Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ettől-ennél
Én folyton kiakadok a nyelv leépülésén...
Mindenki azt mondja az összehasonlító szerkezeteknél, hogy ettől jobb, Pistától alacsonyabb, attól szebb, attól nagyobb, tőled kedvesebb, Gézától butább, stb.
Ilyen egyszerűen nem létezik! A hasonlításnál a nál-nél ragot használjuk teljes hasonulással, tehát az+nál=annál, ez+nél=ennél. Azaz: ennél jobb, Pistánál alacsonyabb, annál szebbm annál nagyobb, nálad kedvesebb, Gézánál butább.
Mi ez az új és helytelen beszéd? Már a tévében is hallom, sőt sorozatokban is. Mi történt?
A tó-től rag egészen mást jelöl, mint a nál-nél.
Ami még zavar: add oda! - add ide! helyett
Lüke pesti kinevet a tájszólásért, ő meg minden élelmiszerboltot leközértez...
Ezek nem visszafelé hasonulások. Hasonulásból van teljes és részleges. Azokat, amiket írtál, teljes hasonulások. Mindig az alapszó utolsó betűje hasonul a rag első betűkéhez. Az+val=azzal.
Nem azokat, hanem azok.
Azt hiszem, ideje aludnom
betűkéhez = betűjéhez
Gratulálok magamnak.
Az+val= avval lásd az+ban=abban vagy az+ként=akként.
Ha nem értesz a nyelvtanhoz, ne szólj hozzá. Bár én is tévedtem, nem visszafelé hasonulás, hanem hátraható hasonulás.
Az evvel/ezzel és az avval/azzal alakoknál, ahol a névmásoknál szokásos hátraható hasonulás és a -val/-vel ragnál szokásos előreható hasonulás szembekerül egymással, mindkét megoldás lehetséges (bár az előreható hasonulás valamivel gyakoribb).
Amúgy a közérttel mi bajotok? Én is úgy hívom. Az miért nem helyes?
A "Közért" 1948 óta mind a mai napig - jóllehet néhány éve már nem létezik - az élelmiszerboltot jelenti a budapestieknek, s kevesen tudják, hogy valójában a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevének rövidítése volt.
Azért mert Ti olyan tájegységről származtok, ahol az a forma nem a tájnyelv része, még nem jelenti azt, hogy az adott forma nem magyar!
Van, ahol a -ban, -ben rag helyett teljesértékűen használják a -ba/-be ragot. Van, ahol a "magasabb tőlem" a közhasználat része. stb.
Valaki írta, hogy ezek a formák szegényítik a nyelvet. Elárulom: a standardizálódás szegényíti a nyelvet. Az a folyamat, hogy a teljesen ok nélkül standardnak elfogadott pesti nyelvjárás lett a norma... elég szomorú, hogy egyesek fintorognak a tájnyelvi alakokon.
A sok dillettáns nyelvművelő okoskának ajánlom, hogy fogjon egy jó kis szociolingvisztika könyvet, például a Kiss Jenő szerkesztette Magyar dialektológiát (Osiris, 2003), hogy valami rálátása is legyen a szakmai dolgokra, mielőtt olyan kategóriákkal kezd érvelni, amiről fogalma sincs.
Attól még zavarhat.
Főleg olyantól, aki idétlenül vihog ha azt mondom makuka (napraforgómag).
A másik,miért hagyják le a ragot,tárgy ragot sokan?
Pl,hülye példa,de jó lesz,
Elmegyek kenyérvágni...
Elmegyek ügyintézni....
Kiss Jenő könyve még véletlenül sem fordul meg az általános iskolai tananyagban, már pedig ha a "hol" kérdésre a "szobába" választ adja a kisdiák, akkora egyest kap, hogy csak a testvéreivel együtt tudja hazavinni.
Az, hogy a tájnyelv tartalmaz a nyelvészek által összeállított helyesírási szabályzattól eltérő ragozást, attól az még hibás.
Nem vitás, hogy ezek a hibás tájnyelvi fordulatok is a magyar nyelvkincs részei, de általános értelemben soha nem fogják preferálni vagy tanítani azokat. A tájnyelvek önálló szavai valóban értékes nyelvi örökségek, azokra kell is vigyázni, de a kesze-kusza ragozási hibák előtt azért ne tisztelegjünk.
Lécciléccilécci.
Kedvenc példám sem iskolai tananyag, pedig abban még nyelvi hiba sincs:
"Az éjjelibátor felsenderedett a bizsergefára."
