Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szülés 40 felett
N?k Lapja Café
Létrehozva: 2011. július 27. 06:02
35 éves kora környékén sok szingli kezd aggódni: mi lesz, ha nem talál időben párt? 40 felé már komolyodik a dolog: és ha nem sikerül teherbe esni? Közben azonban az orvostudomány „biológiai órája” is ketyeg: szerencsére az is fejlődik.
Tovább a cikkre...
Tovább a cikkre...
Nem biztos. Az is lehet, hogy fiatal nőként tönkredolgozta magát, hogy a gyermekeinek meglegyenek a szükséges dolgai.
Van olyan ismerősöm, aki 16 évesen szülte az első gyermekét, 30 évesen meg a hatodikat, és 43 évesen elhunyt. Kulizott szegény éppen eleget.Szia,persze,semmire sincs garancia.
Az igazat megvallva rémülten nézem , hogy mi történik a környezetemben, mindenki válik.
Másrészt eszembe jutott a napokban, hogy a 15 éves érettségi találkozón már a társaság fele elvált, legalább 1x, vannak akik 2x ......ez döbbenet volt számomra. És ők azért korán mentek férjhez, és korán szültek.....persze ne vonjunk párhuzamot semmivel.....csak érdekes ez a tendencia.
30 felett kötött házasság is végződhet válással,sőt,sok olyat látok,hogy 35 évesen már csak azért megy férjhez,mert jaj,akkor egyedül marad és esetleg leáll olyan pasassal,akivel 10 évvel azelőtt szóba sem állt volna.
Szóval,magától attól,hogy 30 felett házasodik az ember,még nem garancia a válásmentesség.:)
A gyerek a válást is megszívhatja,de megszívhatja a pokol házasságot is.
Az én egyik unokám is elvált szülők gyereke és nem lelkibeteg és nem emberi roncs.
Gyönyörű szőke ,kitűnő tanuló , 11 éves lányka.
(Mondom ezt 44 év házassággal a hátam mögött)
Boriskának is igaza van,régen is volt korai petefészek-kimerülés(a mi családunkban a nők sokszor 30-as éveik végén,de negyven után pár évvel mindenképp abbahagyták a mensest),csak ezt 100 éve nemhogy tragédiának,hanem szerencsének fogták fel,örült egy nő,ha 35 évesen már nem menseselt,hiszen 20 éves kora óta úgyis megszült már 4-5-6 gyereket.
Ezek után terhességi toxémiás lettem, nem részletezem a borzalmakat, de megszöktem a kórházból, és érdekes módon, otthon meggyógyultam. A toxémia minimum 6 hétig tart, erősködtek, hogy biztos eltitkoltam a korábbi magas vérnyomások-110 alatti, most is-és ragaszkodtak volna tablettához, de nem vállaltam, mert szoptatni akartam. Megérte, mert bár 5 hónapig tudtam szoptatni, de addig volt anyatej, be nem vettem a gyógyszernek minősített mérgeket és meggyógyultam. Hiszem, hogy minden anya érzi, mit kell tennie és semmit nem számít a kor, ha az anya alapból egészséges. Több barátnőm is hasonló korban szült, senkinek semmi baja nem lett, egészséges babák, anyák. Mindenkit biztatni tudok, ha úgy érzi, megtalálta a párját, legyen akár 40 körüli, nyugodtan vállaljon babát, nincs nagyobb ajándéka az Életnek!
Én 26 évesen találtam meg a páromat, 33 évesen szültem (lakás, munkahely, lombikprogram, családi "háborúk" lerendezése - elég keményen próbáltak beleszólni az életünkbe, ezt is meg kellett oldani, hogy a baba ne egy csatatér kellős közepébe érkezzen), és most, 35 évesen, amikor kistestvért szeretnénk, kiderült, hogy úgynevezett "korai klimax" kezdődik nálam. Jobb lett volna korábban szülni? Amikor nem lett volna hová visszamenni dolgozni, és 30+ évesen lettem volna pályakezdő (27 éves koromig nappali tagozaton "gyűjtöttem a diplomákat", utólag azt mondom, hülyeség volt)? Vagy szültem volna az exemnek, és most elvált anya lennék? Vagy albérletbe? Vagy amikor még a férjem családja úgy gondolta, hogy hiába költözött el a kicsi fiuk, továbbra is joguk van irányítani őt és a családját? Őszintén? Nem tudom a választ! Fogalmam sincs, boldogabb lennék-e két gyerekkel, akik "nem jó időben" jöttek, mint ezzel az eggyel, aki viszont ideális körülmények közé született. Lehet, huszonöt év múlva már tudni fogom.
