Joós István: ,,a nő munkája a férfi"

Nők Lapja Cafe
Létrehozva: 2013. december 26. 08:49
Mi a nő igazi feladata, és mi a férfié? Hogyan lehetnének boldogabbak a párok, és hogyan kerülhetnének végre helyükre a szerepek? Joós István tanácsadónak, a Nyitott Akadémia előadójának véleménye elsőre provokatív és megosztó. Próbáltuk megfogni, nem volt egyszerű...

Nők Lapja Café: A nő munkája a férfi?
264 hozzászólás
  1. 2016. március 6. 06:58264.
    A Férfi munkája a Nő?

    Milyen az Igazi Férfi? Hogyan kerülhetnek helyükre a Férfiak? Zöldfűszál szakértőnk, a Bigott Akadémia papnője erről is beszélt nekünk. Nézetei felborzolhatják a kedélyeket, de mivel ő egy csinos, helyes nő, elnézzük neki.

    TollamPapírom: Úgy látom, hogy válságban vannak a párkapcsolatok, a Férfiak elvesztették önmagukat. Mi lehet ennek az oka?

    Zöldfűszál: Szegény férfiak csak vergődnek, fociról, gyors autókról, karrierről álmodoznak, de én látom, hogy nem boldogok. Miért? Mert nekik nem adatott meg, hogy életet adjanak! Bizony, az Ősi Tabu, amire már Sigmund Freud is ráérzett, de - férfi lévén - személyisége megroppant az igazság súlya alatt, és az elméleteiben teljesen kifordította azt, és így terjedt tovább tévesen a modernitás során. Az Igazság azonban mindig napvilágra kerül. Igen! A férfi szülni akar, életet akar adni a testéből, de nem tud, nem képes rá! Ez hát a szörnyű teher, amit minden férfinak cipelnie kell, évezredek hosszú során át. Az életadásra való képtelenség miatti pótcselekvések miatt sosem lehet boldog a férfi, és így a Nő sem. Vissza kell térni az ősi rendhez, ahol a férfi a szülő nő támasza, alázatos, odaadó segítője volt. Aki - bár a nőhöz képest másodrendű a szerepe az Életadás csodákkal teli folyamatában - mégis csodálatos lény. A férfiaknak bele kell törődniük ebbe a szerepbe, csak egy nő mellett, apaként teljesedhet ki az életük! Én ezt látom.

    TollamPapírom: Akkor ez az ügy (a szülés, és persze a menstruáció is) a férfi ügye is, csak ő a nőn keresztül szolgálja ezt az ügyet? És ugye nem azt mondod, hogy a férfi a nő alatt helyezkedik el a hierarchiában?

    Zöldfűszál: Igen, csak a nőn keresztül szolgálhatja, hiszen pusztán egyetlen, apró sejtet tesz hozzá az Életadáshoz. Hierarchiáról beszélhetünk, valóban, és sajnos ezt végre be kell látniuk a férfiaknak: nekik csupán a segítő szerep jut. De ez egy nagyon fontos szerep, nélküle a nőnek sokkal nehezebb dolga lenne. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy bár a férfiakat csupán a kétivarú szaporodás, és ezáltal a genetikai változatosság biztosítása miatt hozta létre az evolúció, spirituális síkon igazi Társsá dicsőülhetnek, ha okosan és alázatosan kísérik a nőt az életadás, és így az alkotás, a teremtés útján. És még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a férfiak fantasztikus lények, sok örömet okoznak nekünk, nőknek.

    TollamPapírom: Mit tegyen az a férfi, aki él-hal a munkájáért? Elképzelem, bár tudom, nem szabadna, de mégis elképzelem, természetesen csak feltételezem, hogy a férfi egyik nap megunja ezt a szerepet, és azt mondja a Nőnek, hogy drágám, én....

    Zöldfűszál: Megunhatja, de nagy árat kell fizetnie érte: a boldogsága a tét. Tágabb értelemben pedig a Születés ősi misztériuma. Ez nem játék. A teremtés rendje régóta felborult, ma ennek a végnapjait éljük. A vég előszele ölt testet a pornográf videoklipekben, Berlusconi unga-bunga partijaiban, és a Forma-1-ben. Ez így nem mehet tovább! A férfiaknak le kell tenniük az életadási képtelenség feletti frusztrációjukat, és el kell foglalniuk helyüket a Nő trónusa mellett.

