Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kikezdett velem a főnököm
Létrehozva: 2006. augusztus 21. 13:03
Nem hiszem el! 1 órámba telt mire összeszedtem a gondolataimat, és végül a topik egyszerűen eltűnt miután az elküldre kattintottam. Megesz a méreg, de megpróbálom mégegyszer. Ha 2x jelenik meg, bocsi.
Szóval.
Egy hete dolgoztam együtt az új főnökömmel, aki tökéletes úriemberként és jó fönökként viselkedett. Tisztelet adva a munkának és nekem is mint dolgozónak és mint nőnek. Megköszönte az elvégzett feladatokat, felállt ha beléptem az irodájába, kihúzta nekem a széket ha hellyel kínált, stb. Nagyon megörültem mikor egy új projektben valódi feladatot kínált nekem, nem csak adminsztratívat. Ez a szabim előtti utsó napon volt, és ezért lelkesen elfogadtam a vacsora meghívását, hogy az elutazásom előtti este befejezhessük a beszélgetést.
Vacsora közben beszéltünk sok mindenről, és teljesen egyettértettünk a munkát érintő dolgokkal és általános, de fontos témákkal kapcsolatban is. Beszélt a családjáról, a feleségéről és a két felnőtt gyerekéről is.
Aztán az étteremből kifelé jövet, rámdobta a bombát: meginvitált, hogy legyek a szeretője. Köpni nyelni nem tudtam, csak arra tudtam hivatkozni, hogy én házas vagyok (amit egyébként tudott már előte is), mire ő annyit mondott, hogy ő is az. Erre csak azt tudtam válaszolni, hogy akkor én máshogy vagyok házas mint ő.
Fogalmam sincs, hogy mit csináljak. Holnap megyek vissza dolgozni és őszintén megmondom, hogy félek, hogy mi lesz. Nem tudom, hogy minden udvariasság, és tisztelet csak amiatt volt-e hogy becserkésszen, vagy valóban ilyen. Megfoja-e változtatni a munkakapcsolatot a tény, hogy elutasítottam? Mi lesz ha bosszút áll a sértett hiúságáért? Mi tehetek, ha elfajulna ahelyzet? Mi a jogi megítélése egy ilyen helyzetnek?
Várom a tanácsaitokat.
Szóval.
Egy hete dolgoztam együtt az új főnökömmel, aki tökéletes úriemberként és jó fönökként viselkedett. Tisztelet adva a munkának és nekem is mint dolgozónak és mint nőnek. Megköszönte az elvégzett feladatokat, felállt ha beléptem az irodájába, kihúzta nekem a széket ha hellyel kínált, stb. Nagyon megörültem mikor egy új projektben valódi feladatot kínált nekem, nem csak adminsztratívat. Ez a szabim előtti utsó napon volt, és ezért lelkesen elfogadtam a vacsora meghívását, hogy az elutazásom előtti este befejezhessük a beszélgetést.
Vacsora közben beszéltünk sok mindenről, és teljesen egyettértettünk a munkát érintő dolgokkal és általános, de fontos témákkal kapcsolatban is. Beszélt a családjáról, a feleségéről és a két felnőtt gyerekéről is.
Aztán az étteremből kifelé jövet, rámdobta a bombát: meginvitált, hogy legyek a szeretője. Köpni nyelni nem tudtam, csak arra tudtam hivatkozni, hogy én házas vagyok (amit egyébként tudott már előte is), mire ő annyit mondott, hogy ő is az. Erre csak azt tudtam válaszolni, hogy akkor én máshogy vagyok házas mint ő.
Fogalmam sincs, hogy mit csináljak. Holnap megyek vissza dolgozni és őszintén megmondom, hogy félek, hogy mi lesz. Nem tudom, hogy minden udvariasság, és tisztelet csak amiatt volt-e hogy becserkésszen, vagy valóban ilyen. Megfoja-e változtatni a munkakapcsolatot a tény, hogy elutasítottam? Mi lesz ha bosszút áll a sértett hiúságáért? Mi tehetek, ha elfajulna ahelyzet? Mi a jogi megítélése egy ilyen helyzetnek?
Várom a tanácsaitokat.
Szia!
Hasonló volt az én esetem is.
Már fél éve dolgoztam a cégnél, mikor bulit szerveztünk és egyik nap mondta a főnök, hogy segítsek már neki szállást találni a vidékiek részére.Beszálltam a kocsijába, akkor még nem éreztem meg rajta a kissé borgőzős lehelletet, csak akkor esett le a tantusz, miután 1 szálloda előtt megálltunk.Bementünk és Ő azonnal 1 szobát kért XY és felesége.Na, ekkor kezdtek remegni a lábaim, de naiv kislány létemre...ugyan már!Aztán gyorsan a lényegre tért...nem volt kétséges, hogy mit akar...Aztán persze, nyúlt a bárszekrénybe, újra tankolta magát.Eljöttem, miután szép szavakkal sikerült meggyőznöm, hogy "NEM JÓ DOLOG" amire készül.Elaludt, én otthagytam.