Aki viszont az érveket-ellenérveket mérlegeli, annak nem árt tudatában lenni, hogy létezik egy nem is annyira ritka (a nők kb. 1%-át érintő) probléma, a korai petefészek-kimerülés vagy korai klimax, ami 40 éves kor előtt következik be. A hírverés szerint egyre gyakoribb probléma, de szerintem ez nem így igaz, hanem úgy, hogy egyre gyakrabban probléma. Mert egyre később szülünk. Száz éve egy harmincöt éves nőt biztosan nem érdekelt, hogy elmaradt a "havibaj", mert volt már vagy öt gyereke. Nem mondom, hogy erre az a megoldás, hogy mindenki szüljön, amilyen korán csak tud, mert hátha beleesik az 1%-ba, csak éppen ez is egy szempont...
kedves belváros, én a környezetemből kiindulva mondtam, amit mondtam, válnak sorra,akik az egyetem után rögtön összeházasodtak, és jött a gyerek.....
amúgy meg szerintem mindnekinek joga van leírni, amit gondol.......
Ettől még ugyanúgy nem lesz nagymamája az ő gyerekeinek...
Ma már egyre több szakember véleménye az, hogy a Down nem csak a szülői életkorral van összefüggésben. Sokkal több tényező befolyásolja (pl. a környezeti ártalma, környezetszennyezés), és ebből csak egy az életkor, és nem a legjelentősebb!
Egész egyszerűen semmire sincs garancia ilyen kérdésekben! Bárkivel megtörténhet bármi váratlan, akár 18 évesen, akár 40 évesen. Mindenki tegyen a saját belátása szerint, és ahogy neki jó! Van előnye a fiatalon szülésnek is, de ha valakinek nem jön össze valamiért huszonévesen, vagy nem akar olyan fiatalon, az ne érezzen már lelkiismeret furdalást, mert 40 felett merészel szülni! 40 évesen még élete derekán jár az ember, semmiről sincs lemaradva!
Én meg azokat ítéltem el, akik túl korán, huszonévesen szültek-huszonévesen még bulizni kell, élni kell
Köszi,hogy lefeleőtlenezel.Tudod,25 és 27 születem,akkora már kibuliztam magam.
Van két főiskolám,férjnek egyeteme.
Komolyan mondom,már tényleg szégyenszám 30 alatt szülni
Ki vagy Te,hogy megmond meddig KELL ---és egyáltalán miért KELL?- bulizni?
Bár,ismerek egy nőt,aki ugyanígy lehülyézett pár éve,most tart a harmadik lombiknál.
A másik,amiről hallgatni szoktak:
Elhiszem,hogy a szupertrendi színésznők,akik félévente fiatalító kúrákra járnak,még nagyon topok 39 évesen is.
De én nagyon sok fáradt,lestrapált 40-es kismamát látok.
A barátnőm 16 évesen szülte az első fiát, majd rá pár évre a másodikat. Idén lett volna 40 éves, de tavaly temettük! Nincs garancia...
Tehát sajnálatosan 39 évesen halt meg,volt egy 23 és egy 21 éves gyereke,tehát már két felnőtt gyereket hagyott itt.
Ha meg 35 és 37 szül,akkor meg két ovist hagyott volna itt.
Engem 35,férjem 37,42 vállaltak a szüleink,mi korán szerettünk volna szülők lenni.
Vitosa: 35 felett azért születik kevesebb Down-os ,mert a TB nagy-nagy pénzt szán a szűrésekre.
De,ha azt nézzük,hogy nem a megszületett,hanem a megfogant babák hány százaléka down-os,akkor bizony a 35+ vezetnek.
Krisztina: nem ugyanaz 40 évesen a hatodikat szülni,amikor már a nagylányod 17 éves és nem ugyanaz az elsőt, az orvosok sem sorolják azonos kategóriába.
Ha a 42 évesen szült nő gyereke is 42 évesen szül,aztán az övé is....
Nem akarok senkit rettegtetni,meg nem is szülok bele senki életébe,de abból van elegem,hogy 30 alatti szülőket mindenhol felelőtlenezik, a 35 feletti szülésekről meg csak a szép és a jó megy,pedig pl a lombiknak is van számtalan olyan veszélye,amire nem is figyelmeztetik az embert
Régen sem csak huszonéves korukban szültek a nők, hanem ahogy összejött. Egyik nagymamám 40, 42, 44 évesen is, igaz nem az elsőt.. Másik 37 évesen a másodikat. Csak a fogamzásgátlás korában szültek csak huszonévesen.