    TollamPapírom: De nehéz téged megfogni, bár ha meglehetne, nem is készítenék veled interjút. Reméljük, hogy a férfiak nem kérik ki maguknak, ha meg mégis, akkor majd megértik, hogy ez van, és akkor ez majd elkezd bennük munkálkodni. Én legalábbis ezt látom.
  2. 2014. szeptember 2. 17:58263.
    Ott a pont.
    előzmény:
    vérmatska (259)
    2014-01-09  22:36
  3. 2014. szeptember 2. 17:50262.
    Vár az iszlám sariah világa...ott tartanak maguknak a nők elég "kisfiút" maguk körül (beleértve a férjüket)...sztem ha ennyire "árnyalt és sokszínű" maradt volna a közgondolkodás még mindig lenne fekete és női rabszolgaság. Persze, a nárcisztikus matéria függő férfiak körül forogjon az élet..mindig legyen egy anyuka karakter szegények közelébe, hát asszem ez nem egy új "találmány", kit néztek idiótának?
  4. bri
    bri
    2014. január 23. 18:13261.
    Abszolút ezt az értékrendet osztottam én is a kapcsolataimban.Teljes bizalommal,támogatással,szívvel-lélekkel.Első körben a kedves párom sikereit és a szőlő aratását a haverjaival osztotta meg,jellem hiba volt talán tőle.A következő úriember pedig az összes bizalmammal és erőfeszítésemmel együtt lehúzott a maga "vesztes" szintjére,anyagi és lelki veszteségeket könyvelhettem el,mert biztattam,támogattam,hittem az álmaiban.Komolyra fordítva a szót és a múltat hátrahagyva,a mai világban elsődleges szerepet kapott az önmegvalósítás,a saját énünk megismerése.Ezt segíti elő ez a munkaközpontú világ,mely első körben egy szépen előkészített manipulációval indult,egyszerűen rákényszerítették a nőket a munkavállalásra,a fogyasztói társadalom táplálására,stb.Most ezt a jelent éljük,viszont ez a táptalaj fogja megadni az új rend születését,melyben első körben mindenki ráébred mi is a valódi érték és kilép önszántából ebből a mókuskerékből.Addig is ne várjunk nagy párkapcsolati csodákat,illetve ha figyelmesek vagyunk,látható,hogy minden folyamatosan változik a régi rendszerek érvényüket vesztik,nyitottnak kell maradni.Ha megtörténik a szellemi megvilágosodás egy bizonyos szinten mindenkinél,kialakul egy új rend,mely már más minőségre épül.Úgy gondolom a mai világban a szellemileg érett emberek,akik már látnak képesek a leírtakban szereplő tudatos kapcsolat vállalására,a többiek pedig mindaddig vonzzák a hasonlót,amíg saját magukat meg nem tisztelik a minőségi élettel,az egészséggel.
  5. 2014. január 9. 22:38260.

    Egy példa arra, hogy másképp is lehet működtetni a dolgokat, úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Nem az "apa pénzt keres, anya otthon gyereket nevel" az egyetlen járható út.

    http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/01/05/apak-kovetelik-a- csaladbarat-munkavegzest/

  6. 2014. január 9. 22:36259.

    "Kimerülnek, stresszesek, ingerlékenyek, depressziósak. Egyedül küzdenek, és már nem marad erejük a családra, amire sejtszinten minden egészséges nő vágyik."

     

    Én pl. nem vagyok stresszes. Élvezem a munkámat, és azt, hogy nem függök anyagilag senkitől. Akkor lennék depressziós, ha le kellene mondanom a szellemi kihívásról, arról, hogy azzal foglalkozzam, ami érdekel, és ha függésbe kerülnék.

    Ezzel mit kezd az "isteni rend"?

     

    "A nő fogadja el, hogy ő Nő, akinek az a szerepe, hogy melegítse a család szívét, a férfi pedig azt, hogy ő Férfi, és tisztességgel gondoskodjon szeretteiről."

     

    Ha az "isteni rend" ez volna, "Isten" (vagy a természet, a Repülő Spagettiszörny etc.) a nő szellemi kvalitásait eleve limitálta volna. 

    Csakhogy nem tette - vannak kiváló intellektussal bíró nők, vagy simán "csak" értelmesek, akikre léleknyomorító hatással bír a szellemi kihívások hiánya.

     

    Bocsánat a kissé paprikás válaszért, de már megint helyettem akarja eldönteni valaki, hogy szeretem-e a tökfőzeléket.

