Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Miért esnek szét a házassá
Létrehozva: 2011. március 11. 16:58
Kedves fórumozók!
Arról írunk cikket: vajon túléli-e a házasság a 21. századot. Közben persze azt is nyomozzuk, mi az oka, hogy egyre-másra esik szét ez a párkapcsolati-forma. Ti mit gondoltok? Melyek a legfőbb okok?
Köszönjük a hozzászólásokat!
Nők Lapja
ebben van igazság.......
ha úgy érzed hogy nem az "embereddel" vagy akkor igenis lépj tovább, nem kell egy hatalmas megalkuvásban leélni az életet........
szerintem régen is szétesett volna a legtöbb házasság, ha a nők tudtak volna borítani........
régen nehezebb volt elválni, mert a nők anyagilag ki voltak szolgáltatva, pluszz a társadalom is kiközösítete megvetette azt aki elvált
ma már a legtöbb nő anyagilag független, nincs olyan pejoratív társadalmi megítélése a válásnak, mint régen, plusz nem arra nevelik a kislányokat hogy tűrjön, mint 50-100 évvel ezelőtt..........
szerintem a válások jelentős részét a nők kezdeményezik, ha a pasikon múlna eltapicskolnának a langyos szarban évtizedekig.........
nos akkor en is jjejejjjjedesistenem
persze hogy az illemszabalyok a gyerekszobabol jonnek,de eszrevetted-e,hogy illemre mar nincs is szukseg.a legtobb nonek banto ha egy ferfi illedelmes vele es netan kezet csokol.a nok is kezet raznak.errol beszeltem kedves alcott.
azzal,hogy a nok szavazati jogot kaptak nincs baj,sem a dipomaval.miert ide redukaljatok le az egesz emancipaciot?neketek ennyit jelent csak?
egyebkent jol vagyok en is egy 17 eves hazassagban.de tudod miert? mert megmaradtam nonek
es nem martirkodtam soha,hogy no vagyok.
miert vannak anyos viccek?mert a nok generaljak legtobbszor a disszharmoniat.apos vicc miert nincs?mert a ferfi bolcsebb annal,hogy vitazzon es harpiaskodjon.inkabb elmegy es szerez maganak egy kis oromot.
Ja, persze, hogy voltak. De szerintem az volt a ritkasag, ha egy no volt az. A ferfiak rendszeresen jartak a bordelyhazakba. Pragaba sajnos nem tom, mikor jutok el, ide nagyon messze van.
A legtobb valast viszont az okorban kovette el egy egyen, 24 valassal vezeti a statisztikat.
Na ne mar, a fejlenyesegetes eppenseggel az uj asszonnyal tortent, aki miatt elvalt, mert akkor mar mas nore vetett szemet. Pontosabban Katalintol valt el, ezert kellett az uj vallas, mert a katolikus ugye/meg mint irod is, nem engedi a valast. Morus Tamas feje is azert ropult, mert nem ismerte el az uj vallast meg vele a valast. De hulye, ezert meghalni egy okos embernek, (hogy eppen kivel kefel a kiraly) na mindegy.
Masik meg, mostanaban azt hiszik az emberek, hogy csupan azert ,mert ok vilagra jottek, nekik alapbol minden jar, minden luxus alapbol jar. Holott regen meg ma is csak a gazdagoke. Na de ez masik topik temaja, nem offolok.
Biztos túléli a házasság a 21.századot, olyan könnyen azért nem fog "elmúlni" de már nem ugyanaz a funkciója, mint volt. Régen miért házasodtak? Erkölcs, vagyon, kapcsolatok.
Ma? Szerelem. Aki szerencsés annak kitart...
Régebben szégyen volt elválni, még ma is furán tekintenek az elvált nőkre (de legalábbis könnyű prédaként...). Ma viszont a házasságnak már nem kell béklyónak lennie ha valaki elég bátor.
Ráadásul a múltaban a holtomiglan-holtodiglan nem jelentett feltétlenül kb. 50, 60 évet. Ma tovább élnek az emberek és nem biztos, hogy az megy egy társsal. Gyorsan változik a világ, mi is. A kapcsolatok is...
egyszer egy pszichológus (lehet, hogy szexológus volt) azt mondta, hogy három dolgot kell megtenni egy kapcsolatban, ha azt akarjuk, hogy működjön:
1. sokat beszélgetni
2. sokat nevetni
3. még többet szeretkezni.
Ja és, mindezt együtt, nem valaki mással :))
Ez működik!
A legfőbb probléma az szerintem, hogy sokan nem képesek megbeszélni a gondjaikat, vagy ha igen, mindenért a másikat okolják. Ha egy házasság tönkremegy, sosem csak az egyik fél a hibás.
Legelőször magunkban kell keresni a hibát!
A topikinditó kérdésre:
mert az emberek szeretni alig képesek,egoisták, empátiára és toleranciára képtelenek, és simán keresztáltaposnak még akár a házastársukon is-ha az érdekük őgy kívánja. A hazugságról és a gyengejellemükről már ne is beszéljünk..
Ámen.