Javítás:
És
nemaz általam ismert nem kevés család kb. háromnegyedében a Down-os gyermek 35 év alatti szülőktől született!Annak az orvosnak volt igaza, aki azt mondta, 35 alatt is ugyanolyan nagy az esélye a Down-nak. Én 29 voltam, amikor Down-os lányom született. És nem az általam ismert nem kevés család kb. háromnegyedében a Down-os gyermek 35 év alatti szülőktől született!
Volt olyan, akinek egymás után 4 terhessége is Down-os volt, pedig 35 alatti volt!
Nincs garancia erre sem.
Én meg udvariasan bólogattam. Akkor voltam 39 éves.
Ez aranyos story! De örülj neki, látod jól tartod magad! :-)
35 éves korukig meg osztják az észt magas lóról és látványosan utálják a kisgyerekeket mert zavarják őket a fene nagy szingliségükben :)
Bocsi,h nem sajnálom őket,tényleg :D
Hát 40 felett sincs több esélyed "normális" kapcsolatra. A legnormálisabbnak tűnő pasi is meghülyülhet x év múlva. Sajnos semmire nincs garancia. Egy pasi elmeállapotára meg pláne nem.
A mai világban tudomásul kell venni, hogy aki gyereket szeretne, annak bizony be kell vállalnia a kockázatot, hogy x év múlva esetleg egyedül kell nevelnie, mert a párja egy szép napon megkergül, és lelép egy sztriptíztáncosnővel...vagy épp egy csippendélfiúval. Ma már nem tartja vissza őket a társadalom rosszallása. Felelősségérzetük meg végképp nem volt sose.
Az én édeseanyám is "későn" szült. 33 éves volt, mikor én születtem, és 35 mikor az öcsémet. Valóban nem voltak nagyszüleink, 4 éves voltam mikor az utolsó nagyim elhunyt. Nem sok emlékem maradt róla.
Viszont sohasem éreztem hátrányát annak, hogy idősebbek a szüleik. Nem ez határozta meg az életünket, hanem az, hogy mit kaptunk tőlük emberileg...
Édesanyám már 4 éve nem él sajnos, de apukám még igen, pedig 5 évvel idősebb az anyukámnál. 82. évébe lép augusztusban. Teljesen jól van. sokat olvas, és még dolgozik a ház körül. Ez is adottság kérdése...
Nem arra kell gondolni, amikor valaki "későn" vállal gyereket, hogy ő lesz a saját gyerekének a nagyija is...mert ez butaság.
Vagy nem. 50% - 50 %.
Nem árt erősen megbarátkozni a gondolattal, hogy az ember lánya esetleg kimaradhat az olyan csodákból (is), mint az anyaság. Aztán még mindig jobb kellemesen csalódni, ha mégis másképp alakulna - bár 30 fölött radikálisan csökken az esély erre.
(Szerencséd van, nálunk már csak egy darab nagypapa van.)
Ha valaki negyven évesen szül, és az ő gyereke is negyven évesen, akkor már azért más a helyzet, nem?
Igen, hát nálam is a babavállalást többminden befolyásolta :
- találj megfelelő partnert,
- ismerd ki, élj vele azért több évet( énszerintem több év kell, mire kiismered a másikat),
- lakásfeltételek ( fontos volt, hogy a távfűtésest elpasszoljam, mert éhen haltunk volna a 35 ezres számla befizetése után),
- stb......
DE : kinek mi a fontos !!!!!
Nekem ezek voltak, másnak meg lehet, hogy más tényezők játszottak be !
Én nem tapasztalok összefüggést a türelem és a kor között. Tehát fiatal(abb) koromban semmivel sem voltam más anya - kivételt jelent egyedül a tapasztalat: most nem parázom olyanokon, amiken régen igen.
Olvastam régebben valahol, hogy ha marad ez a tendencia - vagyis 40 körül szülnek a nők először - , akkor eljutunk oda, hogy nem lesz három generáció, csak kettő. Tehát a gyerekeknek nem lesznek nagyszüleik, mert már vagy meghalnak, vagy nagyon öregek lesznek, mire ők megszületnek. És ez nem jó.