    előzmény:
    OláhMária (249)
    2014-01-09  12:12
  7. 2014. január 9. 22:26258.
    előzmény:
    zöldgekkó (257)
    2014-01-09  22:19
  8. 2014. január 9. 22:19257.
    Ott kezdeném hogy egy kapcsolat alapja a tisztelet. Tisztelni kell a párodat mindenben, minden részletében akkor is ha ez eltér egy bizonyos dogmától, tisztelni azt ha nőként undorodik a sütéstől vagy a kocsiszerelés, vagy a művégtagok tervezése az élete egyik értelme. Egy olyan férfi akinek eszébe jut elvárni a feleségétől hogy ezeknek ellentmondjon az nem nevezhető férfinek. Egy igazi, erős férfi képes leküzdeni a rá aggatott dogmákat, és képes esetleg fakanalat fogni hogy segítsek a párjának a napi sütögetésben ha tudja hogy az neki rendszeres lelki degradációt okoz esetleg, vagy ha nem is éppen a sütésben hanem bármi másban. Az álmait elvenni senkitől nem szabad, egy álmaitól megfosztott ember nem lesz boldog, a többségnek, a nőknek is, szükségük van rá hogy küzdjenek dolgokért, egy egészséges embernek meg viszont kell hogy legyenek álmai, egy álmok nélküli nőt nem szabad feleségül venni. Ha egy kapcsolatban mindketten dolgoznak a saját terveiken, nem lesz széthúzás ha odafigyelnek egymásra, a kölcsönös megértés kulcsa a dolognak, hogy nem csak saját magaddal törődsz, igenis lehetséges ez. Egy erős férfi képes rá hogy ne a könnyebbik utat választva a nőt kihasználva csak a sajátjával törődjön, hanem igenis képes mellette a nő álmaiért is küzdeni, és egy igazi nő is képes erre viszont. Minden ott kezdődik ha vállvetve harcolunk kölcsönösen egymás álmaiért. Egy erős férfi nem követeli meg a nőtől a hódolatát, engedi beleszólni egyenlő mértékben a pénzügyekbe és minden másba is, mert nem az uralkodással próbálja kompenzálni a gyengeségét és a gyávaságát. Egy harmónikus és stabil személyiségekkel rendelkező ember nem alacsonyít le másokat, és nem függ a párjától. Nem szabad függni a másiktól, sem lelkileg sem másban, csak két egész ember tud kiegyensúlyozottan együtt lenni, anélkül hogy szükség lenne bármelyik fél önfeladására, csak is önmagukban is boldog emberek lesznek együtt is boldogok.
  9. 2014. január 9. 15:12256.
    Na mégegyszer:). Szóval a cikket a a www.hetkoznapimennyorszag.hu Női Tárhely rovat elején tudjátok elérni. Valamiért nem másolódik ide rendesen a link:
    http://www.hetkoznapimennyorszag.hu/a-no-munkaja-noi-szemm el
  10. 2014. január 9. 15:08255.
    Sziasztok!
    újraküldöm a linket, mert az előbb valamiért rosszul másoltam be...

    Engem megihletett a cikk egy válaszcikk írására, A NŐ "munkája", szemmel címen, A Hétköznapi mennyország honlapján tettem közzé. Itt tudjátok elolvasni. Kíváncsi vagyok a véleményetekre!
    http://www.hetkoznapimennyorszag.hu/a-no-mu nkaja-noi-szemmel
  11. 2014. január 9. 15:01254.
    Sziasztok! Engem megihletett a cikk egy válaszcikk írására, A NŐ "munkája", szemmel címen, A Hétköznapi mennyország honlapján tettem közzé. Itt tudjátok elolvasni. Kíváncsi vagyok a véleményetekre!
    http://www.hetkoznapimennyorszag.hu/a-no-munkaja-noi-szemm el
  12. 2014. január 9. 13:09253.

    Egy picit feleselek: egyaltalan nem biztos, amit utoljara nyilatkoztatal ki. De, igen, lehet egy jobb modu ferfi agressziv, amikor is a volt mernok ferjem nyiltan a szemembe vagta, hogy mostmar ugyis azt csinal, amit akar, mert hazasok vagyunk. Nem hinnem, hogy egyedul van ezzel a velemennyel.

    Masik pedig az, hogy valami nagyon nem stimmel. Nem. A megoldas nem a hatrafele menes, ugyanis a ferfiaknak ma mar abszolute semmi eszkozuk nincs, hogy a noket viszakenyszeritsek, hogy barmire is kenyszeritsek. Azokrol a nokrol szo se legyen, akik onkent es dalolva valasztjak, valasztottak a fozofazekat, vagy szebben mondva a meleg csaladi feszekbe beulest.

    Az egykeresos csaladrol almodni lehet eppen. Kevesek engedhetik meg maguknak. Mit tegyenek azok az okos, szep, tehetseges nok,akik nem es nem talaljak meg eletuk parjat, mert ugye a hazassag fontos elkotelezodes, es nem mindenki megy azert ferjhez, hogy -ne legyen.

    Szoval ez elmeletben mar nagyon sokaknal mukodik, gyakorlatban azonban nagyon keveseknel. Es nem is fog.

    Joos Istvan a nagy elmelet "kitalaloja", o maga sem tudja ezt a gyakorlatban bemutatni. Lattatok a kinaiakat, amikor mindenkire rahuztak ugyanazt az egyenzubbonyt????

    Szoval papa-mama gyerekek ez semmifele isteni haromsag, ilyet meg soha nem hallottam. Asszony uljon otthon,ez senkinek sem az uj talalmanya, regi csaladmodell,amit sokan visszaalmodnak, de a valosag az mas, a valosagban almodik a nyomor, mert emberek vagyunk, a penz meg a lehetoseg egyre kevesebb. Miert ne lenne egy nonek joga ahhoz, hogy ugy eljen, ahogy o szeretne, hiszen ezert harcoltunk. Ma mar nem kell harcolni, csupan elni, ki hogy akar vagy inkabb tud. Egy nonek is joga van megelni egyedul vagy parban, ahogy adodik. Ki veszi el tole? Es milyen hatalommal vagy eszkozzel?

