Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Félénkség
2006-05-29 14:051.
Létrehozva: 2006. május 29. 14:05
A kislányunk két éves múlt és nagyon szégyenlős,félénk az idegenekkel szemben.Ha találkozunk az utcán vagy a játszótéren gyerekekkel akik játszani vagy kommunikálni akarnak vele,rögtön mondja,hogy menjünk tovább vagy menjünk másik játékhoz.Pedig emígy olyan kis okos,locsi-fecsi kislány,nagyon értelmes.De hiába mondjuk,hogy nem bántja senki,meg soha nem is bántották...Nagyon aggasztó ez a helyzet,és remélem csak én reagálom túl.Szeretném ha barátkozna a kortársaival egy kicsit,hogy ha majd egyszer oviba megy(nem az idén),akkor ne legyen beilleszkedési gondja.Írjatok,mi a véleményetek,mit tudtok tanácsolni!Köszi.
Pontosan azt akartam írni mint konfetti. Ne azt mond neki, hogy nem bántják, hanem, hogy milyen jó lesz. Ez sokat számít hidd el. De a legfontosabb, hogy fogadd el ilyennek. Ne akard megváltoztatni, mert szerinted ő úgy érezné magát jobban.
Szerintem ne erőltesd a közösséget se. Velem azt tették, és még mindig félős vagyok. Figyeld mikor nyilik meg, és akkor vezesd be új társaságba.
Sok sikert!
Az én kislányom 3 lesz, és ő is nagyon félénk. Elsősorban a nála kisebb gyerekektől fél, főleg, amióta a kistestvére megszületett. A vele egykorúakkal és a nagyobbakkal viszont nagyon szívesen játszik, úgyhogy inkább ilyen társaságba viszem, és ha lehet, kerüljük a kisebbeket... Azt hiszem, azért fél a kisebbektől, mert számára nagyon kiszámíthatatlanul viselkednek ("furcsán" mozognak, még nem tudják az illemet - azaz elveszik, ami megtetszik nekik). A felnőttekkel nagyon barátságos, cserfes. Viszont ha azt érzi, hogy valamit nagyon de nagyon szeretnénk tőle, pl. hogy álljon rá a mérlegre a védőnéninél, akkor befordul, szemmel láthatóan frusztrált lesz, és nincs az a kincs, amiért rá merne állni a mérlegre... Szóval én rájöttem, hogy minél jobban noszogatom, annál félénkebben viselkedik. Egyszerűen nem szeret a központban lenni. Úgyhogy egy ideje már békén hagyom, nem nógatom, hogy legyen bátrabb már egy kicsit, és ez úgy tűnik, hogy hat: ha úgy megyünk a védőnénihez, hogy csak a kistesót mérjük, és ővele pedig egyáltalán nem foglalkozunk, akkor magától rááll a mérlegre, és onnan kiabál, hogy mérjük már meg!!
Szia Ildiko!
Ha szeret a kislany koveket gyujtogetni, es sokat olelgetni teged, akkor olvass a kristalygyerekekrol. Nagy a valoszinuseg hogy O is az. Elvezd minden pillanatat az O kis bujos termeszetenek. Az en kislanyom most 3 eves, en is azt hittem hogy soha nem fog megszolalni a jatszoteren, viszont a tegnap mikor apja hazahozta a jatszoterrol tobb homok volt a hajaban mint a foldon; olyan homokozasba vagott a tobbi gyerkoccel. Semmi ok az aggodalomra!!!
Szia! Nekem nincs gyerekem, nemis akarok nagy okosságokat mondani. Két dolog jutott eszembe, lehet, hogy egyik se releváns, de sose lehet tudni.
Az egyik: lehet, hogy abból, hogy azt mondod neki: "nem bánt", a bántás képe idéződik fel benne, talán magától nem is merülne fel benne az, hogy esetleg bánthat egy másik gyerek. Így viszont igen.
A másik: a nagynéném és unokatesóm esete. A kislány már 8 éves, de még most is látom néha ezt rajta. Az anyukája annak idején burokban nevelte, nem nagyon szólt rá, és amikor oviba ment, meglepve tapasztalta, hogy a gyerekek bizony szaladgálnak, kiabálnak, veszekszenek, nem az ő gondolatait lesik. Nem is tudott velük játszani, csak állt egy sarokban, és várta a délutánt, amiko rérte mennek. Most is az anyukája a nagy kedvenc, aki nem ilyen.
Ne értsd félre, nem azt mondom, hogy célzottan bántani kell, csak lehet, hogy a Te kislányodban is ezért áll fenn egy ilyen "tartás".
De a tapasztalt anyukák ezt jobban tudják, én csak kívülállóként láttam ezt.
Szia!
Az én lányom is ilyen volt másfél évesen ha közeledett felé egy gyerek akkor rögtön odaadta neki a játékot ami a kezében volt és elszaladt. Aztán bekerült bölcsibe és ott megtanult harcolni most már be kellett íratnom oviba mert itt nincs bölcsöde(ugyanis elköltöztünk a férjemtől) mondtam az ovonéninek hogy figyeljen már rá mert nagyon félénk kislány. Aztán nagyot néztem valamelyik nap mikor mesélte hogy úgy kellett leszedni az egyik gyerekről mert verte a fejét a szekrénybe. Ja most már elmult 3 éves. Hidd el az élet megtanítja őket harcolni
szerintem semmi gond vele. majd ha rá lesz kényszerülve megszokja a többi gyereket.
én is ilyen voltam, oszt' mivé váltam?
ÉN CSAK AZT TUDOM TANÁCSOLNI HOGY NE ADD FEL ÉS MINÉL SÜRÜBBEN VIDD KÖZÖSSÉGBE.ELŐBB UTÓBB FELOLDÓDIK.
FEL A FEJJEL!
Szia!
Az én kislányom most lesz júliusban két éves,de ő is elég félénk.Addig jó míg ő elkezd beszélni valakihez,de ha valaki visszaszól neki vagy kérdezz valamit tőle akkor már bújik mögém
A játszótéren egy-két barátnője van csak tényleg de azokkal sem játszik inkább egyedül mindent vagy velem.
Nem tudom mennyi idős pontosan a lányod de minden gyereknél van egy anyásabb időszak amikor jobban kötödik,és nem igényel semmilyen társaságot,szerintem lehet nálatok pont most jött el,de az okosok szerint a gyereknek nincs is semmilyen társaságra szüksége 3 éves koráig csak az édesanyjára