Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Rendben van, ha a 2,5 éves rugdossa a nagymamát?
Létrehozva: 2014. október 1. 17:53
Sokan azt az elvet vallják: nem szabad azt mondani a gyereknek, hogy nem szabad... De minden esetben jól van ez így?
Nők Lapja Café: Rendben van, ha a 2,5 éves rugdossa a nagymamát?
Nők Lapja Café: Rendben van, ha a 2,5 éves rugdossa a nagymamát?
Visszakézből kellett volna akkora taslit adnia a mama lányának az elrugaszkodása miatt, hogy csak úgy nyekkenjen.Aztán a pici lány rugdoshatná az anyját élete végéig.
Van rá esély, hogy nemsokára az anyját is megrugdossa a kicsike.De, ez nem is lesz olyan nagy szám, lesz ott még más.Meg is érdemli.
Így tőled is megkérdezem.
Te engednéd hogy a kislányod rugdossa anyukádat? Attól hogy ő az anyukád, ezt el kell viselnie? Te nem tudnád megtisztelni azzal, hogy nem engeded rugdosni az édesanyádat?
Nem, nem klónok!
De már pedzed legalább.
Nem is kizárólag a nevelésről van szó. Át kell örökíteni az utódba a nevelés által azt a tudást, ami az emberben felhalmozódott. Ez a ne nyúlj a tűzhöz mert égettől kezdve a gumival szeretkezzig sok mindent tartalmaz. És ahogy telnek az évszázadok, ez a tudás egyre több, és egyre nehezebb feladat hárul a szülőkre. Egyszerűbb ráhagyni a gyerekre mindent, tapasztalja meg ő. Ezzel viszont sokan ősembereket nevelnek.
Egyet értek. Attól, hogy az anyám, még tartsa tiszteletben azt, hogy én is egy felnőtt ember vagyok.
A szülőknek nem könyvből kellene gyereket nevelni, hanem érzésből.
Megvan melyik kanyarban maradtál el, a cikkben nem szülő-nagyszülő ellentétről van szó, hanem arról hogy a nagymama egy helytelen viselkedést szeretett volna kijavítani, amit a lánya nem engedett.
Bizonyára. Ez egy igen reális összefüggés.
Nem, én sem hagytam volna, hogy a gyerekem bántsa a nagyszüleit, bár nem is volt rá késztetésük.
De akkor sem értek egyet azzal, hogy a nagymama nevelése volt hibás..
. ennyire nem lehet ezt kategorikusan kijelenteni. Az egyén természete is hozzáadódik, különben mindenki a szülei klónja lenne, nem?
Pedig elhiheted, ez így történt. Az ismerősöm, aki tanúja volt, nem szokott kitalálni ilyen történeteket.
A hétköznapi életünkben számos fiatal és idősebb felnőttel találkozunk sajnos, akik hasonlóan lettek nevelve anno, mint a topicindítóban szereplő kisgyerek.
Én pl. egy ilyen antiszociális egyed miatt léptem ki az előző munkahelyemről a nyáron, mert nem lehetett vele normálisan együtt dolgozni. Szerencsére találtam egy normális céget, ahol emberi hozzáállást tapasztalok a munkatársaimtól.
De jó hogy türelmes vagyok!
Hát akkor még egyszer!
Ha a nagymama jól nevelte volna a lányát, akkor a lánya is jól foglalkozna a saját lányával. Amikor nevelünk, nem kizárólag azt az egy személyt neveljük, hanem a benne rejlő jövőt is. Ha jól csináljuk akkor azt adja tovább, ha pedig nem, akkor változtat.
A fiatal anyának lehet saját véleménye, de illően kell elmondani a szülőnek. nem elvágni minden fonalat, és csöndre bírni a nagyszülőt, hanem rákérdezni hogy szerinte mi a gond, mert mi nem látunk semmi kivetnivalót a nevelésünkben.
Visszatérve a cikkre, ha a kétévest anyuka engedte rugdosni, akkor el tudom képzelni hogy a kétéveséhez hasonló stílusban rúgott bele a nagymamába szavakkal.
Ha a te gyereked a te édesanyádat rugdosná kétévesen, nem hiszem hogy hagynád. Vagy igen? Ha a te édesanyád rászólna a kétéves lányodra hogy ne rugdossa, akkor te a kétévest védenéd? Csak azért mert kicsi, vagy csak azért hogy megmutasd kié a kislány? Az a kétéves is anyuka lesz, hárman fogtok utazni, és a kislány unoka a te lábadat rugdosná. Rászólnál biztosan. A lányod pedig rád szólna.
Így már valóban nézőpont kérdése.
Szerintem mindig is voltak ellentétek a gyereknevelésben a nagyszülők-szülők között. Mindegyikünk tudna példát arra, milyen tanácsokat kapott az idősebbektől, amiket alkalmazni kellett volna, közben meg már jól megváltozott a helyzet. (kezdve a szoptatás-etetés menetétől a bilire szoktatásig, a mit mikor kezdjünk adni a gyereknek témáról nem is beszélve)
Ma már annyiféle könyv van, amiből tanulhatnak az újdonsült szülők, hogy csak győzzék kapkodni a fejüket.
Én is tudok olyan szülőt, akinek a pár éves gyereke dönti el, mit akar reggel felvenni. Ha negyven fokban gumicsizmát, akkor azt, ha télen nyári ruhát, akkor azt... nem semmi amúgy, de tényleg ez van.