     

     

    előzmény:
    feleselek (239)
    2014-01-02  21:15
  13. 2014. január 9. 12:32252.

    "A nő fogadja el, hogy ő Nő, akinek az a szerepe, hogy melegítse a család szívét, a férfi pedig azt, hogy ő Férfi, és tisztességgel gondoskodjon szeretteiről."

     

    Szerintem ne a szerepeket fogadják el kölcsönösen, hanem a másik embert, abban a szerepben, amelyet az vállalni akar. Hiszen szeretik, ugyebár. Ha ez megvan, mindketten jól érezhetik magukat a saját szerepükben (bármi is legyen az), nincs kényszer, nincs frusztráció.

     

    No persze ez az elfogadás sokaknak nehezebb, mint esetleg magukra erőltetett szerepekben élni, ha cserében a másikkal szemben is megfogalmazhatnak elvárásokat.

    előzmény:
    OláhMária (249)
    2014-01-09  12:12
  14. 2014. január 9. 12:24251.
    hogyan kell ezt kitörölni?
    előzmény:
    OláhMária (249)
    2014-01-09  12:12
  15. 2014. január 9. 12:21250.

    Lehet, hogy István nem mindig használ jó kifejezéseket a lényegre, de értem a mondandóját.
    Néhány éve bennem is hasonló fogalmazódott meg mikor még spirituális utam elején voltam. Leírom ide. Nem hosszú, mert csak kipattant belőlem. Azóta rengeteg megtapasztaláson vagyok túl. Néha úgy érzem, küldetésemmé vált a Nő-Férfi minőség egyensúlyba hozása. Rengeteget dolgoztam magamon is, hogy megközelítsem a női minőséget, és azon vagyok, hogy éljem.

    Tehát, amit írtam kb. 8 éve:
    ,,Emancipáció ide, feminista mozgalom oda, ha kiegyensúlyozott utódokkal szeretnénk benépesíteni a Földet, akkor nekünk nőknek el kell fogadnunk azt a szerepünket, amit a természet diktál, a férfiaknak viszont meg kell tanulniuk tisztelni azokat a törekvéseinket, amiket a család egyensúlyban tartásáért teszünk. Vagy tettek a Nők régen, de mivel a férfi kereste a pénzt, a ő kezében volt a hatalom, és bármennyi áldozatot is vállalt szerencsétlen asszony, neki csak ,,kuss" volt a neve.

     

    Hát ebből lett elegük a nőknek. Hiányzott a megbecsülés. Ezért lázadtak fel , és bizonyították be, és bizonyítják  

    ma is, hogy képesek arra, amire a férfiak, ők is el tudják tartani a családot. Igen ám, de milyen áron! Kimerülnek, stresszesek, ingerlékenyek, depressziósak. Egyedül küzdenek, és már nem marad erejük a családra, amire sejtszinten minden egészséges nő vágyik. Nem tudják megélni női mivoltukat, anyaságukat, egészséges szexualitásukat, mert nem találnak, vagy nem akarnak találni maguk mellé Férfit. Akikről ma sajnos elmondhatjuk, hogy ,,igazi Férfi"-ként már nem funkcionálnak. Vagy csak kevesen, akikben valahol még él a Nők iránti tisztelet az udvariasság. Nekik sem könnyű, hisz a mai nők igyekszenek lealázni a férfiakat. Talán így próbálják visszafizetni az évezredek óta elszenvedett megaláztatásokat. De lássuk be, ez a szemet-szemért, fogat-fogért elv nem működik. Csak nézzünk a gyerekeinkre, és láthatjuk frusztrált mivoltukból, hogy itt valami nem jó! Nem ártana új alapokra helyezi ezt a Nő-Férfi kérdést.
    Nem tudunk élni egymás nélkül. Ezt tapasztaltuk. Hát próbáljunk meg élni egymással! A múlt évek igazolják, hogy sem így sem úgy nem volt jó. Bár néha akadt egy-egy egyed, akiknek élete példaértékű lehet a számunkra. Néha lehet látni szeretetben megöregedett embereket. Talán tőlük kaphatnánk némi instrukciót, hogyan lehet szépen élni. 
     A nő fogadja el, hogy ő Nő, akinek az a szerepe, hogy melegítse a család szívét, a férfi pedig azt, hogy ő Férfi, és tisztességgel gondoskodjon szeretteiről. A társadalom pedig juttassa olyan anyagi javakhoz a családokat, hogy ne merüljön fel még a gondolata sem annak, hogy egy Nő a kis gyerekei mellől elmenjen dolgozni, mert a férfi nem képes megkeresni a megfelelő pénzösszeget ebben a rendszereben.