Jó volt eszmét cserélgetni veled, köszi a kitartásodat is! Muszáj pihennem, lelépek most.
Jó éjszakát!
Persze, hogy a hatalmon lévőnek nem érdeke, hogy minél több embert engedjen a húsosfazékhoz....éppen ezért küzdelmes az út, ami oda vezet, leszámítva, ha pl. apáról fiúra (unokaöcsre, sógorkomára, stb.) száll a státusz.
Az is biztos, hogy vannak párhuzamok "anno" és "manapság" közt, hiszen az ember az ember, ilyen,vagy olyan társadalomban él, ilyen, vagy olyan törvények által szabályozva...Bizonyos dolgok jó irányba változnak az évszázadok alatt, mások meg rosszfelé.
(És spec. az egyén jogai jófelé mozdultak, akár nőkről van szó, akár fárfiakról)
A tömegektől követelték meg a mély vallásosságot, s ha az érdekeik úgy kívánták, egymástól is (inkvizíció).
Azt hiszem, ugyanarról beszélünk, csak másként: aki hatalmon van, annál a lépéselőny, a pénz, nem érdeke, hogy a "senkiből" valakit csináljon. Ez így volt mindig, és így van ma is. Tömegével nem segítenek a valóban rászorulóknak!
Naná, hogy vannak kivételek, a múltban is voltak újgazdagok, parasztfiúkból lett nemesek. Ilyesmikért mondom, hogy nem változik a világ, csak más a színfal mögöttünk. Az, hogy mostanra "érett meg" a helyzet arra, hogy lehessen választási lehetőség azzal házasságot kötni, akivel akarok, ill. elválni, ez egy mostanra kialakult szokás éppen. S mint minden, ez is változik, változni fog. Az emberek ált. együtt tudnak élni a maguk által létrehozott törvények, szokások között. Igazodnak hozzájuk, s megtalálják a kiskapukat.
A "mélyen vallásos középkort" ugye csak viccből írtad?
Erre ne is térjünk ki most részletesen, de azt azért biztos tudod, hogy a legmocskosabb orgiákon szép számmal vettek részt egyházi emberek, de ez csak a jéghegy csúcsa.Az egyház zömmel a pénzről, hatalomról szólt már akkor is, érdemes a (B)orgiákról is olvasgatni, de magyarországi feljegyzések is vannak bőven pajzán püspökurakról:)
Sokkal több esélye van a "mostani szegényeknek, mint a "régieknek", hidd el.Csak a közvetlen környezetemből tudok hozni példákat arra, hogy embereknek sikerült "kitörni" a nyomorból tanulással, de mire vagy kíváncsi konkrétan?
Nekem nincs "karrierem", az egyetlen ambícióm az volt mindig, hogy ne legyen főnököm, ezt elértem (és nem segélyből élek:)), elégedett vagyok vele.De van számtalan ismerősöm, akik lényegesen "többre vitték" karrier szempontjából, nők is jó sokan......és egyikük se dúsgazdag családból származik, mindnyájan dolgoztak a tanulás mellett, némelyikük nyomorgott rendesen az iskolás évei alatt, most meg jól keresnek, évente ötször járnak nyaralni, vagy kinek mi a fontos.
Aki nem tud/nem akar élni a lehetőségeivel, azzal nincs mit kezdeni, így van.Sőt, abban is biztos vagok, hogy lényegesen nehezebb egy mai pályakezdőnek, mint az én időmben volt (35 vagyok)
A megrendezett házasságok intézménye természetesen ma is él, de ma már nem ez az egyedüli opció, és ami a legfontosabb, hogy VAN választási lehetőség (kilépni a házasságból, illetve azzal házasságot kötni, akivel illető akar, stb.)
... de, ha mindig tovább mész, akkor máris szétment, nem? Legalábbis az a kapcsolat. Meg a következő, és így tovább...
Persze törekszik az ember az igazit megtalálni, s ahhoz megy feleségül. És kiderül, hogy mégsem az igazi...uccu tovább? Mennyi idő múlva? Mennyi újabb esélyt adva egymásnak? Vagy elég az, hogy föltűnik egy következő?
Természetesen hallottam, de egy kicsit valóban hihetetlen, ha a mélyen vallásos középkort és annak egyházát vesszük figyelembe.
Ma is ez a helyzet, a szegénynek most sincs sokkal több esélye, mint a régi korokban élő szegényeké volt: csak most nem cselédnek megy, hanem betanított munkásnak, bocs operátornak 3 hónapra, mert addig próbaidős. Utána kihajítják. És kezdődik minden elölről.
S ma nincs jól eltervezett s jó reményekkel kecsegtető házasság lapáton? Ma is elihatja a pasi a pénzt, el is nőzheti, tojik a feleségére, gyerekeire, nem egyet tudok ilyet.
Igen, ma jobb lehetőségek vannak azoknak, akik ezekkel élni tudnak. Akik nem, azoknak most sincs!
Na, én meg a karrierépítő nőktől kapok röhögőgörcsöt! Ha tudod, vázolj már egyet nekem, mert vagy én élek fogalomzavarban ezzel kapcsolatban, vagy nem látom őket magam körül, s ebben az esetben szemészhez kell fordulnom. Na, nem akarok ironizálni, mit értesz alatta?