Olyan ismerősöm is van, aki tényleg nem mondta azt a gyerekének, hogy "nem".
Vagy aki megtiltotta, hogy a síró babáját kivegyék a rokonok a kiságyból (nagymamára is vonatkozott a tilalom).
Á, persze, lerágott csont.
Mindenki tudja, hogy a gyereknek szabályokat kell állítani, nem tehet azt parttalanul, amit akar. Ezt úgy hívják, hogy gyereknevelés.
Ez jó történet, bár nem hiszem, hogy igazából megesett.
Ettől függetlenül, elképesztő, hogy némelyik szülő mennyire képtelen rendesen nevelni a gyerekét. Olyat is hallottam már, hogy egy hároméves szabályosan uralja a szüleit, ő mondja meg, mit csinálhatnak és mit ne, a szülők tőle kérnek engedélyt, ha valamit szeretnének.
Elsőre is azt értettem belőle, amit most is, és igazad van, de mégsem. Illetve nem azt mondom, hogy a fiatal anya jól csinálja, amit csinál, de én ezért először is nem hibáztatom az nagymamát, hiszen nem biztos, hogy erre tanította anno a lányát, másrészt meg miért ne lehetne a fiatal anyának saját véleménye? Lehet, te is azt mondod. Hogy ki dönti el, hogy melyikük verziója a helyes, azt most ugye jelen esetben nem vitathatjuk, de úgy általában nem mindig lehet megmondani, mert nézőpont kérdése.
Tehát azt mondom, hogy a nagymamának ellent mert mondani a lánya, az nem az ő nevelésének csődje, hanem tök normális dolog, így működünk.
Te most komolyan ezt vetted le a hozzászólásomból?
Rendben, elemzem.
Saját véleménye lehet egy gyereknek. Eltérő a szüleitől is. De ezt a tudtukra lehet adni kioktatás nélkül is. A szülőt tisztelni kell annyira, hogy amikor a véleményünket elmondjuk, az ne tűnjön sértő kioktatásnak.
A gyerek anyjának lehet olyan meggyőződése hogy jól neveli a kislányt, de ha más látja hogy nem jól neveli, akkor bizony fejet kell hajtania. És egy másik ember rugdosásának a megengedése szerintem nagyon nem nevelés. Ráhagyás.
Normális felnőtt ember azt teszi ami jó neki és a környezetének, még akkor is ha erre más hívja fel a figyelmét. Ha valaki azzal a felkiáltással hogy már nagykorú vagyok nem hallgatok senkire, megy a saját feje után, az szamár. Gőgös szamár. Egy okos szülő az idősebb, tapasztaltabb jogán nyugodtan véleményt nyilváníthat.
Ebben a szituációban nagymama elrontotta a lánya nevelését, és most az unokája csattan rajta. A lánya pedig egy sima kis lelkibeteg paraszt. Nehogy már nagymama beleszóljon annak a nevelésébe, akit ő szült. Eteti, itatja, öltözteti, majd csak felnő az a kislány valahogy, rászólni tilos. Csakhogy így a gaz szokott nőni.
Ebben nem vagyok olyan biztos. Én jó gyerek voltam (most fényezem magam, de tényleg...
), DE amikor felnőtt lettem, én sem mindig csináltam azt, amit édesanyám mondott. Volt már saját véleményem. A gyereknevelést illetően is.
Az rendben, hogy mi most azt mondjuk, a nagymamának volt igaza, de ettől még a gyerek anyjának is lehet meggyőződése az, hogy ő csinálja jól. Végülis nem volt udvariatlan.
Az nem normális, ha egy felnőtt ember még mindig azt teszi, amit a szülő diktál neki.
Most ez komoly ez a felvetés?
Itt a nagymama cseszte el valamikor régen. Mi az, hogy a saját lánya kioktatja???
Amikor az én lányom kísérel meg kioktatást, képes vagyok neki olyant mondani hogy ás egy képzeletbeli gödröt és belekuporodik hogy ugrálhassak rajta. Látszik rajta, és bocsánatot is kér. Abban pedig biztos vagyok, hogy a gyerekét nem így fogja nevelni, hanem kordában tartja. De abban is biztos vagyok, ha az ő gyereke majd összefut egy ilyen hülye akarnok gyerekkel, megtépi. Bolond nők, akik képtelenek gyereket NEVELNI, miért szülnek? Még egy állat is neveli a kölykét, az emberek képtelenek rá mert sérül? Ja, ha anyuka lelki beteg, akkor persze hogy nem mer rászólni a csemetére, nehogy ő is kapjon egy kupán vágást.
Ez őrület. Annál is inkább, mert tényleg ez a "divat" mostanság, illetve egyre inkább ráhagynak a szülők a gyerekeikre mindent.
Aztán majd csodálkoznak, ha a gyerek lenitteli a tanárt, mert az elveszi a cigijét a suliban...
Rendben hat!!!.
Sot, biztassuk, hogy rugjon egy jo nagyot, a nagymama ne szenvedjen sokaig. 
Aztan ha kimult, johet a kovetkezo csaladtag. Hadd hulljon a fergese!!! 
Ki volt az az orbitalis barom, aki azt mondta, a gyerekre nem lehet raszolni? Az okorcsorda meg kovette?
..........és nem másét, a nagy AKAROM debil imádatában.Csak, hogy a családban maradjon.