Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Betegen új párt találni
Sziasztok!
Nemrég egy ronda betegséget állapítottak meg nálam. Nem halálos,de nem is gyógyítható, szinte teljes életet élhetek vele, de pl.gyógyszereket kell szednem, és kihat egy esetleges gyermekvállalás lehetőségére is.
Jelenleg nincs párom. Persze szeretnék....de úgy érzem, hogy nem terhelhetek valakit, amikor annyi egészséges nő van a világon, akivel sokkal egyszerűbb-könnyebb az élet.
Szerencsére jelentkezők vannak bőven, találkozgatok is néha valakivel, és itt jön a gond.
Mikor megmondani, hogy baj van?
Egyrészt nem szeretném, hogy sokan tudják, viszont azt se tehetem meg, hogy valaki belémszeret úgy, hogy nem tudja, nem átlagosak velem a mindennapok.
Ez elég zagyva lett, de ha jön valaki beszélgetni, kifejtem érthetőbben.
Már hogy ne lenne jogod?!
Egészséges nö... szinte mindenkinek akad kisebb-nagyobb problémája; börbetegség, anyagcserezavar, allergia, pszichés nyavalyák stb. Čs akkor még nem szóltunk az "érzelmi fogyatékosokról: az önzö, hütlen, hazug, kötödésre képtelen stb. emberekröl. Ez utóbbiak bezzeg nem gondolkoznak azon, van-e joguk ezt a másikra ráterhelni!
Vagy ha valaki már egy meglévö kapcsolatban betegszik meg... Ez is az élet része!
Na, de komolyan: ha valakivel már bizalmassá válik a kapcsolatod, akkor, ha a helyzet úgy hozza, hogy valamit meg kell tenned vagy épp nem tehetsz a betegséged miatt, akkor megemlíted, ill. ha kérdez, röviden elmondhatod, mi is ez. Ha lazán beszélsz róla, akkor látszik, hogy nem ez határozza meg az életedet, tehát nem lesz ijesztö, ugyanakkor az is egyértelmü lesz, hogy ez része a mindennapjaidnak és tekintetbe kell venni. Egy érett ember ezt simán elfogadja és helyén tudja kezelni. Ha meg nem, akkor jobb is, ha mielöbb kiderül. Akár egy "tesztnek" is használhatod... (na jó, ez csak félig volt komoly)
Megérdemled, hogy szeressenek, igenis! Vigyázz magadra, és jobbulást, amennyire csak lehet!
Most ne ezen filózAmikor itt lesz az ideje, tudni fogod ,mikor kell elmondani és kinek.
Addig még sok víz lefolyik a Dunán.
szia!
szerintem ne így állj hozzá, hogy van-e hozzá jogod, vagy sem. senki sem tudhatja előre, hogy 5-10-20- stb év múlva milyen baja lesz, műtét, betegség, baleset stb. lehet, hogy te meg a gyógyszereiddel vígan eléldegélsz 90 évig és semmi más nagyobb problémád nem lesz.
Igen.
Aki ebből, hogy nem iszol alkoholt, és nem ehetsz pizzát, levon bármi nemű következtetést..az elött emelem a kalapom.
De, hogy a témánál maradjunk.
Ha már van elég bizalmad, ha már úgy érzed a kapcsolat eljutott arra a pontra, hogy beavasd őt ebbe..nos akkor.
Az első randin semmi kép..semmi köze hozzá, nem is ismered még.
Köszönöm a választ.
Ha időközben eszedbejut egy jó ötlet, szívesen meghallgatom.
Azt érzem, hogy talán sorstárs lehetsz... (?)
én nem a terhelem-nem terhelem oldalról nézném.
Inkább onnan, hogy mikortól kezdve átverés, ha egy fontos dolgot magamról elhallgatok. Legyen ez az, hogy van egy gyerekem, vagy soha nem akarok gyereket, a munkám fontosabb minden másnál a világon, nem tudok hűséges maradni a párkapcsolataimban, vagy hogy beteg vagyok (mindezt úgy mondom, hogy nem tudom, mi ez a betegség).