    Ha az emberek felfogják, hogy Férfi és Nő, ha szívből szeretik egymást azzal egyet alkotnak, akkor sok nehézségtől szabadulnának meg. Egy test, egy lélekké válnak, és amikor ennek az egységnek a Férfi része elmegy dolgozni, karriert építeni a női rész gondoskodik arról, biztosítja a hátteret, hogy mindehhez legyen ereje. Viszont a férfirésznek is fel kell ismerni, és értékelni, hogy milyen áldozatot vállal a női rész. Ha fel tudják fogni, hogy ők egyek, akkor érezni fogják, hogy amit a másik csinál, azt voltaképpen ő csinálja, és nincs szükség nemek közti harcra, mert hiszen ki harcol önmaga ellen!. Egy ilyen egységben jelen van a Szeretet!
    Ez az Isteni Rend leképezése! Atya-Anya-Fiú. A Szent hármasság egysége. Ahogy fent, úgy lent, stb. Ennek a világnak a nézőpontából ez egy ideologizált képnek tűnik. De ide el lehet jutni, ha rajta vagyunk, és persze aki akar.
    előzmény:
    Nők Lapja Cafe (1)
    2013-12-26  08:49
  16. 2014. január 9. 12:12249.
    Lehet, hogy István nem mindig használ jó kifejezéseket a lényegre, de értem a mondandóját.
    Néhány éve bennem is hasonló fogalmazódott meg mikor még spirituális utam elején voltam. Leírom ide. Nem hosszú, mert csak kipattant belőlem. Azóta rengeteg megtapasztaláson vagyok túl. Néha úgy érzem, küldetésemmé vált a Nő-Férfi minőség egyensúlyba hozása. Rengeteget dolgoztam magamon is, hogy megközelítsem a női minőséget, és azon vagyok, hogy éljem.

    Tehát, amit írtam kb. 8 éve:
    Emancipáció ide, feminista mozgalom oda, ha kiegyensúlyozott utódokkal szeretnénk benépesíteni a Földet, akkor nekünk nőknek el kell fogadnunk azt a szerepünket, amit a természet diktál, a férfiaknak viszont meg kell tanulniuk tisztelni azokat a törekvéseinket, amiket a család egyensúlyban tartásáért teszünk. Vagy tettek a Nők régen, de mivel a férfi kereste a pénzt, a ő kezében volt a hatalom, és bármennyi áldozatot is vállalt szerencsétlen asszony, neki csak ,,kuss" volt a neve.
    Hát ebből lett elegük a nőknek. Hiányzott a megbecsülés. Ezért lázadtak fel , és bizonyították be, és bizonyítják  ma is, hogy képesek arra, amire a férfiak, ők is el tudják tartani a családot. Igen ám, de milyen áron! Kimerülnek, stresszesek, ingerlékenyek, depressziósak. Egyedül küzdenek, és már nem marad erejük a családra, amire sejtszinten minden egészséges nő vágyik. Nem tudják megélni női mivoltukat, anyaságukat, egészséges szexualitásukat, mert nem találnak, vagy nem akarnak találni maguk mellé Férfit. Akikről ma sajnos elmondhatjuk, hogy ,,igazi Férfi"-ként már nem funkcionálnak. Vagy csak kevesen, akikben valahol még él a Nők iránti tisztelet az udvariasság. Nekik sem könnyű, hisz a mai nők igyekszenek lealázni a férfiakat. Talán így próbálják visszafizetni az évezredek óta elszenvedett megaláztatásokat. De lássuk be, ez a szemet-szemért, fogat-fogért elv nem működik. Csak nézzünk a gyerekeinkre, és láthatjuk frusztrált mivoltukból, hogy itt valami nem jó! Nem ártana új alapokra helyezi ezt a Nő-Férfi kérdést.
    Nem tudunk élni egymás nélkül. Ezt tapasztaltuk. Hát próbáljunk meg élni egymással! A múlt évek igazolják, hogy sem így sem úgy nem volt jó. Bár néha akadt egy-egy egyed, akiknek élete példaértékű lehet a számunkra. Néha lehet látni szeretetben megöregedett embereket. Talán tőlük kaphatnánk némi instrukciót, hogyan lehet szépen élni. 
    A nő fogadja el, hogy ő Nő, akinek az a szerepe, hogy melegítse a család szívét, a férfi pedig azt, hogy ő Férfi, és tisztességgel gondoskodjon szeretteiről. A társadalom pedig juttassa olyan anyagi javakhoz a családokat, hogy ne merüljön fel még a gondolata sem annak, hogy egy Nő a kis gyerekei mellől elmenjen dolgozni, mert a férfi nem képes megkeresni a megfelelő pénzösszeget ebben a rendszereben.

