Ezért annyira veszélyesek a Ted Bundy féle, sármos, értelmiségi ragadozók

A mexikói Ted Bundyként írnak arról az amerikai férfiról, akit legalább három nő meggyilkolásával hozták kapcsolatba Tijuanában.

Bryant Rivera egy népszerű tijuanai sztriptízbárban találkozott a fiatal nőkkel, akik táncosnőként dolgoztak. Az egyik lánnyal lényegében együtt járt, egy másikat Valentin-napi randira vitte, míg a  harmadiknak fizetett, hogy kísérje el egy szállodába.

Aztán brutálisan meggyilkolta őket.

Iván Carpio Sánchez, Baja California államügyésze Ted Bundyhoz, az Egyesült Államok történetének egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosához hasonlította. 

Ted Bundy esete nem feltétlenül azért rázta meg az amerikai közvéleményt és lett világhírű, mert sorozatos gyilkosságokat követett el, sokkal inkább azért, mert személyisége, külső jegyei nem egyeztek a sztereotípiákkal: nem egy „rosszarcú”, kellemetlen ember volt, hanem egy kedves, sőt, kifejezetten jóképű, egyetemet végzett, átlagos, fehér férfi. 

Bryant Rivera és áldozatai (Fotó: nlc illusztráció)

Bundy legfélelmetesebb tulajdonsága pont az átlagosságában rejlett, hiszen mindenkit elborzaszt és megrémiszt a gondolat, hogy egy jól öltözött, művelt, kedves, visszahúzódó alak is veszélyes lehet ránk, vagy a szeretteinkre nézve. 

Pedig a legnagyobb ragadozók, a legveszélyesebb, időzített bombák simán lehetnek nagy tiszteletben álló, mások által kedvelt, karizmatikus, sármos férfiak. Gondoljunk csak a „lúgos orvosként” elhíresült Bene Krisztiánra, a Budai Irgalmasrendi Kórház volt igazgatójára, aki még 2013-ban támadta meg otthonában maró lúggal volt barátnőjét, Renner Erikát. A férfi majdnem megúszta a tettét, kizárólag Renner Erika kitartásának köszönhető, hogy végül nem így lett.

Sajnos aktuális, idevágó példát is találunk, hiszen napok óta köröznek egy férfit, Türk Róbertet, aki megölte a 27 éves barátnőjét, akivel pár hónapja alkottak egy párt.

Ahogy megannyi halott nő és gyermek gyilkosáról is mondtak már hasonlókat a szomszédok, ismerősök, kollégák.

Mint M. Ferencről, aki vascsővel ütötte agyon gyermekeit, majd öngyilkos lett. Az ismerősök a gyilkost dolgos mérnöknek ismerték, állítólag soha nem hallottak tőle hangos szót. Vitte a gyerekeket húsvétkor locsolni, a barátokkal összejártak. Jó kedélyű, kellemes embernek tartották.

– állították Chris Wattsról, aki egy szempillantás alatt kiirtotta a teljes családját. A sármos férfit környezete remek férjnek és apának ismerte. Aztán a mások szerint példaértékű életet élő férfi egy nap megölte a terhes feleségét, Shannannt. A szobába besétáló nagyobbik lányának azt mondta, hogy az  anyja beteg, de közben eldöntötte, a gyerekeket is meg kell ölnie. A lányaival együtt elvitte Shanann holttestét az olajmezőre, a kicsiket pedig ott, helyben ölte meg –  egy takaróval megfojtotta őket.

Christopher Watts a bíróságon és családja (j), akikkel saját kezűleg végzett (Fotó: RJ Sangosti – Pool/Getty Images)

Amerikai rémálom: a „mintaapa”, aki egy nap megunta a családját, ezért végzett feleségével és két kislányával

A sort hosszan lehetne folytatni; se szeri, se száma azoknak a gyilkosságoknak, amikor a környezet által kedvesnek leírt férfiak meggyilkolják a partnerüket, gyerekeiket. Csakhogy ezekről az emberekről általában kiderül, hogy nem voltak annyira makulátlanok, mint amennyire az a kirakatból látszott: a közelebbi családtagok, barátok, egy-egy gyilkosság után rendszerint beszélni kezdenek arról, hogy a külcsín alatt nem csak jóravalóság rejlett.

Türk Róbertről például, aki után hajtóvadászatot indított a rendőrség, a feltételezett elkövető egyik volt barátnőjének ismerőse nem látta annyira jámbornak a férfit.

„Azt ugyan mi sem gondoltuk, hogy egy lehetséges gyilkos keveredett a társaságunkba, de őszintén megmondom, Róbert sosem volt a szívünk csücske. A baráti körünket csak bomlasztotta a szűnni nem akaró furcsaságaival. Róbert ijesztően féltékeny volt, és szinte a barátnője minden percét ő szerette volna beosztani. Úgy bánt a szerelmével, mint a saját tulajdonával. Tudni kell, hogy a barátnőm jóban maradt az egyik volt párjával, aki a szakításuk ellenére is összejárt velünk. Róbert őt nem volt hajlandó megtűrni a közelünkben” – emlékezett vissza az informátor a Metropolnak.

