Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ötletbörze tanítóknak
Létrehozva: 2007. december 27. 11:16
Sziasztok!
Azért hoztam létre ezt a topicot, mert a saját tapasztalatomból tudom, hogy milyen sokrétű tájékozottság kell a tanítói munkához. Tudnunk kell tanítani, gyereket nevelni, kreatívnak kell lennünk, műsort kell betanítanunk, értékelnünk kell, dekorálni a tantermet, ajándékot készíteni, tanmenetet írni és még sorolhatnám!
Itt szabad a pálya, segítsünk egymásnak, mert így könnyebb lesz!
Azért hoztam létre ezt a topicot, mert a saját tapasztalatomból tudom, hogy milyen sokrétű tájékozottság kell a tanítói munkához. Tudnunk kell tanítani, gyereket nevelni, kreatívnak kell lennünk, műsort kell betanítanunk, értékelnünk kell, dekorálni a tantermet, ajándékot készíteni, tanmenetet írni és még sorolhatnám!
Itt szabad a pálya, segítsünk egymásnak, mert így könnyebb lesz!
Találtam neked valamit:)
Lampionos felvonulások
Nem sokkal Márton napja előtt (St.Martins Tag) az óvodások és a kisiskolások világító lampionokat (St.Martins Laterne) barkácsolnak, és este ezekkel vonulnak az utcákon. Gyakran tűnik fel a menetben egy római legionáriusnak beöltöztetett lovas, aki piros kabátjában Szent Mártont testesíti meg. A felvonulást mindig hangos énekszó kíséri a szokásos Márton-napi dalokkal. Az esemény végén sokhelyütt játsszák el Márton és a koldus találkozását, majd libasült helyett kelt tésztából készült perecet, "emberkét" falatoznak.
A szokás nem maradt Németország határain belül, ma már Hollandiában, Svédországban, de sok magyarországi német településen is találkozhatunk ezzel a hagyománnyal.
Sziasztok, szép estét Mindenkinek!
Most nekem lenne nagy szükségem segítségre, ötletekre!
Szünet után lesz november valahanyadikán a márton napi vásár és játszóház a napköziben. Arra kellene nekem valami ötlet, amit a gyerkőcökkel meg tudnék valósítani. Olyan nagyon bonyolult dolog nem kell, csak én ennek a napnak nem vagyok nagy ismerője. Lehet kézműves ötlet, de lehet játékos is (népszokásos).
Nekem ugyan a liba-filigrán eszembe jutott, de az a kicsiknek túl bonyolult még. A láncliba még nekik jó lenne, de a nagyonnak már kevés. Olyan lenne jó, amit mindenki meg tudna csinálni. Persze én is nézelődök még.
Köszönöm!
Az iskola által kiküldött képeslapokat már évek óta a napközisek csinálják (nevelők). Most kérnek tőlünk képeslap ötleteket. Én egy fonalgrafika és egy filigrán ötlettel rukkolok elő. Na, azért olyan filigrán mintát keresek, ami nem túl bonyolult, mert 30-40 lapot legyártani belőle, nagyon hosszú ideig tartana.
Szia!
Köszi ez nagyon édes. ÉS neked is köszi libi, lementettem, néhányat. Viszem holnap a gyerekeknek, csemegézhetnek belőle, kinek melyik tetszik.
Másodikos korában a kisfiam ezt mondta:
Fürödni kell!Óránk alig ütött hetet,anyu máris sürgetni kezd:
- Fürödni kell, aztán ágyba,
holnap mész az iskolába.
Aludni kell, ezt megértem,
de fürödni minek nékem?
Holnap úgyis piszkos leszek,
anyu ebből mégsem enged.
A játéknak vége mára,
dugnak máris be a kádba.
Hideg a víz, most meg meleg,
szappan csípi a szememet.
Kiabálnék: - Van már jogom!
De félek, hogy jön a pofon.
Itt a kisszék, lépj csak ide!
Fürgén töröl anyu keze.
Aztán felvesz a hátára,
így indulunk a szobába.
A nyakába kapaszkodom,
közben egyre mondogatom,
hogy fürödni felesleges,
holnap úgyis piszkos leszek. Juhász Magda
Küldök a közösbe (a régibe) néhány verset, hátha találsz közöttük.