Az "első éjszaka jogá"-ról hallottál? (Bár újabban már cáfolják, hogy létezett volna, de egyelőre az az álláspont, hogy létezett)
Nem a "butácska" a lényeg, ami eldöntötte, hogy kinek merre visz az útja, hanem a "szegény". Jómódúéknál nyilván kisebb volt rá az esély, hogy leányuk teljesen kiszolgáltatottá válik, de azért bőven volt olyan is, hogy a jól eltervelt házasság a szép hozománnyal végül abba fordult, hogy férj elkártyázta a vagyont, felkötötte magát, asszony meg mehetett haza a szülőkhöz nagy szégyenében.
Egy szegény családban felnőtt lánynak kb. annyi lehetősége volt, hogy elmegy cselédnek, ami egy fokkal jobb, mint a napszám, vagy mosónő lesz, gyárimunkás mondjuk 12 éves korában. Ennél azért csak jobb lehetőségek vannak "manapság", nem?
Nem volt elkerülhető egy csomó minden, hacsak nem kívánt illető társadalmon kívül élni, pl. vándorként, vagy erdőkben bujdokolva.
Manapság: jómódú hapsi teherbeejti alkalmi szeretőjét, az mehet a bíróságra, gyerektartást, stb. követelni.(Az eü. részére nem térek ki, mert nem tartozik a témához)
De a legfontosabb, hogy van választási lehetőség.Ha otthonülő, tűzhelymelegétőrző feleség kíván lenni valaki, megvan rá a lehetősége, csak olyan pasit kell keresnie, aki hasonlóképp gondolkodik a családban leosztott szerepekről. DE nem kötelező ennyiben kimerülni......aki akar, tanul, dolgozik, karriert épít, művész lesz, stb.
Is-is...mint mindig, mióta férfi-nő, fölé-alárendelt emberi kapcsolatok vannak a nap alatt.
De minden korszakban elkerülhető is volt ez, amiket írtál a földesúrról-parasztlányról. A földesúr férfi volt, aki visszaélhetett a hatalmával, pénzével, de nem kötelezte a butácska lánykát, hogy meg kell tennie... az meg tán azt hitte behálózhatja... Manapság is ez a helyzet, csak nem földesúrnak/cselédlánynak nevezzük őket.
Szerintem a világ nem sokat változik. A címkéket tologatjuk, de nincs új a nap alatt.
Az ötvenes években sem létezett még az a gyakorlat, hogy feleség feljelentse férjet nemi erőszakért....(1950-es évek), azért valamicske fejlődés csak van, bár messze nem az igazi, persze.
Nem feltétlenül csak az érdemel emberi életet szerintem, akinek van "esze" (pénze) , pl. a szerencsétlen cselédlányok, akiket felcsinált az uraság, aztán mehettek kútbaugrani, mint családtervezési módszer (vagy hívták az angyalcsinálót, aztán vagy túlélte a jány, vagy se, ráadául hordozhatta élete végéig a bűntudatot), de még sorolhatnánk estig, hogy mi-minden volt általános, ami most már azért nem az.
Nagyon régen hallottam egy mondást: Polc a polchoz.
Intellektuálisan is és anyagiakban is igaz.
Manapság divatos a fejben dől el minden.
Olvasd végig mennyire így van. A szomszéd, a haverok, a szüleim is
elváltak. Kölcsönért, gyerekért házasodnak.Milliós esküvők után elválnak, anyakönyv vezető előtt összevesznek. Luxusanyucinak szegődnek vállalkozók mellé. Mi közöm van ehhez? Annyi, hogy ezzel takarózom, miért nem teszem.
Fejben dől el. A más példája motiválja a döntését.Szánalmas.
Miért válik? Mert egyedülállóként gyereknevelve mindenre jogosult. Előző férjes nevén szüli a következő férfinek a gyereket.
Nem a házasság intézményével van baj. Az csak jogi forma lenne. Szentesít, törvényesít, ahogy tetszik. Az emberekkel. Saját magukért nem tudnak felelősséget vállalni nemhogy a családért, egymásért. Házasságban, anélkül az ember is fogyasztási cikk lett.
Egyáltalán nem hiszem, hogy mindenki grófkisasszony volt, sőt! tudom, hogy még a rabszolgának is lehetett rabszolgája. Jogilag ez igen érdekes és kényes kérdés volt az adott időben, de volt! SOHA nem volt egyetlen korszak sem csak fehér vagy fekete, mindegyikben voltak mindenre kiskapuk, lehetőségek, csak ész kellett hozzájuk.
Nyilván tudod, hogy emancipált hazánkban naponta hány nőt erőszakol, öl stb. meg a saját férje...(a többiről - nem saját - nem is beszélek). Nem kell ehhez visszamenni egyetlen korba sem!
Azt viszont - továbbgondolva az eddigieket - elismerem, hogy nem mennék vissza a reformáció kora előtti időkbe élni, de nem a nők sanyarú helyzete miatt, hanem inkább az általános butaság miatt.