Nekem sokkal nehezebb a helyzetem, a Vajdaságban élek, ahol nagyon kevés embert érdekel az igényes magyar beszéd. A falunkban szerbek és magyarok élnek, vegyesen. Rengeteg szót veszünk át a szerb nyelvből úgy, hogy beépül a beszédünkbe és egyszerűen így adjuk át a gyerekeinknek, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy a szó nem is magyar.
Amig a fiaim kicsik voltak, igyekeztem őket okítani a helyes beszédre, de sokszor vesznek át szavakat a barátaiktól, mert nem szeretnének kilógni a sorból. Például senki nem mondja azt, hogy pótkocsi, hanem prikolica és sorolhatnám...
Egyetlen pozitív élményem a közelmúltban, hogy a másodikos kisfiam teljesen elképedt, mikor Weöres Sándor versében azt olvasta, hogy "nem könnyű a tanulás, csak ASZONDOM"
Ja, és még valami, amitől kiver a víz : mindég!!! No, meg a nákolás... ja, meg sokan OSZToznak is.... és az AKKÓ, MIKÓ....
A kozert is egy betunevbol fogalomma lett jelentes, mint sok mas, pl, a Gilette, mely eredetileg egy gyarto csaladneve volt. Ezek, es az idegen nyelvekbol atvett szakmai zsargonok teljesen termeszetes dolgok. Hogy kozvetlenul idezzek egy mindennapi helyzetbol:
"Feljumperolom a mainbordot, radugom a modemet, majd a i/o card bemeneti portjat osszehangolom a white list-el.... "
Sokat gondolkoztam, h leírjam-e a véleményem. Megnéztem a bem.oldaladat, ami segített a döntésben.
Azt a kategórikus kijelentésed verte ki nálam a biztosítékot, miszerint már nem is érdekel az ember mondaivalója, hanem a te elvárásaidnak megfelelő igényességgel fogalmazza azt meg.
Majd olvastam a további véleményed, s aztán megnéztem a bem.oldalad. S, szétfutott a szám a fejemen. Miért is? Feltettél egy képet, melyre ráklikkelve, ezt olvashatjuk: "Ha tudod, ki ez, mondd meg légyszi!"
Veled ellentétben engem érdekel az emberek mondanivalója, mégha sokszor a megfogalmazással nem is értek egyet. Hiteltelenné válsz, miközben ellenmondást nem türően, szinte elítélően kéred ki magadnak a neked nem tetsző fogalmazást, viszont egy másik helyzetben te magad sem figyelsz az oly nagyon elvárt igényes fogalmazásra.
Használják, de nem helyesen. A ba-be és a ban-ben egészen mást jelent. Attól, hogy rosszul használják, még nem válik a nyelv részévé.
Rózsaszín: rendben, az avval és evvel még nem is zavar annyira, mert ott legalább a jelentés nem módosul a rossz hasonulástól. Legalább van benne valami logika. A tól-től nál-nél helyetti használatában azonban semmi logika, hiszen a két rag két teljesen különböző jelentéssel bír.
Értem, h miről írsz és közben elgondolkod/z/om, h mik azok a körülmények, amelyek befolyásolnak bennünket a gondolkod/z/ásban, érzéseinkben, viselkedéseinkben, kinyilatkoztatásainkban. Olyanokra gondolok például, h képesek vagyunk-e következetesnek, hitelesnek lenni, ha magunkról, vagy másokról van épp szó.
Ha valamelyik tájnyelvi változat lenne a standard, nem lenne hibás. Amúgy meg hol van ez leírva, hogy tilos azt használni?
Ti a társadalmi elfogadottságot tekintitek meghatározónak, én pedig nyelvészeti kategóriákról beszélek.
Tőlem okosabb nem lehetsz = én nem teszlek okosabbá
Nálam okosabb nem lehetsz = én vagyok az okosabb kettőnk közül
Szerintem az etalon nem a pesti nyelv, hanem az Akadémia által rendszeresen felülvizsgált és gondozott Helyesírási Szabályzat.
Aztán az, hogy ők mit és hogyan, miért és mikor, honnan és honnan nem emelnek be ebbe a rendszerbe, na azt nem tudom.
A ba-be, ban-ben ragok helyes használatára vonatkozóan viszont meglehetősen egyértelmű az irányadó állásfoglalás...
Ezért hiba azok felcserélése még akkor is, ha az egy adott földrajzi területen általánosan használják.