Ma vettem egy könyvet, versek kisiskolásoknak, Négy évszak a címe. Találtam benne néhány jót:
Devecsery László: Évszakok
Tóthárpád Ferenc: Tavaszünnep Mezőalján
Andók Veronika: Virágzik a gesztenye
Gergely István: Vajon mit lát a sárkány?
K. László Szilvia: Zivatar
Gazdag Erzsi: Napraforgó
Gazdag Erzsi: Itt az ősz!
Ajánlom még Varró D. verseit, azoknak nagy sikere szokott lenni.
Sziasztok!
Versmondó versenyre kell készülnöm a másodikosaimmal. Nincs valaki ötlete, hol lehetne neten utánanézni versnek ill. verses mesének?
Bazsga: mióta papára vigyázok, azóta sok mindenről lemaradok, későn informálódok. Na, de majd hamarosan...
Amúgy meg végre valaki megelőzött engem valamiben!
Na, megyek, mert értekezésünk lesz hamarosan arról, kinek mi lesz a feladata a szünetre, nehogy unatkozni próbálunk!
Nincs mit!
Klra a régi közösbe küldött egy jelenetet, amit ebből írt. És a könyvet is érdemes elolvasni:)
Angyallány!
Kivételesen gyorsabb voltam. Bár Téged elég nehéz megelőzni!
Rágica, sajnos ebben nem tudok neked segíteni. Ennyire nem ismerem a Picasát. Nekem még az is új, hogy lehet rajta kedvenceket jelölni. Pedig elég régen használom. Igaz, én fényképeket gyűjtök rajta elsősorban.
Anygyallány, a Trapiti egy gyerekkönyv. Vagy meseregény. Nekem nagyon tetszett. Az egyik legjobb gyerekkönyv, amit mostanában olvastam. Találtam róla egy ismertetést a neten.
Klra, a jeleneteket köszönöm! Még nem volt időm elolvasni, de megnéztem, megérkeztek. Persze én sem az egész könyvet szeretném a manókkal feldolgozni, csak részleteket. A Farkas nem eszi meg nagymamát nekem is az egyik kedvenc részem:)
A Picasáról kérdeznék én is.
Időnként olyanok is kedvencként jelölnek, akiknek nincs nyilvános albumjuk.
Hogy lehet velük felvenni a kapcsolatot, mert azért én is bekukkantanék az ő albumjaikba.
(Ha már számukra nem természetes az, hogy viszonzásul megmutassák. 
)
Szia Marika!
Emlékeim szerint nekem van, de csak csütörtökön megyek haza (este) és a hétvégén tudom megnézni. Az késő Neked?
Marika 78!
Küldök a közösbe képeket koronáról. Visegrádon kaptuk egy étteremben. Bescanneltem, de csak 3 részletben fért el, átfedésekkel. Kinyomtatva, esetleg műszaki kartonra, meg tudod csinálni, némi ragasztó segítségével a mintát .
Néhány perc és megtalálod!
Sziasztok!
végre itthon!!!
Csak gyorsan bekukk és megyek a családomhoz.
Pomáz:A társaság jó volt,de az ellátást inkább hagyjuk....Vacsorát sem kaptunk,akik ott aludtak.Vehettünk magunkank,hogy éhen ne haljunk....Az oktató rendes volt,csak elintézte,hogy 2000-ről kérhetünk számlát.
80000 ft-ba került ez a hétvégém a sulinak.És ebből nem jutott vacsora!Ez egy ilyen Kft.quali-co(ha jól emlékszem)
Szóval :végre itthon!
És már megyek is! Jó éjt mindenkinek!
Lányok! Komolyan mondom, elkapott a röhögőgörcs, amikor olvastam a Picasa-n a fordítást. Az egyik német Picasa-s egyik képéhez írtam megjegyzést...németül. Meg is jött a válasz, amit ma reggel olvastam. De már két nyelven ment oda-vissza a szöveg. A fordítás olyan "én nem tudni magyar" stílusban íródik. Banyek! Akkor legalább ne csinálnának fordítást.
Na, megyek kicsit dolgozni, utána meg keresek kongrét a keresztszemeseknek. További szép napot mindenkinek!
Mosifej: kicsi ország nagy meglepetésekkel.
Citromfű: mi az a Trapiti? Életemben nem hallottam róla.
Adorka: 1.) ilyen esetben a sofőr főnökének jelezni kell(ene) a történteket, 2.) a legközelebbi kirándulásra kiemelten kérni, hogy ezt a sofőrt NEM kéritek.
