Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Újszülött ültetése
Létrehozva: 2013. Április 23. 03:37
Sziasztok! Egy hónapos kisbabámat anyósom szinte minden hétköznap meglátogatja. Az első, hogy kézbe akarja venni. Mindig azt csinálja, hogy leülteti a combjára, de én úgy tudom az ültetés árt még most a gerincének. Kérlek segítsetek, felnevelt három gyereket és nem merem megmondani! Én a saját gerincemet mit sem kímélve járkálok fel alá a lakásban vele, hogy megnyugtassam és nagyon rosszul esik, hogy közben más meg nem törődik a babám gerincével.
A topikindító szerint mindössze az az első, hogy felveszi az unokáját.
Arról nem szól a fáma, hogy utána mit csinál. Nemigen hiszem, hogy ott ül órák hosszat az ölébe ültetett babával. Ez kizárt.
Én anyámnak és anyósomnak is mindig első útja az unokákhoz vezetett. Szerintem ez a része teljesen normális.
Mellesleg a topik nem is erről szól, elvileg, hanem arról, hogy árt-e a baba gerincének, ha ültetik.
Lassan erről lehet a legkevesebbet olvasni.
Mivel azonban ti. eltűnt, mint szürke szamár a ködben, soha nem kapjuk meg a választ a kérdéseinkre.
Azt a bizonyos reflexet kiváltják, megnézik megvan-e, de nem lépkedtetik naponta a babát.
Néha kicsi ültetés nyilván nem gond, de feltételezem, hogy nem pár másodpercekről van szó, és talán nem is csak percekről, plusz valószínűleg ez a jéghegy csúcsa, és a fő gond a rendszeres látogatás. Engem is zavarna.
Én azt beszéltem meg, hogy akkor jöjjenek anyósomék, amikor a férjem is otthon van, és ilyenkor én igyekeztem elvonulni. Ha a férjet zavarja a gyakori látogatás, majd leépíti ő. Ha a férjet zavarja, hogy az anyja hogy fogja, majd szól neki.
Lehet arra hivatkozni, hogy állandóan változik még napirend, jobb, ha úgy jön a nagymama, amikor mindenki otthon van. Esetleg heti 1 napot megbeszélni, amikor délelőtt jön, a többi napon meg légyszi akkor jöjjön, amikor a fia is otthon van.
A többi napon meg programod van, baba-mama klub, védőnőhöz menés megmérni a babát, barátnővel gyereksétáltatás, akármi.
olvastam..
+ egy ember, akit a kialvatlan kismamának ki kell szolgálnia.
mert ugye vendég? vagy mi?
alapszabály.. kismama nyakára nem járunk, nem boritjuk fel a napirendjét naponta.
Vagy ha megyünk.. akkor segiteni. bevásárolni, és háztartásban segiteni.
De még azt is előre megbeszélve!
Mert ugye újszülött alszik, tán aludna kismama is.. helyette beszélgethet anyóssal.. vagy újszülött nem alszik, mert nagymama helyette kézben fogja... és ringatja... mert ő ezzel segit..
HOGYAN ülteti?
Nem feltétlenül ártalmas. Elmesélném, hogy pl. bizonyos reflexet úgy vizsgálnak újszülöttnél, hogy "sétáltatják". Középső gyerekkel kellett párszor kontrollra mennem, neurológiai vizsgálatra (faros szülés során a bal válla zúzódott és tornáztatni kelett), ott láttam ilyet: hóna alatt megfogják a babát és csak annyira teszik le, hogy a talpa hozzárjen az asztalhoz, ami jó esetben kiváltja a lépőreflexeket. Ha nem, az baj.
Sok kisbabának, ha megfogod a kezét, miközben fekszik, már 1-2 hónaposan próbálja felhúzni magát. Nem lesz semmi baja.
Azt nem értem, mi köze az "ültetéshez" annak, hogy járkálsz a gyerekkel, hogy megnyugtasd? Erről kéne leszokni, mert aztán egy nyugodt pillanatod sem lesz.
Igen, el tudom képzelni, hogy azért ölelgeti mert anyai ösztönök benne is mocorognak. Kicsike baba, jól esik ölelgetni...blabla. De nem érti már meg, hogy MÉG nem lehet ültetni.
A nagyit szemmel kell tartani, de már megírtam amit gondoltam.