    Ha az emberek felfogják, hogy Férfi és Nő, ha szívből szeretik egymást azzal egyet alkotnak, akkor sok nehézségtől szabadulnának meg. Egy test, egy lélekké válnak, és amikor ennek az egységnek a Férfi része elmegy dolgozni, karriert építeni a női rész gondoskodik arról, biztosítja a hátteret, hogy mindehhez legyen ereje. Viszont a férfirésznek is fel kell ismerni, és értékelni, hogy milyen áldozatot vállal a női rész. Ha fel tudják fogni, hogy ők egyek, akkor érezni fogják, hogy amit a másik csinál, azt voltaképpen ő csinálja, és nincs szükség nemek közti harcra, mert hiszen ki harcol önmaga ellen!. Egy ilyen egységben jelen van a Szeretet!
    Ez az Isteni Rend leképezése! Atya-Anya-Fiú. A Szent hármasság egysége. Ahogy fent, úgy lent, stb. 
    előzmény:
    Nők Lapja Cafe (1)
    2013-12-26  08:49
  17. 2014. január 9. 12:06248.
    ma is, hogy képesek arra, amire a férfiak, ők is el tudják tartani a családot. Igen ám, de milyen áron! Kimerülnek, stresszesek, ingerlékenyek, depressziósak. Egyedül küzdenek, és már nem marad erejük a családra, amire sejtszinten minden egészséges nő vágyik. Nem tudják megélni női mivoltukat, anyaságukat, egészséges szexualitásukat, mert nem találnak, vagy nem akarnak találni maguk mellé Férfit. Akikről ma sajnos elmondhatjuk, hogy ,,igazi Férfi"-ként már nem funkcionálnak. Vagy csak kevesen, akikben valahol még él a Nők iránti tisztelet az udvariasság.Nekik sem könnyű, hisz a mai nők igyekszenek lealázni a férfiakat. Talán így próbálják visszafizetni az évezredek óta elszenvedett megaláztatásokat. De lássuk be, ez a szemet-szemért, fogat-fogért elv nem működik.Csak nézzünk a gyerekeinkre, és láthatjuk frusztrált mivoltukból, hogy itt valami nem jó! Nem ártana új alapokra helyezi ezt a Nő-Férfi kérdést.
    Nem tudunk élni egymás nélkül. Ezt tapasztaltuk. Hát próbáljunk meg élni egymással! A múlt évek igazolják, hogy sem így sem úgy nem volt jó. Bár néha akadt egy-egy egyed, akiknek élete példaértékű lehet a számunkra. Néha lehet látni szeretetben megöregedett embereket. Talán tőlük kaphatnánk némi instrukciót, hogyan lehet szépen élni. A nő fogadja el, hogy ő Nő, akinek az a szerepe, hogy melegítse a család szívét, a férfi pedig azt, hogy ő Férfi, és tisztességgel gondoskodjon szeretteiről. A társadalom pedig juttassa olyan anyagi javakhoz a családokat, hogy ne merüljön fel még a gondolata sem annak, hogy egy Nő a kis gyerekei mellől elmenjen dolgozni, mert a férfi nem képes megkeresni a megfelelő pénzösszeget ebben a rendszereben.

    Ha az emberek felfogják, hogy Férfi és Nő, ha szívből szeretik egymást azzal egyet alkotnak, akkor sok nehézségtől szabadulnának meg. Egy test, egy lélekké válnak, és amikor ennek az egységnek a Férfi része elmegy dolgozni, karriert építeni a női rész gondoskodik arról, biztosítja a hátteret, hogy mindehhez legyen ereje. Viszont a férfirésznek is fel kell ismerni, és értékelni, hogy milyen áldozatot vállal a női rész. Ha fel tudják fogni, hogy ők egyek, akkor érezni fogják, hogy amit a másik csinál, azt voltaképpen ő csinálja, és nincs szükség nemek közti harcra, mert hiszen ki harcol önmaga ellen!. Egy ilyen egységben jelen van a Szeretet!
    Ez az Isteni Rend leképezése! Atya-Anya-Fiú. A Szent hármasság egysége. Ahogy fent, úgy lent, stb. 
    előzmény:
    OláhMária (246)
    2014-01-09  12:00
  18. 2014. január 9. 12:02247.
    Lehet, hogy István nem mindig használ jó kifejezéseket a lényegre, de értem a mondandóját.
    Néhány éve bennem is hasonló fogalmazódott meg mikor még spirituális utam elején voltam. Leírom ide. Nem hosszú, mert csak kipattant belőlem. Azóta rengeteg megtapasztaláson vagyok túl. Néha úgy érzem, küldetésemmé vált a Nő-Férfi minőség egyensúlyba hozása. Rengeteget dolgoztam magamon is, hogy megközelítsem a női minőséget, és azon vagyok, hogy éljem.

    Tehát, amit írtam kb. 8 éve:
    Emancipáció ide, feminista mozgalom oda, ha kiegyensúlyozott utódokkal szeretnénk benépesíteni a Földet, akkor nekünk nőknek el kell fogadnunk azt a szerepünket, amit a természet diktál, a férfiaknak viszont meg kell tanulniuk tisztelni azokat a törekvéseinket, amiket a család egyensúlyban tartásáért teszünk. Vagy tettek a Nők régen, de mivel a férfi kereste a pénzt, a ő kezében volt a hatalom, és bármennyi áldozatot is vállalt szerencsétlen asszony, neki csak ,,kuss" volt a neve.
    Hát ebből lett elegük a nőknek. Hiányzott a megbecsülés. Ezért lázadtak fel , és bizonyították be, és bizonyítják
    (folytatás alatta)
  19. 2014. január 9. 12:00246.
    Lehet, hogy István nem mindig használ jó kifejezéseket a lényegre, de értem a mondandóját.
    Néhány éve bennem is hasonló fogalmazódott meg mikor még spirituális utam elején voltam. Leírom ide. Nem hosszú, mert csak kipattant belőlem. Azóta rengeteg megtapasztaláson vagyok túl. Néha úgy érzem, küldetésemmé vált a Nő-Férfi minőség egyensúlyba hozása. Rengeteget dolgoztam magamon is, hogy megközelítsem a női minőséget, és azon vagyok, hogy éljem.