A gyerkőcök viselkedése ismerős, bár amikor én mentem kirándulni, olyan kirívóan rossz nem volt akkor. Pedig vonattal is mentünk már.
A szülőkről is meg van a véleményem, pláne azok után, hogy engedi dohányozni a 14-15 éves lányát/fiát (vagy elhiszi, hogy a bejárati ajtótól a kapuig csak úgy, merő véletlenből került a kezébe a cigi...a hülye anya(?))
Más: néhány idézet és '56-os idézet.
Visszafele pedig szintén bamba volt a sofőr, nem az autópályán ment, hanem városokon, falukon keresztül, mert szerinte arra rövidebb.
A városban akkora dugó volt, hogy egy óráttartott, míg kikeveredtünk.
A buszban a gyerekek persze rendetlenkedtek, főleg az én elsőseim. Egyik gyerekem pont a helyettes mögött ült, végig rugdosta a székét, nyihelődzött, kiabált, felállt, mindent csinált, csak nem maradt nyugton, pedig rengetegszer szóltunk neki. A csúcs az volt, mikor egy hatalmasat eresztett a helyettes orra alá, én gyorsan az Avonos parfümmel fújtam, hogy ne érezzük a bűzt, erre a gyerek hangosan közhírré tette, hogy: Akkorát fingottam, de elment a büdös hátra. És jókorát röhögött is hozzá.
Persze késve érkeztünk haza is, a szülők a tanítókat hibáztatták.Egyik anyuka, mikor leszálltam a buszról köszönés helyett így fogadott:
És most tapsoljunk, hogy megérkeztek?
Hogy mi egész nap mennyit kínlódtunk a gyerekeikkel és mit kellett kiállnunk, az mellékes.
Na ennyit a szülőkről.
Helló lányok!
Tegnap kirándulni voltunk a gyerkőcökkel, de nem sikerült túl jól a kirándulás,hála a sofőrnek.
A sofőr bunkó volt. Mikor megrendeltük a buszt, leadtuk az uticélt, pontos címet. Szerintem ha egy sofőr elvállal egy utat, akkor nézze meg a térképen,hová kell mennie és vigyen el. Vagy nem így van? Mert velünk az történt, hogy a sofőr egy teljesen más helyre vitt minket, de még csak megközelítőleg sem abba az irányba, ahová mennünk kellett volna. Mi mondtuk neki, hogy olyan helységnév tábla nem is volt, ahová mennünk kell, de állította, hogy jó helyre megyünk. Végül az erdőben kötöttünk ki egy irtó szűk utacskán, a busz alig fért el. Hangosan mondtam neki, hogy most már csak reménykedjünk, hogy szemközt nem jön semmi, mert nem férünk el. Aztán már gyanús volt a hely, voltak ott favágók, megállt és megkérdeztük, hogy merre kell menni. Persze mutogattak, hogy visszafele. Megfordulni nem lehetett. Azt mondták, hogy menjünk előre 3km-t, ott egy tavacska körül körbe megy az út, ott megfordulhatunk. Mentünk, jó sokat elmentünk, erre egy faág előttünk keresztbe az úton, nem lehetett tovább menni. Tolatott hátra a busz, aztán egy picike útelágazásnál megfordult. De én komolyan azt hittem, belecsúszunk a patakba. Szörnyű volt. Ráadásul úgy felvitt minket a hegyekbe, hogy sűrűn havazott, nagy foltokban hó volt mindenütt.
Ahogy mentünk lefele, jött velünk szembe egy nagy teherautó. Szerencsére pont ott volt egy leálló, oda félreállt, el tudtunk menni mellette. Aztán lejjebb megint egy még nagyobb szállító autó állt az úton. Na ő is rendes volt,mert bement az erdőbe, hogy el tudjunk menni. Mire leértünk az erdőből, kiderült, hogy nem jó helyre hozott minket. Két órát buszoztunk, mire megtaláltuk a helyet, ahová kellett mennünk. Reggel 8-kor indultunk, 11-re értünk oda, pedig 9-re vártak bennünket.
Papírmerítés készítését mentünk megnézni a gyerkőcökkel. A papírmerítés a gyerekeknek nagyon tetszett, tartottak egy előadást a papírt történetéről, nagyon érdekes volt. Aztán bemutatták a papírmerítést is és végül minden gyerek csinálhatott magának egy papírt.