Mentalevél, én magamból kiindulva mondom, hogy nekem rögtön összejött a baba 39 évesen is ( ugye 40 évesen szültem), és hozzáteszem, hogy a környezetemben több lány volt így !, semmi gond nem volt, a kromoszóma rendellenességek kiszűrésével kapcsolatban : nekem a méhlepényből vettek mintát ( ez egy magánklinika), és 3 nap alatt volt eredmény, szóval elvetetni lett volna időm, hála istennek, minden oké volt, és már azt is megmondták akkor, hogy fiú lesz.
Amúgy a dokim annyit mondott a down kórral kapcsolatosan, hogy oké, hogy 35 felett javasolják a szűrést, de pont ezért van , hogy 35 alattiaknak meg többször születik down- és egyéb kromoszómarendelleneséggel babája, mert ott is kéne a szűrés !!!!
A Fehér Anna eset már azért kicsit más.....abban a korban én se vállalnám, de szíve-joga ezt is eldönteni mindenkinek !
A legtöbben nem "önként" vállalnak gyereket 40 felett, miért kell úgy beállítani minket, mint akik "elpazarolják a termékeny éveiket"... Baromira szerettem volna 15 évvel ezelőtt is szülni, csak nem volt olyan kapcsolatom, amiben megtehettem volna.
Hány elvált és egyedülálló anya szenved a gyerekneveléssel???
Fú, nem tudom. Én még bőven 30 alatt szültem, egyelőre nem tervezünk több gyereket.
De hogy mi lesz, ha megkattanok és "öreg" fejjel szeretnék még gyereket? No, még a 40 is odébb van. És egyelőre nem aktuális a kérdés.
Azt viszont megértem, ha valaki később talál párt/újraházasodik, és 40 körül vállal még egy gyereket.
Nekem most jó érzés, hogy viszonylag fitt, fiatal vagyok anyukák között, mondjuk fura lehet 47 évesen egy 5 évessel ugrándozni.... Dédanyám 40 évesen már nagyi volt :-) De változnak az idők.
Szültem 20 évesen és 33 évesen is
Őszintén? Most százezerszer több a türelmem a picihez, mint 20 évesen volt a nagyhoz! És ez a gyerekeken is meglátszik. A mai eszemmel azt mondom, hogy nem szabad 20 évesen szülni.(tisztelet a kivételnek!)
Ja és közben volt megy válásom és egy második esküvő is láthatáron van. Nem tudom ki írta, de 20 évesen bulizni kell, élni kell és nem az első kapcsolattal családot alapítani, teljes élettapasztalat nélkül... Persze szuper, ha valakinek mindez jól sikerül!
Teljesen egyetértek!
A barátnőm 16 évesen szülte az első fiát, majd rá pár évre a másodikat. Idén lett volna 40 éves, de tavaly temettük! Nincs garancia...
Én idén vagyok 40, és még egy gyereket szeretnék pár éven belül. Nem így terveztem, de így alakult. Viszont nekem huszonegy-két évesen egy deka türelmem nem lett volna a gyerekekhez. 29 voltam, amikor az első megszületett, akkor kezdett alakulni bennem valami türelem-féleség, a másodikat 35 évesen szültem, hát jóval nagyobb türelmem volt már akkor is, mint korábban!
"gyerek
etvállalásra" = gyerekvállalásraMár magyarul sem tudok... :(
Akármennyire is fejlett az orvostudomány, én nem tartom jónak, ha felül akarjuk írni a természet rendjét. Épp ezért ha 30 éves koromig nem lesz gyerekem, utána önként mondok le róla.
Ettől függetlenül persze mindenki akkor szül, amikor tud vagy akar, csak nem tűnik túl jónak az a tendencia, hogy a nők minél később szülnek. Amihez persze szorosan hozzátartozik, hogy a férfiak is minél később hajlandóak rábólintani a gyereketvállalásra, már ha rábólintanak egyáltalán.
Szültem 24 évesen, és 37 évesen is. Úgyhogy vagyok fiatal és öreg anyuka is egyszerre...
Kiszámoltam, hogy a legkisebb gyerekem középiskolás ballagásán már 56 éves leszek! Majd nagymamának fognak nézni...
Másik ok, amiért nem jó későn szülni: hamar árva lesz a gyereked. Aki már elveszítette a szüleit, az tudja, miről beszélek: tényleg nem mindegy, hogy már 70 éves vagy, amikor eltemeted őket, vagy mondjuk 30...