    Tehát, amit írtam kb. 8 éve:
    Emancipáció ide, feminista mozgalom oda, ha kiegyensúlyozott utódokkal szeretnénk benépesíteni a Földet, akkor nekünk nőknek el kell fogadnunk azt a szerepünket, amit a természet diktál, a férfiaknak viszont meg kell tanulniuk tisztelni azokat a törekvéseinket, amiket a család egyensúlyban tartásáért teszünk. Vagy tettek a Nők régen, de mivel a férfi kereste a pénzt, a ő kezében volt a hatalom, és bármennyi áldozatot is vállalt szerencsétlen asszony, neki csak ,,kuss" volt a neve.
    Hát ebből lett elegük a nőknek. Hiányzott a megbecsülés. Ezért lázadtak fel , és bizonyították be, és bizonyítják
    (folytatás alatta)
  20. 2014. január 9. 11:56245.


    A nő fogadja el, hogy ő Nő, akinek az a szerepe, hogy melegítse a család szívét, a férfi pedig azt, hogy ő Férfi, és tisztességgel gondoskodjon szeretteiről. A társadalom pedig juttassa olyan anyagi javakhoz a családokat, hogy ne merüljön fel még a gondolata sem annak, hogy egy Nő a kis gyerekei mellől elmenjen dolgozni, mert a férfi nem képes megkeresni a megfelelő pénzösszeget ebben a rendszereben.

    Ha az emberek felfogják, hogy Férfi és Nő, ha szívből szeretik egymást azzal egyet alkotnak, akkor sok nehézségtől szabadulnának meg. Egy test, egy lélekké válnak, és amikor ennek az egységnek a Férfi része elmegy dolgozni, karriert építeni a női rész gondoskodik arról, biztosítja a hátteret, hogy mindehhez legyen ereje. Viszont a férfirésznek is fel kell ismerni, és értékelni, hogy milyen áldozatot vállal a női rész. Ha fel tudják fogni, hogy ők egyek, akkor érezni fogják, hogy amit a másik csinál, azt voltaképpen ő csinálja, és nincs szükség nemek közti harcra, mert hiszen ki harcol önmaga ellen!. Egy ilyen egységben jelen van a Szeretet!
    Ez az Isteni Rend leképezése! Atya-Anya-Fiú. A Szent hármasság egysége. Ahogy fent, úgy lent, stb.


  21. -1-
    -1-
    2014. január 3. 14:07244.

     

    Amit írsz, azzal egyértelműen tudok azonosulni.

    Viszont JI nem erről szól, nem is ez az elképzelése, vagy inkább úgy mondom, hogy ez az elképzelése.

    A fórum pedig egy egészen más értelmet adott ennek az egésznek, kihegyezve a női létre, amit ugye ne tipirjon senki sárba. Pedig tényleg nem erről van szó.

    előzmény:
    Bors12 (241)
    2014-01-02  22:39
  22. 2014. január 3. 10:48243.

    Kislány koromban én sem álmodoztam habos-babos esküvőről, anyukaszerepben sem képzeltem el magam soha. De azt sem képzeltem el, hogy mi legyen a foglalkozásom. A pillanatnak élő gyerek voltam.

    Tiniként gondolkodtam úgy a házasságról, hogy az egy önként (megtévesztés hatására) vállalt rabiga.

    Nem azért, mert azt láttam magam körül, hogy sorra válnak el a barátaim szülei (egyetlenegy elvált anya volt köztük). Hanem azért, mert a házas, gyermekes és dolgozó asszonyok mind elhanyagolt külsejűvé és/vagy elhízottá váltak, semmi "buli" nem volt az életükben, totálisan beleszürkültek a hétköznapokba.

     

    Érettebb felnőttként visszatekintve ennek nem a férjek puszta léte vagy az ő (feltételezett) zsarnoki magatartásuk volt az oka! Hanem a melós lét, az alacsony kereset (a férjek sem vállalatigazgatók voltak...), a munkában való túlhajszoltság, az egészségi problémák, az összetört álmok, a "rendszerváltásban" való csalódás.

     

    Továbbra is azt mondom: a szabadságérzetet legjobban a szociális helyzet határozza meg és a munkával, házassággal alapból együtt járó kötöttségeket azok viselik jobban, akiknek több (anyagi) lehetőségük van rekreációra.

    Vagyis nem a nemi hovatartozás, a családi állapot számít, hanem a társadalmi státusz (osztály). Nem az az érdekes, hogy pl. a párod mit enged meg neked, hanem, hogy te/ti mit engedhetsz/-hettek meg magadnak/magatoknak.

