Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, egyetemi docens, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának tagja volt. 1969-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályában, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1983-tól húsz évig volt a Katona József Színház, később hat évig ismét a Nemzeti Színház tagja. 1992-től tizenöt évig oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A kilencvenes években a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. A nagy sikerű Budapest Orfeum című zenés darab szellemi atyja. Számos előadást rendezett, köztük Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Shakespeare darabokat. 2011 óta játszott az Orlai Produkció előadásaiban. 2023-ban a Nemzet Színésze lett. Ő volt Benedek Miklós, aki ma örökre lehunyta a szemét.
Közel 150 szerepet játszott el, emellett majdnem 40 darabot rendezett. Maradok tisztelettel, Benedek Miklós címmel márciusban jelenik meg az a kötet, amelyben a színész az élete és pályafutása fontos történéseit összegezte. A debütálást már nem élhette meg.
„Mesélek a szüleim válásáról, hogy én anyámnál maradtam, pedig apámnál szerettem volna, a kisöcsémről, az amatőr korszakomról, a Ki mit tud?-ról, a főiskolai évekről, a Nemzeti Színházról, a Katonáról, közte a tévéjátékokról, más színházban történt szereplésekről, a visszatérésről a Nemzetibe, Prospero szerepéről. Beszélek apámról, az ő öngyilkosságáról, annak hatásáról rám, és az olimpiai bajnok vízilabdázó Tibor fiam haláláról. A betegségem is benne van” – mondta a könyvről a Nemzeti Magazinnak. Az interjúban egyébként szó esik még arról is, hogy a főiskola után, 1969-től 14 évet töltött a Nemzetiben, 2003-tól még hatot, tehát összesen húszat.
„Nagyon sokat tanultam a Nemzetiben. Akkor még éltek olyan nagyágyúk, mint Major Tamás, Kállai Ferenc, Őze Lajos, Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, Agárdy Gábor, Makláry Zoltán. Harmadéves koromban kerültem a Nemzetibe, ahol több darabban statisztáltam. Egy évvel később Both Béla leszerződtetett. Kezdetben remek szerepeket kaptam, aztán volt egy nagy űr. Írtunk egy könyvet Vajda Katival, jövő tavasszal jelenik meg, abban minden benne van. Részletesen mesélek a két Nemzeti Színházról – a Hevesi tériről és a mairól –, a Katona József Színházról, filmekről, tévéjátékokról. Azt is elmondom a könyvben, hogy többször eljöhettem volna a Nemzetiből, Zsámbéki vidékre hívott, Várkonyi Zoltán pedig a Vígszínházba, ahova nekem mennem kellett volna. Az volt az én igazi terepem, de azt szépen kihagytam. Nagy sikereim voltak ott vendégként, a Nórát százszor adtuk elő Eszenyi Enikővel és Hegedűs D. Gézával. Én voltam Rank doktor. Azt borzasztóan szerettem. 1200 ember nézte esténként” – mesélte a legendás művész. Két hónappal ezelőtt Benedek Miklós kimondta: fél a haláltól.
Benedek Miklós (Fotó: Rozmanitz Gábor)
A fia elvesztését sosem dolgozta fel
Benedek Tibor 2020. június 18-án hagyott itt minket. „Dühös vagyok arra, hogy ezt a betegséget egyszerűen nem lehet gyógyítani. (…) És hogy fiatalembereknek kell… Szóval nem szeretnék beszélni erről” – mondta Benedek Miklós a Palikék Világa by Manna adásában. A színész korábban is beszélt arról, hogy a fájdalma a történtek óta nem enyhült, és valószínűleg sosem fog, ám van valami, amibe kapaszkodhat. „Mert ő él, itt van, velünk van. (…) Főleg, hogy a két utód itt van” – vallotta be akkor a színművész, utalva az unokáira.
Íme pár fotó Benedek Miklós életéből
Az apasághoz való viszonyáról Veiszer Alindának azt nyilatkozta, hogy rossz és önző apának tartja magát, ellentétben fiával, Tiborral, aki sokkal jobban össze tudta egyeztetni a szakmáját a magánéletével. „Rossz apa voltam, nagyon rossz. Önző, rossz apa voltam, és nagyon csélcsap. Jó, hát szerettem, de közel nem voltam olyan apa, mint a Tibor. Ő csúcsapa volt. Ő mindig jelen volt. Még azt is mondhatnám, hogy ő sokkal jobban egyeztette össze a szakmát a magánélettel. Én sose tudtam, mindig úgy éreztem, hogy többet adok a szakmának, mint a családnak, a feleségemnek vagy a gyerekeknek.”
Nyugodjon békében!