Pár óra múlva felkelt, és persze, az volt az első hogy hívott engem.Sajnálta, hogy ilyen kellemetlen helyzetbe hozott, de ....mégis nem gondoltam meg magam, mert Ő még mindig...?!
Aztán teltek a napok, igyekezett az irodában kettesbe maradni velem, amit én persze nem igazán díjaztam.Szégyelni kezdte magát de, nagyon iszonyúan megalázkodott előttem.Azóta soha, még célzást sem tett semmire olyanra, ami az ominózus esetett juttatta volna az eszembe.
Ennek éppen három éve.Békében dolgozgatok, a dolgot még 1-2 alkalommal szóbahozta,de én úgy tettem, mintha misem történt volna.
Azóta sem fordult elő, hogy engem kiemelten kezelne akár a pozitív, akár negatív értelemben.
Ennyi az én történetem, aminek az az érdekessége, hogy senkivel nem osztottam meg ezidáig!
Hát ez a kishazánk már csak ilyen. Biztos lehetett volna perelni, meg mitom én mi. A közben eltelt hónapok alatt csak is munkáról beszéltünk és sosem kettesben. Arra ő is kínosan vigyázott, hogy nehogy alkalmam legyen valamit is beszólni neki az ajánlata miatt. Valami olyan volt már a végén, hogy én vártam küldjenek már el a fenébe. Valami hasonló viccet hallottam már...
talán ez:
Munkahelyi tízparancsolat:
1. Ne kívánd főnököd halálát, segíts neki, hogy önmaga kívánja azt.
szerintem nem volt hibás Sula a vacsorával, ez a pasi fénymásolás közben is megkérdezte volna tőle ugyanezt...
csak remélheti, hogy ugyanúgy kezeli az elutasítást, mint ahogy gondolta: felnőttek vagyunk....
Az én főnököm sosem pattan fel a székéből ha belépek a szobájába, nem húzza ki nekem a széken, de még egy szem cukorkával sem kínál meg, nem hogy elhívna vacsorázni. No de én mindig is tudtam, hogy a főnököm, nem úriember
Ha már egyszer ez történt, nem tudsz mit csinálni. Tégy úgy minth nem történt volna semmi és majd meglátod, hogy mi lesz az Ő reakciója. Ha nyomul, akkor keresnék másik hlyet, de azért a felettesének (ha ven neki), jelezném, hogy milyen egy gerinctelen alak és hogy kikezdett velem.
Ezek szerint nem jött át neked, hogy viccnek szántam...
Szóval én rideg vagyok a kapcsolatunk puszta munkakapcsolat.
Azóta fizuemelést is kaptam tehát meg van velem elégedve, csak én utálok már itt dolgozni...
Ha próbálkozna, valahogy gyűjts bizonyítékokat, és szépen be is perelheted munkahelyi zakaltásért...ez való az ilyen perverz dögöknek!!
Bocs, ha durva voltam.
Ilyen velem is volt már, és én is elutasítottam az illetőt. Tök normálisan vette, azt mondta, ha mégis meggondolnám magam, csak annyit mondjak neki, hogy ... (már elfelejtettem, mit
).
Azután soha nem került szóba köztünk a dolog, igaz, nem is voltunk közeli kollégák, és pár éve meg is halt szegény.
emvé,
szerintem ez nem gyanús. Alapvető udvariasság inkább.
Húú, hát nem irigyellek. Mindenesetre jobb, ha úgy teszel, mintha nem történt volna semmi és ha mégis újból felhozza a dolgot, mondd azt neki, hogy nincs semmi bajod vele, mint férfival, (így legalább a hiúságán esett csorbát kicsit kiköszörülheted, és muszáj megtenned, mert ő a főnököd) de te szereted a férjedet és nem akarod megcsalni, és neked nincs szükséged szeretőre.
Ha ezek után "kiszúr" veled, vagy megnehezíti, megkeseríti az életed, jobb, ha keresel másik munkahelyet.
És soha többet nem fogadnék el vacsara meghívást. A munkahely azért van, hogy a munkahelyi dolgokat - lehetőleg munkaidőben - megbeszéljük.
"Megköszönte az elvégzett feladatokat, felállt ha beléptem az irodájába, kihúzta nekem a széket ha hellyel kínált, stb."
Na itt kellett volna gyanút fognod!
Igen, sajnos én is így gondolom, hogy lehet az állásodba került ez a kis vacsora. Okosabb lett volna semlegesebb és kevésbé meghittebb környezetet választani a megbeszéléshez. Feltételezem egy ilyen cég ahol dolgoztok, nemcsak 16 óráig áll nyitva.
Én ezt gondolom
Már bocs, de mielött meghívott volna vacsira, gyanakodtam volna....
Mindegy, tégy úgy mintha mi sem történt volna. Ha megérzi rajtad a "rettegést akkor kihasználja majd!