Ha csak randizgatok valakivel, nem várom el, hogy teljesen őszinte legyen. Ha viszont komolyan gondolom egy férfival, akkor nagyon rosszul esne, ha a másik ilyesmiket eltitkolna.
Maximálisan értelek Téged, a dillemáidat és a kérdéseidet. Van amire már tudom a választ van, amire még nem. Van ahol pro és kontra érveket.
Pl.
Az egészséges nő is meghalhat, ha másnap akár a fejére esik a tégla. - viszont Vele egészségesként ismerkednek és ez nem is jut eszébe a férfinak.
A betegséggel élő nő elélhet még akár 100 évig is így. Sőt! Lehet nem is érzékelhető annyira. Mégis itt a férfiban lehet az, hogy "mi van ha most, ma, holnap" történik valami Vele? stb. stb.
A mikor mondjam el-re nincs igazán JÓ válaszom. Valahol nincs jó válasz. Mindig adott emberen/embereken, adott nőn és férfin múlik. A személyiségük, a kapcsolat hol tart, .... eh, nehéz kérdést tettél fel.
Még én sem tudom.
Kívánom, hogy találd meg a Neked rendeltetettet.
Köszi, igazad van.
Annyi a gond, hogy kb.az első randin kiderül, hogy valami nem stilmmel: nem ihatok alkoholt, nem mehetek pizzázni, legfeljebb egy kávé vagy tea jöhet szóba.
Vagy azt hiszik, hogy mániákus fogyúkúrázó vagyok, vagy elhivatott egészségmegőrző...vagy mittudoménmithihetnek...
Hm...
És ha akkor lép le, akkor szenvedjek?
Lehet, hogy én lihegem túl a dolgot, de nekem ez olyan komplikáltnak tűnik...
Amikor eljön az idő, ezt biztos érezni fogod, meg kell mondani a betegséged, és hogy az mivel jár....
Az az ember, aki ezzel együtt felvállal, Ő lesz az igazi. A többivel nem érdemes tovább foglalkozni.
. Majd talalsz egy nalad is betegebbet es apolhatjatok egymast oromben szeretetben
Ez elég cinikusan hangzott, ne haragudj, de ehhez most nincs kedvem.
Mihez nincs jogod?
Tarshoz betegen?
Ugyan ne gyerekeskedj mar.
Hany es hany beteg ember kot kozos eletet. Majd talalsz egy nalad is betegebbet es apolhatjatok egymast oromben szeretetben.
Sok sikert!
Nem attól félek, hogy egyedül maradok, csak nem tudom, hogy van-e ehhez jogom?
Akivel még nem olyan bizalmas a viszony, nem mondom el, persze...
Akivel pedig igen, az már bizonyos szintű ragaszkodást is jelent...hol a kettő közötti pont?
Köszi. Persze, én is úgy gondolom, hogy jogom van a teljes élethez, de ahhoz viszont nincs, hogy valakinek az életét megnehezítsem, aki találhatna egészséges nőt is.
A kérdés tehát az lenne, hogy te mikor/hogyan mondtad meg az új párodnak, hogy betegséged van?
Hogy ne legyen ajtóstól a házba rontás se,de 'titkolózás' se?
Vagy ez sokkal egyszerűbb, csak én komplikálom el...?
Orulok, hogy van mibol valogatnod es sokan vannak akik part keresnek. Gondolom nem vagy tizeeves es van annyi eszed, hogy fel tudod merni egy ido utan, hogy kivel lehetsz bizalmasabb es kivel nem. Igy azt is merlegelni tudod, hogy kinek mondhatod el a titokkent kezelt betegsegedet.
Innen ket lehetoseg van, vagy marad vagy elmegy. Ezzel szamolnod kell.
Szia!
Szerintem attól, hogy van egy betegséged, neked is jogod van teljes életet élni, és boldognak lenni!! Biztos vagyok benne, hogy van olyan férfi, aki téged keres, és elfogad olyannak, amilyen vagy!! Neki pedig nyugodtan elmondhatod, hogy mi a baj, meg fogja érteni, és hidd el, ki fog tartani melletted!! Ne büntesd magad!