Milyen ember az ilyen?

Lundy Bancroft Mi jár a bántalmazó fejében? című könyvében arról ír, hogy egyes bántalmazók milyen közös jellemzőket mutatnak. Bancroft igazságügyi szakértő és bírósági esetelemző ezernél is több abuzív férfivel dolgozott együtt, és írásában számos tévhitet próbál eloszlatni. Leírja például, hogy a jól szituált elkövetők bárkit és bármilyen helyzetben képesek manipulálni, ezek a férfiak gyakran keltik a „rendes ember” benyomását. Azt gondolhatnánk, hogy „kettős személyiséggel” rendelkeznek, de a szakértő szerint ez nem igaz. A manipuláció része, hogy a kapcsolat elején megpróbálják magukat a nő, később az ismerősök és a rokonok előtt kedvező színben feltüntetni. Ezt a taktikát az igazságszolgáltatás elé kerülve is igyekeznek folytatni: jellemzően nyugodtak, magabiztosak, kompromisszumkészek.

Bene Krisztián például az ellene indult eljárás során ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a bíróság tette őt közellenséggé, szükség volt valakire, akit elítélhetnek. A darnózseli hentes − aki nagy valószínűséggel megölte a feleségét − szintén úgy gondolja, hogy csak „lejárató kampány” indult ellene. Ted Bundy pedig annyira magabiztos volt, hogy eleinte saját magát akarta képviselni a tárgyalásokon. Ez is rímel Bancroft leírására, miszerint az elkövetők gyakori közös jellemzője, hogy azt gondolják magukról, mások felett állnak, különlegesek, és kibújhatnak a szabályok, a következmények alól.

A felesége megölésével és feldarabolásával vádolt darnózseli hentes, N. János hallgatja az ítéletet büntetőperének tárgyalásán, az ügyben másodfokon eljáró Győri Ítélőtáblán 2019. október 29-én. A táblabíróság hét év börtönbüntetésre ítélte a testi sértés bűntettében bűnösnek talált férfit (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Bancroft egyik legfontosabb meglátása, hogy az érintett férfiak nem képesek vagy nem akarnak empatizálni a partnerükkel, gyerekeikkel, és a viselkedésük a tévhitekkel ellentétben nem a véletlenen vagy a kontroll váratlan elvesztésén múlik. Többségében tudatosan cselekszenek, még akkor is, ha a mögöttes gondolkodásmódnak nem feltétlenül vannak tudatában.

Hogyan vehetem észre, ha veszélyben vagyok?

Az ilyen típusú elkövetők felismerése, pont amiatt, hogy nagyon jól tudnak manipulálni, színészkedni, rendkívül nehéz, pláne egy romantikus kapcsolat elején, amikor ez ember hajlamos jó tulajdonságokkal felruházni azt az embert, aki megtetszett neki. A párkapcsolati erőszakban ráadásul bántalmazás csak azután kezdődik el, hogy az elkövető érzelmileg behálózta az áldozatát, és lényegében az uralma alá vonta. Ki kezdene el járni egy olyannal, aki az első pillanattól kezdve verbális pofonokkal indít vagy azt mutatja, agresszív, erőszakos ember?

A négy fal között aztán egy idő után (ezek lehetnek rövid hónapok is) félrecsúszik az álarc és kezdetét veszi a verbális, érzelmi és fizikai erőszak. Az áldozatok ekkorra nehéz helyzetbe kerülnek a környezetük előtt, hiszen, ha az elkövetők jó munkát végeztek (márpedig ezt nem bízzák a véletlenre), akkor ők is a tenyeréből esznek, így gyakori, hogy nem veszik komolyan az áldozat segítségkérését. Ha a környezetben mégis van olyan, aki átlát a bántalmazón, arra is van egy jól bevált módszerük, nagy erőket fordítanak az áldozat leválasztására, elszigetelésére, és rendszerint ezzel is célt érnek. 

Kívülállóként könnyen gondolhatja az ember, hogy „Ugyan, ezeket a jeleket simán ki lehet szúrni, csak tovább kell lépni”. Ám mielőtt automatikus áldozathibáztatásba kezdenénk, ne felejtsük el, hogy ezek a kapcsolatok rendkívül erős szerelembombázással kezdődnek, kedves gesztusokkal, a személyiség tükrözésével, és rendszerint olyan nőket találnak maguknak, akiknél kevésbé működnek a védelmi szenzorok, vagy éppen olyan élethelyzetben, pszichés állapotban vannak, amikor nagyon vágynak az érzelmi kapcsolódásra, és könnyebben manipulálhatók.

Légy hálás, ha téged elkerült egy abuzív kapcsolat, vagy azok közé tartozol, akik egy vagy több rossz tapasztalat után elmondhatják magukról, hogy már tudják, milyen jelekre kell odafigyelni egy ismerkedés kezdetén, hiszen vannak köztünk olyanok, akik kevésbé szerencsések, és belehalnak egy ilyen tapasztalatszerzésbe.

Via: 1,2,3, 4