Harmadik érvem a későn szülés ellen: igenis van különbség a huszonéves és a majdnem negyvenéves terhességem között. Aki csak negyven körül vállal először babát, nem tudja összehasonlítani a két dolgot, én viszont igen.
A következő idézet is beszédes:
" 35 éves korban csak fele annyira vagy termékeny, mint 25 évesen, 40 évesen pedig fele annyira, mint 35 évesen. Ezt azt jelenti, hogy több időt igényelhet a fogamzás abban az esetben, ha már elérted a 30 vagy 40 éves kort, illetve lehetséges, hogytermékenységi problémákkal kell szembenézned. "
Nem mindig úgy történnek a dolgok, ahogy az ember eltervezi. Az élet néha nagyokat csavar a történteken.
Én 19 évesen férjhez mentem, 24 és 27 évesen szültem. Aztán úgy alakult, hogy 34 évesen elváltam. Nem így terveztem, de így lett. Utána éltem kicsit az életem, de közben egy idő után újra kezdtem vágyni a stabil családi élet után. 39 éves lettem, mire megtaláltam azt a férfit, aki szintén erre vágyott, akinél látom az esélyt ennek a megteremtésére. Majdnem 40 lettem, mikor szóba került, hogy jó lenne még egy közös baba, de utolsó pillanatban vagyunk, dönteni kell. A sorsra bíztuk. Adtunk neki 6 hónapot, abban megegyeztünk, hogy mesterségesen nem avatkozunk a dolgokba, ha a sorsunkban megvan írva egy közös baba, jönni fog, ha nem, akkor így leszünk boldogok. (Mindkettőnknek van 2-2 gyereke). Most vagyok pont 41 éves. 3 héten belül szülök.
Nem érzem magam ennyi évesnek, mindig ügyeltem az egészségemre, mozogtam, egészségesen táplálkozom, nem dohányzom, nem iszom. Mégis fáradékonyabb voltam/vagyok ezalatt a terhesség alatt, mint huszonévesen. Egyetértek azzal, hogy mindennek megvan a maga ideje, és a gyerekszülésé nem feltétlen a 40 év feletti kor. De az élet produkál olyan helyzeteket, amikor érdemes akkor is bevállalni, és jó, hogy ez ma már egyre inkább megtehető. Az meg, hogy megélem-e, hogy felnőjjön? Hol van erre garancia huszonévesen? Ha a szüleim fizikai, szellemi állapotából, a génjeimből indulok ki, akkor remélem megélem.
Ez sem mindig mérvadó. Engem 24 éves korában szült Anyukám, Húgomat 5 évvel később. 48 évesen pedig elment...és még nekünk is szükségünk lett volna Rá.
Én 22 és 24 éves koromban szültem, részben nem bántam meg, részben meg egy kicsit jobb lett volna később. 37 voltam, mikor a mostani párommal szóba került...mondtam, hogy 40 éves koromig gondolkodhat, de azt hiszem, már nagyon félnék tőle. Azt hiszem, az anyaságot nem nekem találták ki mégse, persze lehet, hogy túl szigorú vagyok önmagammal.
No, azért pár apróságot javítanék:
nem csak amniocentézis létezik, a corinboholy-mintavétel 12-13. hétre ad eredményt.
Egyik sem okoz vetélést, csak a két populávió között van eltérés a vetélési arányban, ami adódhat abból, hogy a mintavételre vállalkozó kismamák eleve nagyobb kockázattal rendelkeznek. Egyetlen tudományos közleményt sem találsz, amelyik ok-okozati összefüggésként írná ezt le.
Átlagosan mérhető eltérés van a teherbeesési arányokban, de ezt nagyban befolyásolja az egyéni hajlam (és itt fiatalon is fennáll a nehezebb megtermékenyülés), az életmód (fogamzásgátlót nem lehet "büntetlenül" szedni évtizedekig, nem marad következmény nélkül a gyakori partnerváltogatás sem, mert megannyi banális fertőzésen eshetsz át, ami befolyásolja a női szervek működését, alkohol, cigaretta, elhízás sb.) De mindez nem jelenti azt, hogy egészséges, kiegyensúlyozott életet élő nőknek rettegniük kellene a meddőségtől, ha kitolódik a családalapítás.
régebben azt mondták, 30 éves koráig szüljön a nő. ma 35 alatt számít fiatalnak az anya. a kockázatok (genetikailag pl.) sokkal nagyobbak 35 év felett, és nem igaz, hogy ezeken segít az orvostudomány! a magzatvízvizsgálat nem kockázatmentes és nem is 100%-os! és az eredménye kb. 5 hónapos korra van meg, amikor meg már nagyon is nagy a magzat!
szóval szerintem önáltatás, hogy "az orvostudomány csodákra képes": biztos olyan is van, de a gyakoribb az, hogy idősebben már nem jön össze, vagy nagyon nehezen.