A nagyi jó, a nagyi szép, és ha már ott van minden nap, szíveskedjék segíteni az anyukának. És ne a saját kedvére tenni. Ez nem cselédség. Ölelgetni az anyja is tudja, csak a mindennapi gondokat kéne levenni kicsit szegényről. Nehéz ez a helyzet, anyukának főleg. Mit nem lehet ezen érteni? Ha megkéri valamire, csinálja meg. Amiben kéri a segítségét anyuka, azzal könnyít a helyzetükön. Abban van a segítség, amivel kicsit mentesíti anyukát jelenleg. Öngyörő/böngyörőzésre még várjon fél évet.
Nem osztunk...
De nagymaminak nincs annyi esze, hogy hullafáradt aligalvó kismamához nem + egy ellátni való embernek megy oda... hanem segiteni....
Mt vársz a topiktól? komolyan kérdezem, hiszen nem mersz érte szólni a nagyinak. Ha a hozzászólók azt mondják egészségtelen, akkor megmondod neki?
Egyébként meg jobb most tisztázni mit is vársz el az anyóstól, minél jobban megy az idő annál nehezebb lesz neki elmondani, hogy te szeretnél foglalkozni a gyerekkel, hiszen te szülted. Még akkor is, ha ez konfliktusokhoz vezet.
Nálunk a nagy konfliktus forrás a Tv, nem értik meg miért nem engedem, hogy reggeltől estig nézze. Pedig négy gyereket nevelt fel úgyhogy a két hónapos is nyugodtan bambulhatja. No comment.
Én évekig küzdöttem, mire végre elértem, hogy ha anyám jön hozzánk, akkor ne takarítson, mosogasson és dirigáljon, hanem az unokáival foglalkozzon. Majd én kitakarítok, ha akarok, elmosogatok, ha akarok, de a koszos bugyimat a szennyesben még az anyám se nézegesse.
Védőnővel kell beszélni, hogy amit anyós csinál, az valóban káros-e. Az "ültetésnek" több formája is van, nem mindegyik káros. Topiknyitó pedig beszéljen az anyósával, nyugodtan mondja el, hogy ő úgy tudja, ezt még nem szabad. Nem tartaná inkább máskép a gyereket? Valószínáű, hogy anyós étkezés után megy hozzájuk, nem fogja őt megenni.
"mosogasson, takarítson, főzzön".
Ilyen utasításokat nem adunk egy nagyszülőnek.
Ha megteszi megköszönjük.
Ha nem tetszik az amit csinál (mint a topicindítónak), akkor szólunk, vagy finoman megkérjük, hogy egy ideig ne jöjjön.
Ha anyuka, apuka a gyerek mellett nem képes ellátni a háztartást, akkor vegyen fel fizetett segítséget, és neki dirigáljon.
Ebben teljesen igazad van!!
Anno anyám, is gyakran jött amikor kicsik voltak a gyerekek.. Mosást teregettt, kivasalt, takaritott, megfőzőtt... mindent amit kell egy háztartásban.
Nem a pici babát tutujgatta..
Ha volt már nagyobb akkor játszott vele.
Az valóban nem segitség, hogy anyu robotol mami meg rászoktatja a babát a kézbenlevésre.
Nyilván. Nem fekete-fehér a történet.
Csak azt látom, hogy totál fordítva van az emberek többsége bekötve, és úgy viszonyulnak az anyukához, mintha neki az lenne a plusz extra feladat, hogy ellássa a gyereket. Pedig ez elsősoron az szülők feladata.
Nem tudom, az én barátnőim tökre tudtak örülni, ha vittem nekik kaját, vagy kiteregettem a gépből, vagy hasonlók.
Aztán persze ahogy telik az idő, nyilván szüksége lesz az anyukának is arra, hogy szusszanjon a baba nélkül is, egy fodrász, stb., amikor tök jó, hogy valaki vigyáz a gyerekre. De akkor is maximálisan figyelembe véve, hogy mik a már kialakult szokások, mik a szülők elképzelései a gyerekgondozásról/nevelésről.
Más az, ha hordozókendőben van "felköztve", mert nem a gerinc alsó szakaszára nehezedik a súly, egészen más az elosztás.
Én részemről a hordózót is csak egy szükséges rossznak tartom, amint lesz gyerekem, biztos vagyok benne, hogy csak a minimális időt fogja benne tölteni, amíg nagyon muszáj (autóban).
A pihenőszéket pedig messziről kerülöm.
