba tartozott, de négy hét elektromos stimuláció után a 80 éves nő látása közel 100 százalékban visszatért. Még a szemészorvosa nem akarta elhinni a történteket.
„A csoda nem egy olyan szó, amit a tudományban gyakran használunk, de ez valóban egy véletlen csoda. Nem ez volt a tervezett eredmény, de látni, hogy a kutatásom valóban hatással van az emberekre, valóban csoda” – nyilatkozta a projekt társvezetője, Dr. Divya Adhia az Otago Daily Times-nak.
Senki sem tudja pontosan, hogy az elektromos stimuláció hogyan hozta vissza az asszony látását, de Dr. Adhia és csapata mindenképpen ki akarja deríteni.