és tényleg fel is kell nevelni azt a gyereket, Fehér Anna megszülte a saját unokáját.
nem szeretem ezt az önző hozzáállást, de persze mindenki maga döntse el.
Egy a probléma, most ha a sokat emlegetett hova szüljek- et kipipáljuk.
A bulizás. Ebből következően a nem akarom lekötni magam. Emiatt a maga ideje, más értelmezésbe került, mint az emberi szervezet szerinti idő.
"Szerencsére" az orvostudomány tart ott, hogy 50 felett is lehet szülni. Természetesen legtöbb orvos azt mondja, hogyne nyugodtan. Őket és tudásukat, netán isteni mivoltukat igazolja, ha olyat segítenek gyerekhez, aki természtes úton soha nem szülhetne.
Volt egyszer kutató doki nőgyógyim. Na az hangot is adott annak, hogy 35 alatt miért kellene megszülni a gyerekeket.
Engem 40 évesen szült az Anyukám. Két éve temettem el. Még szükségem lett volna rá. A tesómat 20 évesen szülte .... azért nagyon nem mindegy, hogy valaki 38, vagy 58 évesen veszíti el az anyukáját. Édesapám meg már 11 éves koromban elhunyt.
Volt olyan osztálytársam, akinek az anyja ott volt az érettségi bulinkon, fiatalos volt, jófej, fitt. Az én anyukám akkor már közel 60 éves volt, nem volt lerobbanva, de már nem volt a 18 évesek közé való, pedig én nagyon szerettem volna.
Voltak dolgok, amelyeket azért kaptam tőle, mert már idősebb volt, sokat látott, tapasztalt, bölcs, és voltak olyanok, amelyeket meg épp ezért nem.
19 évesen mentem férjhez, 28 30 és 35 évesen szültem. Nem szülnék 40 felett, de körül sem. nem mondom, hogy 35 évesen késő volt, mert kellett a gyerek a kerek egészhez, ami a családunkat illeti. De simán korábban szülném, ha most kezdeném. Én úgy érzem így 40 felett, hogy nem szeretnék pelusozni, etetgetni. Jó, hogy az energiám maradó részét ismét magamra fordíthatom. Kell a lelkemnek, hogy ne egy csecsemőhöz fiatalodjak.
Nem a vita kedvéért írtam. Azért, mert azt írod, mit látsz a környezetedben. Veled ellentétben nem ítélem el azokat, akik 20 évesen szülnek, de azokat sem akik 40.
Egy terhesség amellett, hogy megterheli a szervezetet, fiatalít is!!!
A megnövekedett keringő vér mennyisége a hormonváltozások stb.!
Szóval vannak előnyei is a 40 éves korban szülésnek!
Én még nem szültem( 31 éves vagyok), iszonyú nagy a társadalmi nyomás!!
De majd akkor szülök, ha eljön az ideje és úgy érzem, hogy gyermeket szeretnék.
A nőgyógyászom szerint még 38 évesen is bőven ráérek!!!
Ezt szó szerint én is írhattam volna, a számból vetted ki a szót !
Magamból tudok kiindulni : 40 évesen szültem, igenis végiggondoltunk mindent, nem felelőtlenül ugrottunk bele....és aki azt mondja( volt ilyen ) , hogy jujujjjjj, nem fogod megérni , hogy a gyereked leérettségizzen, annak tudjátok mit mondok ? Mi a garancia arra, hogy aki 30 évesen szül, az megéri ??? Lehet, hogy 1-2 vagy 5 év múlva pl. elüti egy autó, vagy meghal a stressz miatt infarktusban, vagy rákban.....
És még valami : kinek mi köze hozzá, hogy ki mikor szül ????
Én meg azokat ítéltem el, akik túl korán, huszonévesen szültek-huszonévesen még bulizni kell, élni kell....mert ha ez kimarad( a környezetemben látom), és korán férjhez megy, és szül, az egy idő után rájött( mondom, látom a környezetemben), hogy hoppá, még nem is éltem......szingli akarok lenni !!!!
Na, most gondolom, kapni fogok fűt-fát ezért........de én így gondolom.