Ha anyós csak kézbefogná, nem lenne semmi baj.
ÜLTETI.
Na az gáz.
??
Közben rengeten kötik magukra mindenfélében a kisbabát, az egy hónap alattit és olyan hordozóban hasra- hátra ahol szintén görbült a gerince.
Meg rakják bele hordozószékbe...
Az nem ártalmas-csak ha anyós kézbe fogja??
hm.. érdekes dolgok ezek manapság.
De miért?
Szerintem meg sok esetben a nagymamák, látogatók, rokonok, barátok, ismerősök értelmezik rosszul a szerepüket.
Elmennek látogatóba, és mit csinálnak? Kiveszik a gyereket anyuka kezéből, hogy legalább arra ne legyen gondja, tudjon tőle pihenni, és egyéb nagy bölcseletek...
Hát hozzám ne jöjjön senki azért, hogy legalább a gyerekkel ne kelljen foglalkozni!
Ha valaki őszintén könnyíteni szeretne egy újszülöttes anyuka életén, akkor főzzön helyette, mosson helyette, takarítson helyette, vasaljon helyette, stb. (lehetőségek tárháza igen széles), hogy az anyukának legyen ideje a gyermekével foglalkozni.
Szerintem nagymama keveri össze magát az anyukával
1. Nőjél fel! Merjed megmondani! Millió olyan helyzet lesz még az életben, amikor a saját gyereked érdekében valakivel vállalnod kell a konfliktust. Ha már most feladod, mi lesz később? Hagyod majd, hogy az óvónő is kiszúrjon vele, a tanárai is, a többi gyerek is, mindenki? Egyáltalán mitől félsz? Le fogja harapni a fejedet, vagy mi? Találd meg a módját, hogy olyankor és úgy szólj, hogy minél kevésbé legyen belőle sértődés, de ne edd magad hónapokon át, hanem szólj! Hivatkozz orvosra, védőnőre, stb., te is tudod, hogy mit szoktak tanácsolni. Ha személy szerint neked még nem is tanácsolták, azért hivatkozz rájuk nyugodtan, hiszen amikor pl. a tévében, a neten tanácsokat adnak, azt neked is adják.
2. Ha annyira nem mersz beszélni anyóssal (merjél!!!), akkor meg szólj Mikulásnak, hogy mondja meg neki ő!
3. Pólyáld be!
Simán fel lehet ültetni úgy egy 1 hónapos gyereket is, hogy a fejét megtartja a hasam, miközben a combomon ül.
És igen, ez baromi ártalmas a gyerek gerincének.
Topikindító!
Nem tudnál beszélni anyósoddal erről? Igen, lehet, hogy ő 3 gyereket felnevelt, de akkor egészen más dolgok voltak fontosak a csecsemőgondozás terén.
Az jutott még eszembe, hogy nem lehet a védőnő látogatását úgy időzíteni, hogy "véletlenül" egybeessen anyósod ottlétével? És megkérni a védőnőt (ha esetleg neked nem hisz a mama), hogy hangsúlyozza ki, hogy "ugye nem ültetik a gyereket? mert árt a gerincének!" Hátha a szakembernek elhiszi, ha neked nem.
Szia!
Egyáltalán minek van ott minden nap? Ill. ha ott eszi a fene, akkor legyen a segítségedre, mert ez nem az. Vagy pl. maradjon éjszakára, hogy tudj kicsit aludni, pihenni. Mosogasson, takarítson, vásároljon, ilyesmi. Így a fél szemednek mindig rajta kell lenni, hogy ne okozzon bajt. Erre nincs szükséged.
Nem szabad az újszülöttet ültetni, sőt később sem szabad - kb. 7,8 hónaposan kézenfogva mászkálni vele, csak ha a pici már magától áll, elindul.
Anyósod már elfelejtette, milyen volt amikor az övéi még picik voltak.
Mostanában aggaszt ez a ringatós szék, vagy gyerekkocsi, persze talán egy kis csend van, de a gyerek nem "időben" emeli fel a fejét, nem is fordul meg "időben" és nem is forog még amikor már kéne.
A másfél éves unokám ekkor még nem tudott mászni sem, csak kiterült mint a teknős. Neurológus még nem látta sajos.
Higyj magadban, tudni fogod mi a jó a picidnek, sőt már most is érzed ezt, nem baj, ha anyósnak nem tetszik amire kéred. Akkor maradjon otthon.