     

    Magamat egyébként én is afféle "Makrancos Katának" tartom, találó a hasonlat. Ha emberemre akadnék, boldogan élnék házasságban, mindent megtennék a magam részéről azért, hogy az jól működjön.

    Az a fajta nő vagyok, akiről szokás papolni: nem mástól teszem függővé az elégedettségemet. Vannak terveim és céljaim, amiket (egy megfelelő) társsal nyilván könnyebb lenne megvalósítani, de egyedül is belevágok.

    előzmény:
    vérmatska (242)
    2014-01-02  23:03
  23. 2014. január 2. 23:03242.

    "Minden nő erre vágyik - ha úgy tetszik, alárendelődjön. (...) A nőnek a férfi igenis az életcélja, a kapcsolat, amiben él: az életműve."

     

    Kérlek, csak a magad nevében beszélj. Én például egyáltalán nem vágyom az alárendelődésre, nem fogok "betörni", és nem a párkapcsolat ill. a házasság(om) az életcélom-életművem.

    Ez nem emancipáció kérdése, egyszerűen ilyen vagyok. Ha kislánykoromban valaki megkérdezte tőlem, mi leszek, ha nagy leszek, mindig valamilyen foglalkozást mondtam. Azt, hogy feleség vagy anyuka, sosem. 

    Akkor sem lesz helyes az általánosításod, ha leírod, hogy "igenis". (Joós Istán is szereti ezt a szót, hm...) 

     

    "Amiről a cikk szól, az egy kapcsolat- és emberpár típus. Létezik, létezhet, szép. De megértem, ha valaki ezt egyedi esetekkel helyezi szembe, gyakori realitásokkal, s akkor dől az egész."

     

    Lehet így is tekinteni - a múltkori, hasonló cikknél is ezzel érveltek néhányan, hogy: dehát ez csak ellenpontja a mai túlzott(?) emancipációnak stb. - de én nem tudok elmenni a cikk ex cathedra megfogalmazásai mellett. 

    Ha Joós azt akarja kifejezni, hogy ő egy adott ember(pár)típusról beszél, mondja azt - dehát nem ezt mondja, hanem kinyilatkoztat, egyáltalán nem beszél az emberek sokféleségéről, mindent "a" nőkről és "a" férfiakról állít, és még az ítélőképességüket is megkérdőjelezi (ezt szoktam úgy megfogalmazni, hogy helyettem akarja tudni, szeretem-e a tökfőzeléket).

     

    előzmény:
    Bors12 (241)
    2014-01-02  22:39
  24. 2014. január 2. 22:39241.
    Nőként írok, s a cikk alapvetően szimpatikus számomra. Az egyenrangú kapcsolatban hiszek. De szerintem ez nem zárja ki, hogy totálisan éljük és fejlesszük a női és férfi szerepeinket. Makrancos Katákból lesznek a legjobb feleségek. Ahogy a legvadabb lovakból a legjobb hátasok. (Vagyis az önálló, erős, öntörvényű nő nagy valószínűséggel csak akkor "törik be", ha "emberére talál", s az a kapcsolat arra érdemes lesz, hogy totálisan odaadó legyen.) Nem függés ez, de valami feleslegesnek a feladása. Felnőtt döntés és teljes szív van benne. Minden nő erre vágyik - ha úgy tetszik, alárendelődjön. Ehhez persze egy kellően erős hitű és bölcs nő és egy nagyon elkötelezett, intelligens, kiváló jellemű férfi kell, akik ketten vállalnak egy csomó munkát együtt, inspirálják egymást...Egyetértek azzal, hogy az érzelmi intelligencia, vagy "érzékenység" terén a nő mindig is előrébb tartott. A nőnek a férfi igenis az életcélja, a kapcsolat, amiben él: az életműve. Egy nő nem várhatja, hogy a férfi magas szinten partner legyen ezen a téren. A férfi sokkal egyszerűbben működik az érzelmek és a kapcsolatban fellelhető finom különbségek terén. De hát mi vagyunk azok, akik kislány korunktól a szerelemről ábrándozunk, sokkal többet foglalkozunk lelki dolgokkal. A férfit el kell ismerni, hogy általában jobb értelmi adottságokkal rendelkezik az egészre vonatkozóan és a világba való benyomulás, a cselekvés a terepe. Racionális és szereti a tiszta, számára átlátható dolgokat. Rendet akar teremteni és frusztrálják a számára érthetetlen elvárások. A racionalizálhatatlan költői sokértelműség a nőnek otthonos közeg. Amiről a cikk szól, az egy kapcsolat- és emberpár típus. Létezik, létezhet, szép. De megértem, ha valaki ezt egyedi esetekkel helyezi szembe, gyakori realitásokkal, s akkor dől az egész. Én most a cikk számomra lényeges részére reagáltam és ezekbe a lehetséges ellenvetésekbe nem megyek bele.
1 2 3 4 5

Címlap

top